Másfélszeres növekedés a lakáshitelezésben

Csaknem kétharmaddal több új lakáscélú hitelt folyosósítottak a háztartásoknak 2014 első hat hónapjában, mint egy évvel korábban. A kimagasló növekedési mutatóban a bázishatásnak is jelentős, de nem kizárólagos szerepe van, mivel 2013 első félévében történelmi mélységben volt az új lakáshitelek szerződéses összege. Azt, hogy nem csak bázishatásról van szó, és valóban élénkülés tapasztalható a lakáshitelezésben, jól mutatja, hogy 2013 második félévéről 2014 első félévére is növekedés látható az új hitelek összegében, 12 százalékos. Ez a növekedés annak fényében is jelentős, hogy a hitelezési piac szezonális, a hitelkihelyezések jellemzően az év második felében szaporodnak meg. Így az első féléves teljesítmény az egész évre komoly növekedést vetít előre. Bár a hitelezési aktivitás még messze van a válság előtti szinttől, a trendek bizakodásra adnak okot.

A fellendülés mögött egyrészt a már említett bizalomnövekedés áll, másrészt a hitelkamatok kitartó csökkenése. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy a lakásárak csökkenése megállt, ideális beszállópontot biztosítva a lakáspiacon, amit egyre többen ki is használnak.

Az átlagos hitelköltség mutató lakáscélú hitelek esetében 27 hónapja folyamatosan csökken, 2014 júniusára már a 2008-ban folyósított CHF alapú devizahitelek szintjén állt. Az MNB az elmúlt időszakban folyamatosan csökkentette az alapkamatot, de egyre kisebb lépésekben. A monetáris lazításnak egyelőre nincs deklarált határa,

nés az átlagos hitelköltség mutatóban is megmutatkozik. Az egyre kisebb ütemű kamatcsökkentés azt is jelentheti, hogy további jelentős csökkenés a hitelkamatokban már nem várható, így a legjobb időpillanat a felvételre most van.

"Úgy látjuk, hogy többségben vannak a biztonságra törekvők, sok estben az ügyfelek a hosszabb, akár 5-10 éves kamatperiódusú hiteleket preferálják. A hosszú kamatperiódussal egyrészt egy esetleges kamatemelkedés nem jelent automatikus törlesztő részlet növekedést. Másrészt a hosszú kamatperiódusos termékek keresettsége azt mutatja, hogy az igénylők nem számítanak további jelentős kamatcsökkentésre, és a mostani alacsony kamatokat próbálják hosszú távra biztosítani" - mondja Bánfalvi László az Otthon Centrum Hitel Center (OCHC) ügyvezető igazgatója.

A hitelfelvételi kedvet az éledező lakáspiac is erősíti, az árak 2008-ról 2013-ra 15-20 százalékkal csökkentek, de az árcsökkenés tavaly megállt, így egyre többen szánják rá magukat ingatlan vásárlásra. Ez érezhető a kereslet bővülésén, ami az előző év első félévéhez képest több mint 10 százalékos. A kedvező hangulatban nőtt a hitelből vásárlók aránya is. Amíg az elmúlt években csak az ingatlanvásárlások 10-15 százalékát finanszírozták hitelből, az első félévben ez az arány 20 százalék körülire nőtt.

Mit, mennyit és mire?

A kedvező kamatkörnyezet miatt a piaci kamatozású hitelek a legnépszerűbbek, de sokan választják az államilag támogatott hiteleket is. Az Otthon Centrum Hitel Center által folyósított hitelek esetében tavaly az átlagos hitelösszeg 6 millió forint körül mozgott. Ez ebben az évben, az év elején 6,5 millió volt, de az utóbbi pár hónapban már a 7 milliós szintet is átlépte. A növekvő átlag hitelösszeg egyértelműen igazolja a magasabb hitelfelvételi kedvet. A hitelcélok között egyértelműen a lakásvásárlás vezet. A felújításra felvehető hitelek is egyre inkább keresettek, egyre többen érdeklődnek a "zöld hitelek" iránt is, amivel lakásuk, házuk energiahatékonyságát tudják javítani.

Az idei évben a lakáshitelek iránt az érdeklődés eddig töretlen. Ameddig fennáll a kedvező kamatkörnyezet és a hitelezés általános feltételeiben nem áll be lényeges negatív változás, azt várjuk, hogy a kihelyezések is legalább ezen a szinten maradnak, illetve lassan emelkednek. Átütő trendfordulóra azonban egyelőre nem számíthatunk, az MNB legfrissebb, májusi előrejelzése szerint a háztartások 2016 első negyedévéig még nettó hitel visszafizetők lesznek.