Pénzcentrum • 2012. augusztus 31. 12:04
Két, hiteleseket segítő programnak is ma van a határideje. Egyrészt a már tavaly szeptemberben 90 napon túli késedelemben lévő, fel nem mondott és erre jogosult deviza jelzáloghiteleket máig forintosítják, és adnak rájuk 25%-os tartozás-elengedést a bankok. Másrészt ma kérhetik utoljára a jelzáloghitel-adósok, hogy hitelük a jövőben megfeleljen az átlátható árazásra vonatkozó új szabályoknak. Különböző okok miatt azonban egyik lehetőség sem örvend nagy népszerűségnek.
Forintosítás és 25%-os tartozás-elengedés
Ezt a fizetőképesség helyreállítását célzó lehetőséget azok kapták meg, akik tavaly szeptember végén 90 napot meghaladó késedelemben voltak deviza jelzáloghitelükkel. Esetükben augusztus 31-ig vált lehetővé a tartozás 25%-os elengedése és forintosítása. E hitelek állománya az MNB adatai szerint tavaly szeptember végén közel 600 milliárd forint volt, ami a deviza jelzáloghitelek 10,5%-át jelentette (azóta a jól fizető deviza jelzáloghitelek nagyarányú végtörlesztése miatt 20% közelébe nőtt az arány).
Ettől a programtól azonban jóval szerényebb eredményt várhatunk, mint az árfolyamrögzítéstől: az igénybevétel mennyiségi kritériumainak az MNB adatai szerint csak legfeljebb az állomány 60%-a felel meg. A május 15-ei határidőig a fel nem mondott hitelszerződéssel rendelkezők jelentkezték igényüket (nyilatkoztak arról, hogy nem önhibájukból kerültek késedelembe). Nem segíti őket, hogy a forintosítás még a 25%-os tartozáselengedés mellett sem igazán jelent számukra alacsonyabb törlesztőrészletet a várható kamatemelkedés miatt (márpedig ezt a törlesztőrészlet-szintet nem tudták fizetni). Valamelyest enyhít ezen a számukra (és a kisebb lakásba költözők számára) is elérhetővé tett állami forinthitel-kamattámogatás, amelyet Budapesten a legfeljebb 20 millió forintos, vidéken a maximum 15 millió forintos ingatlannal rendelkezők vehetnek igénybe. Hogy azonban végül hányan tartoznak majd a sikeresen forintosítók körébe a "rossz hitelesek" közül, az az augusztus 31-ei határidőt követően több hónappal dőlhet csak el. Várható azonban, hogy a "forintosítók" köre a bankok nem teljesítő hitelállományának töredékét teszi csak ki, és mindez csak egy szűk kör (kevesebb, mint 20%) számára nyújt majd megoldást. Mindennek a bankokra és az államra (a banki leírási veszteség 30%-át a bankadóból elengedik) gyakorolt pénzügyi hatását egyelőre a bizonytalan részvételi arány és a fizetőképesség újbóli helyreállításának kérdőjelei miatt egyelőre nehéz megmondani.
- a forintosításra még nem került sor
- a fedezetül szolgáló ingatlan(ok) értéke a kölcsönszerződés kötésekor nem haladta meg a 20 millió forintot
- 2011. szeptember 30-án az adós legalább 78 ezer forint összegű elmaradást halmozott fel 90 napon túl
- nincs az ingatlanra végrehajtási jog bejegyezve
- a hiteladós május 15-ig nyilatkozott arról, hogy késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.
- a hitelező a forintra váltás napján a bruttó követelés 25%-át elengedi az adósnak
- mindezért a bank díjat, költséget nem számíthat fel az adósnak.
- a fentiekre a felmondott (valószínűleg többségben lévő) hitelszerződések esetében is ösztönzi a jogszabály a bankokat azzal, hogy a leírási veszteségek 30%-át leírhatják bankadójukból, amennyiben szeptember 15-éig esetükben is végrehajtják a forintosítást és a 25%-os tartozás-elengedést.
Átlátható kamatozásra történő átváltás
2012. április 1-jétől a jelzáloghitel-szerződés megkötésekor a kamat változását az alábbi módszerek egyikével kell meghatározni: 1.referencia-kamatlábhoz kötve, vagy 2. a kamat mértékét 3 éves, 5 éves vagy 10 éves kamatperiódusok alatt rögzítve. Előbbi esetben forinthitelnél a 3 havi, a 6 havi vagy a 12 havi BUBOR (egyes esetekben az ÁKK által havonta közzétett 3 éves vagy 5 éves állampapír átlaghozam), euróhiteleknél az EURIBOR, frankhiteleknél a CHF LIBOR a mérvadó. Referencia-kamatlábhoz kötött hitel esetén a kamatot a kamatperiódus fordulónapját megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz kell igazítani. Mindez normál esetben csak az április 1-je után kötött új hitelszerződésekre vonatkozik, a törvény értelmében azonban 2012. augusztus 31-jéig egy alkalommal kérhetik írásban az ügyfelek hitelük módosítását, újrakötését vagy kiváltását, hogy az megfeleljen a fenti feltételeknek. Ebben az esetben az is lehetséges, hogy az euróhitelt forinthitelre, a frankhitelt euró- vagy forinthitelre váltsa át az ügyfél.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A Portfolio.hu-nak nyilatkozó bankszakemberek szerint azonban nem jellemző, hogy élnének ezzel a lehetőséggel az ügyfelek, mégpedig azért, mert az újonnan felvehető hitelek kamatszintje jellemzően jóval magasabb, mint az ugyan nem referencia/fix kamatozású, de a törlesztőrészlet szempontjából még mindig kedvezőbb eredeti hiteleké. Minél hosszabb a futamidő, annál érzékenyebb a törlesztőrészlet egységnyi kamatváltozásra (lásd a fenti ábrát). Könnyen megeshet a fentiek miatt, hogy az "átkötés" kérvényezésének lehetőségével néhány tucatnál több ügyfél nem él az augusztus végi határidőig.