Fontos változások 2016-tól: ez sokakat érinteni fog a bankolásnál

2016. január 1-jétől indul az úgynevezett automatikus adatcsere-egyezmény második szakasza. Ez azt jelenti, hogy a legtöbb külföldön lévő magán és céges számláról is tudomást fog szerezni az adóhivatal 2017. január elsejétől. Az adatokat viszont a pénzintézetek már a jövő év elejétől gyűjtik, miután a bankoknak és biztosítótársaságoknak kötelező jelleggel le kell jelenteniük a magánszemély illetékes adóhivatalának, ha van bankszámlája vagy visszavásárlási értékkel bíró biztosítása - ez az információszolgáltatás nemcsak a számla létére, hanem az azon található összegre is kiterjed.

 - mondta el Dezső Róbert, a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje.

Régi számlák esetén viszont különbséget kell tenni magánszemély és szervezet számlája között. Az egyezmény értelmében a magánszemélyek esetén értékhatár nélkül küldenek adatokat a számlákról a pénzintézetek - azaz itt minden esetben történik adatszolgáltatás, ha egyezményes országban van a számlatulajdonos adóilletékessége -, 1 millió dollár feletti egyenlegnél viszont az azonosítási kötelezettségek szigorúbbak - emelte ki a szakember.

Aktív vs. passzív számla

Dezső Róbert szerint a jogi személyek által nyitott bankszámlák esetén az adatszolgáltatás során figyelembe kell venni, hogy aktív vagy passzív számláról van-e szó. (A főszabály szerint egy számlatulajdonos akkor minősül aktívnak, ha jövedelmének többsége nem úgynevezett passzív jövedelmekből - kamatok, osztalék, bérleti díjak, jogdíjak, stb. - származik.)

Függetlenül azonban attól, hogy egy jogi személy számlatulajdonos aktív vagy passzív, főszabály szerint csak 250 ezer dollárt meghaladó egyenleg felett kell egyáltalán vizsgálni a cég bankszámláját, kivéve, ha a helyi, nemzeti jogszabályok ennél alacsonyabb értékhatárt határoznak meg. Vagyis előfordulhat, hogy egyes országok bankjai/biztosítói már akár ezer dolláros számlákat is vizsgálnak - mutatott rá a szakember.

Amennyiben azonban a számla egyenlege meghaladja a 250 ezer dollárt, úgy aktív számlatulajdonos esetén a számlatulajdonos adatait jelentik a jogi személy adóilletősége szerinti államnak, passzív számlatulajdonos esetén pedig ezen felül még az úgynevezett "controlling person" - azaz gyakorlatilag a tényleges tulajdonos - személyét is fel kell deríteni, és ennek adóilletősége szerinti államnak is adatot kell szolgáltatni.

Mi várható a NAV-tól?

Bár a szigorodó szabályok alapján úgy tűnik, hogy tényleg vége a nagy adóelkerüléseknek - legalábbis annak a módszernek, hogy az adóhivatal elől külföldi számla nyitása révén "bújik el" az adózó, az azonban még nem világos, hogy az adóhivatal is készen áll-e a várható hatalmas adatdömpingre, azaz arra, hogy a kapott adatokat milyen módon és mennyi idő alatt tudja a hivatal feldolgozni. Ez azonban még nem lehet elégséges indok arra, hogy ha van valakinek külföldi számlája, akkor ne foglalkozzon a kérdéssel.

Dezső Róbert ugyanis arra is rámutatott, hogy amennyiben a kapott adatok alapján akár csak gyanúja is felmerül annak, hogy nem fizetett adót, úgy az adóhatóság bármikor ellenőrzést indíthat az adott magánszemély ellen. Ebben az ellenőrzésben az adatcsere során nyert információ csak egy - bár valószínűleg nagyon nagy súlyú - bizonyíték lehet, így a rajta kapott adózó esetleg abban bízhat, hogy az adótartozása már elévült.

Nem csak adócsalás lehet külföldi számla mögött

A logika azt diktálná a Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint, hogy az adóhatóság a legnagyobb jelentett összegek vizsgálatával kezdi. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy önmagában a külföldi bankszámla megléte még nem jelenti, hogy a számlatulajdonos adót csalt - hangsúlyozta -, teljesen szabályszerűen adózott jövedelem is lehet a külföldi bankszámlán. Emiatt a szakember szerint arra is számítani lehet, hogy az adóhatóság valamilyen módon szűrni fogja a kapott adatokat és a belföldi bevallásokkal történt összevetést követően fogja eldönteni, hogy mely adózói körre összepontosítja erőforrásait.

Mindezek mellett azonban azok sem ülhetnek a babérjaikon, akiknek úgynevezett alvó vagy passzív számlájuk van. Dezső Róbert szerint ugyanis a jövőben bárki, akiről adatot jelentenek, fokozottan számíthat vizsgálatra. Ilyen személyeknek a szakember szerint kiemelten javasolt figyelniük a külföldi pénzmozgások megfelelő dokumentálására, hogy egy esetleges vizsgálat esetén igazolni tudják a jövedelem legális forrását. Fontos ezentúl, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség független attól, hogy van-e pénzmozgás a külföldi számlán. A fentiek szerint ugyanis kizárólag a számla egyenlege számít.

Amennyiben a külföldi számla tulajdonosa úgy dönt, hogy az új, kötelező adatcsere miatt - lévén az adóhivatal úgyis tudomást szerez a magán és céges külföldi számlákon lévő bejelentetlen összegekről leghamarabb 2017-ben - most szeretné feltüntetni ("utólag" bevallani) az adóbevallásában, akkor azt csak önrevízió keretén belül tudja jogszerűen megtenni - mutatott rá Dezső Róbert, aki azt is hozzátette: ezzel egyben azt is beismeri, hogy a jövedelmet a keletkezésekor nem vallotta be. Így a gond tehát sokak számára most az, hogy az adóhatóság olyan pénzről szerez tudomást, amit korábban, amikor megszerezték, nem vallottak be - vélekedett.

Mit lehet tenni?

Az adatszolgáltatásra kötelezett pénzintézet csak akkor fog jelenteni, ha a számla 2016. január 1. napján még fennáll, így az ügyvéd szerint érdemes lehet a fennálló struktúrákat eddig az időpontig felszámolni, akár stabilitás megtakarítási számla nyitásával is. Ugyanakkor megjegyezte, hogy magyar állammal szembeni bizalmatlanság miatt a nemzetközi piacon több szolgáltató is inkább az adóilletőség áthelyezését javasolja, miután az adatszolgáltatás minden esetben az adóilletőség szerinti államba történik. Ezek alapján jelenleg a legkedveltebb ilyen célország az Egyesült Arab Emirátusok.

A nemzetközi piacon megjelentek olyan megoldások is, ahol a vagyon kezelését egy nagy, trust-szerű konstrukcióban végzik. Ez azonban rendkívül drága és nagy bizalmat is feltételez a szolgáltató irányába - mutatott rá a szakember. Dezső Róbert ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a pénz nem-egyezményes országba történő mozgatása csak átmeneti megoldás lehet, és könnyen meg is hiúsulhat, ha pénzmosás gyanúja miatt a bank befagyasztja a bankszámlát.