Pénzcentrum • 2012. június 29. 05:27
Kevesen kérik a tartozásuk negyedének elengedését, a maradék forintosítását. A pénzügyi szakemberek és a Pénzcentrum.hu számításai szerint is azért alakulhatott ki ez a helyzet, mert a devizahitelesek mentőcsomagjának ezen része nem könnyít megfelelő mértékben az adósok terhein. A tartozás egy részének elengedése után forintosított hitel törlesztőrészlete magasabb, a már korábban sem fizetettnél, így megoldás aligha várható az elképzeléstől.
A Pénzcentrum.hu korábbi elemzését látszik megerősíteni az a tény, hogy elenyésző számban kérvényezték tartozásuk egy részének elengedését és hitelük forintosítását a kedvezményezett devizaadósok közül. Május 15-ig azok a devizahitelesek kérhették tartozásuk negyedének elengedését és forintra váltását, akik tavaly szeptember vége óta folyamatosan legalább 78 ezer forinttal több mint 90 napos késedelemben voltak, és a fedezetként szereplő ingatlan értéke nem haladta meg a 20 millió forintot.
A legnagyobb érdeklődésről a lapunknak a Budapest Bank számolt be, ahol a jogosultak több, mint fele jelezte, hogy élne a lehetőséggel. A CIB Banknál mintegy ötszáz ügyfelet érinthet a kedvezmény, az OTP Banknál a jogosultak 26 százaléka, az UniCreditnél valamivel több, mint negyede kérelmezte ezt. Az MKB Bank csak annyit közölt: meglehetősen alacsony az érdeklődés.
Miért nem segítség a forintosítás?
A már felmondott jelzáloghitelek esetén is a bankok megvizsgálják az ügyfél törlesztési kilátásait, és amennyiben a 25 százalékos követelés elengedés reális lehetőséget teremt az adósság rendezésére, úgy a bankok közös megegyezést kezdeményeznek a fennálló tartozás forint-konverziójára és a 25 százalékos elengedésre. De vajon segítség lehet-e ez?
Ennek megválaszolásához azt kell kiszámolnunk, hogy mekkora törlesztőrészlet volt az, amit már nem tudtak fizetni a bedőlt adósok és mekkora az a teher, amit most a nyakukba vesznek a forintosítás után.
Az eltelt közel 11 hónapban nem csökkent a tartozás, sőt a kamatokkal és a késedelmi díjakkal tovább halmozódott. Ez utóbbitól számításainkban el is tekintettünk, hiszen ahogy majd látszik, még ezek nélkül sincs esélyük a tartozásuk fizetésére az adósoknak.
Amit biztosan tudunk: aki tavaly szeptember 30-áig 90 napos késedelembe esett az már júniusban sem fizette hitele részleteit. Pedig ekkor még az alacsonyabb árfolyamszinteknek köszönhetően jóval kisebb terhet jelentett, mint amekkorát ma jelentene. Az adósság egy részének elengedése persze segítség, de a mai magasabb árfolyam miatt nem csökkenhet megfelelő mértékben a törlesztőrészlet, ami hiába lenne így alacsonyabb néhány esetben, mint a tavaly júniusi részlet, ezt a kis különbséget is elviszi a magas forinthitel kamat.
Az alábbi táblázatban foglaltuk össze mit is jelent a kormány késedelmes hitelesekre szabott mentőcsomagja a valóságban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Ahogy jól látszik, tavaly júniusban rendre kisebb törlesztőrészletet már nem tudtak fizetni a késedelmes hitelesek, mint amekkorát most vállalniuk kellene. Nem csoda, hogy sokan nem érzik megoldásnak a mostani könnyítést és kevesen kérvényezték azt. Legfeljebb azok képesek kilábalni és újra elkezdeni törleszteni a tartozásukat, akik közben új munkát kaptak vagy egyéb jövedelmet szereztek.
Jól látszik az is, hogy sokan jobban járnának a forintosítás nélkül. A hosszú futamidejű (20 éves) hitelek esetén még a tartozás egy részének elengedésével sem kedvezőbb a forinthitel. Ekkor még arra is esély lenne, hogy az erősödő forintból profitáljanak az adósok, persze az árfolyam kedvezőtlen mozgása plusz kockázatot jelentene.
Mi kellene inkább?
Stabil gazdaságpolitika, alacsonyabb árfolyamszintek és biztos munkahelyek. Ezek azok a tényezők, amik valóban segíthettek volna. A jelenlegi magas forinthitelkamatok mellett a devizacsere nehezen értékelhető megoldásnak még az adósság részleges elengedése ellenére is. Ha az adósok az a hitel részleges elengedése után választhatnának, hogy milyen devizanemben akarják visszafizetni a tartozásukat, akkor is lenne esély arra, hogy most lényegesen csökkenjenek terheik.
Mit várnak a bankárok?
A Portfolio.hu május 17-én megrendezett Hitelezés Magyarországon 2012 című konferenciája is foglalkozott a kérdéssel. Ezen banki szakemberek szájából elhangzott: a forintosítás a nem teljesítő deviza jelzáloghitelek kis százalékát érinti csak, ezért nem tekinthető a probléma végső megoldásának. Ehhez jön hozzá, hogy a forintosítás a forinthitelek magasabb kamata miatt még állami kamattámogatás mellett is alig alacsonyabb, vagy akár magasabb törlesztőrészletet eredményezhet a mostaninál. Éppen ezért a közönségszavazás szerint is a forintosítók kisebbsége válhat csak ismét fizetőképessé.