MTI • 2013. február 13. 17:02
Szabályozási, kockázatkezelési és ellenőrzési hiányosságokat tárt fel a budapesti bankközi kamatláb (Bubor) jegyzését áttekintő felügyeleti vizsgálat - a PSZÁF írásban fogalmazta meg elvárásait az érintett bankoknak.
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) közleményében ismerteti: 2012 őszétől 17 hazai hitelintézetnél folytatott le témavizsgálatot a Bubor jegyzési gyakorlatára vonatkozóan, a Bubor képzését szponzoráló Magyar Forex Társaság (MFT), illetve a jegyzési információkkal rendelkező Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatait is felhasználva. A PSZÁF vizsgálatára azután került sor, hogy a brit és amerikai pénzügyi felügyeletek 2012 nyarán bejelentették: a Barclay's Bank manipulálta az euróra (Euribor), illetve az angol fontra és amerikai dollárra (Libor) vonatkozó bankközi kamatlábakat.
A PSZÁF statisztikai elemzése alátámasztotta, hogy a múltban nem fordult elő a Bubor értékének szándékos és eredményes eltérítése, az rásimult a jegybanki alapkamat pályájára. A vizsgálat viszont megállapította: a Bubort kialakító bankoknál (2013. február 1-jétől már csak 10 aktív árjegyző van a piacon) a folyamat nem volt és ma sincs szabályozva, nem illesztették be a kockázatkezelési rendszerbe, s hiányzik az ellenőrzése is.
Az érintett hitelintézeteknél a jegyzésnél nincsenek továbbá belső szabályzatok a módszertanra, az operatív lebonyolításra, a jegyzés eredményének ellenőrzésére és archiválására vonatkozóan. Az MFT által készített Bubor-szabályzat sem adott részletes módszertani útmutatót, sőt nem határozta meg pontosan a Bubor fogalmát sem.
A PSZÁF megállapította: a Bubor-jegyzés során a szereplők nem alakították ki a folyamatba épített kontrollokat sem. Módszertan hiányában kizárólag a jegyzést végző vagy előkészítő - utólag azonosíthatatlan - üzletkötők szakmai tapasztalata, igényessége határozta meg, hogy milyen piaci információkat használnak fel a folyamat során. A piaci kockázatkezelés folyamataiban nem szerepelt a jegyzések ellenőrzése, az elrontott jegyzésekre nem kérdeztek vissza, s nem történtek hibajavítások. Az eljárást az adott bankok belső ellenőrei vagy külső auditorok sem vizsgálták, vezetői jelentések nem készültek róluk. A Libor-botrány kirobbanása után néhány bank a külföldi anyabank kezdeményezésére már folytat(ott) belső vizsgálatot, illetve megkezdte a belső szabályozás kialakítását.
A Bubor mint nemzeti bankközi kamatláb sajátossága a hasonló referenciamutatókhoz képest, hogy a jegyzés működésében összesítő szerepet vállalt az MNB. E közreműködés alapvetően a napi jegyzések összesítésére és a kamatláb-értékek kiszámítására szorítkozott, ám mindez a piac felé azt a látszatot keltette, mintha a Bubor-jegyzés - a folyamatos hatósági részvétel miatt - folyamatában ellenőrzött tevékenység lenne. Ez az ellenőrző szerep azonban semmilyen formában nem valósult meg, kizárólag a napi jegyzések összesítése és a kamatláb kiszámítása volt az MNB feladata.
A hiányosságok pótlására, a rendszer megerősítésére a PSZÁF vizsgálati levelekben fogalmazta meg elvárásait, amelyeket rövidesen ajánlásban is összefoglal. Az érintett bankoknak ennek keretében szabályozniuk kell a jegyzés folyamatát, ki kell alakítaniuk a megfelelő kontrollpontokat, be kell illeszteniük e tevékenységet is kockázatkezelési rendszerükbe, s gondoskodniuk kell a jegyzés rendszeres ellenőrzéséről, vezetői beszámoltatásáról. A felügyeleti elvárások teljesülését a PSZÁF átfogó vizsgálatok során fogja ismételten ellenőrizni.
A PSZÁF azt is kezdeményezte, hogy az MFT dolgozzon ki a jegyzésben részt vevők számára (megsértés esetén szankciókat is tartalmazó) magatartási kódexet, s azt is, hogy az MFT Szakmai Bizottságát bővítsék ki a PSZÁF és az Államadósság Kezelő Központ által jelölt független szakértőkkel.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Bubor a magyar pénz- és tőkepiac meghatározó eleme, szerepét a felügyeleti elemzés szerint más referenciamutató nem tudja átvenni. E mutató fontosságát jelzi, hogy 2012. június 30-án Magyarországon mintegy 2500 milliárd forint hitel és 600 milliárd forint betét árazódott a hazai bankközi kamatláb alapján, s közel húsz hatályos jogszabály hivatkozik a Bubor-ra. A bankközi kamatlábat jegyző hitelintézetek száma ugyanakkor csökken, a jegyzések mögött nincsenek valós bankközi ügyletkötések (miközben az indexhez jelentős hitel- és betétállomány kötődik), a 2008-as likviditási válság nyomán pedig a bankközi piac általában is jelentősen beszűkült. A Bubor így nem teljesíti azon célját, hogy pontos információt adjon a pénz- és tőkepiacnak a mögöttes ügyletekről.
A PSZÁF a kereskedés újraindítása érdekében javasolja a bankközi limitek újbóli kiterjesztését, üzletkötési kötelezettség bevezetését (kétoldali, bid/offer jegyzés bevezetésével), illetve az önként vállalt jegyzési kötelezettség feltételeinek megteremtését az aktív árjegyző bankoknak. Ezzel párhuzamosan célszerű ésszerűen csökkenteni a jegyzett futamidők számát (például overnight, 1 és 2 hét, 1, 3, 6 és 12 hónap), a kiemelt futamidőket és azok egységes alkalmazásának kereteit az MFT-nek javasolt meghatároznia. A jegyző bankok számának csökkenése miatt a PSZÁF kezdeményezi a Bubor átlagolási módszertan átalakítását a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően úgy, hogy az eddig alkalmazott felső és alsó 4-4 ajánlat eltávolítása helyett a mindenkori résztvevők 25-25 százalékának szélső ajánlatait nyessék le a Bubor-értékek kiszámítása érdekében.
Ha a jegyzők száma tovább apad, akár felügyeleti szabályozási lépések is szükségessé válhatnak, például megfontolandó lehet jegyzési kötelezettség jogszabályi előírása is.
Az Európai Bizottság már új uniós jogszabálytervezeten dolgozik a benchmarkokra vonatkozóan, a későbbi hazai szabályozás kialakításánál ezt tekintetbe kell majd venni. A Bizottság javaslata 2013 harmadik negyedévére várható.