Pénzcentrum • 2012. május 26. 21:00
Ma már közhely, de tény, hogy a végtörlesztés nem a rászorulókon segített. A végtörleszteni nem tudó több mint 75%-nyi devizahiteles törlesztőrészlete viszont emelkedett a végtörlesztés bejelentését követő forintgyengülés miatt. Korábbi cikkeinkhez hasonlóan ezúttal is megvizsgáljuk, vajon forintban, frankban, euróban vagy jenben volt-e érdemes eladósodni, és az elmúlt hónapok fejleményei hatására miként alakult az egyes lakáshitel konstrukciók átlagos törlesztőrészlete. Cikkünk ezzel választ ad arra is, nagyjából mekkora havi teher mellett várja ma a devizahitelesek nagy része az új árfolyamrögzítés által lehetővé tett alacsonyabb törlesztőrészletet.
A befolyásoló tényezők
A május közepi intenzív forintgyengülés fényében talán meglepő, de az árfolyam szempontjából május hónap még mindig viszonylag kedvezően alakult a devizahitelesek számára, a forint árfolyama ugyanis erősebb volt, mint az év korábbi hónapjaiban. Ezzel együtt is az év első öt hónapja jóval magasabb törlesztőterhet hozott a háztartások számára a tavalyi év átlagánál, hiszen a frank átlagárfolyama 18, az euróé 16, a jené pedig 0,3 forinttal volt magasabb idén, mint a tavaly az év egészében.
Egy
lakáshitel törlesztőrészletét persze nem csak az árfolyam, hanem a
hiteldíjak (kamat+rendszeres költségek) is befolyásolják. Ezek jóval
ritkábban változnak az árfolyamnál, igaz, a devizahitelek esetében
jellemzően az árfolyamhoz hasonlóan felfelé. A közvélekedéssel
ellentétben azonban az utóbbi két évben nem kerítettek sort tömeges
kamatemelésre a bankok. Ellenpélda természetesen akad, az
átlagkamatokban azonban nem történt jelentős változás. A meglévő
frankhitelek kamata március végén 6,2, az euróhiteleké 7,7, a
jenhiteleké (becsléseink szerint) 3,4, a piaci forinthiteleké 11,0
százalék környékén alakult. A kamatemelkedés csak a frissen kínált
forinthitelekre volt jellemző a végtörlesztés időszakában. Az egyéb
költségeket (vonatkozó adatok hiányában) 2%-ra becsüljük, ez azonban nem
befolyásolja az egyes devizák közötti összehasonlítást.
A
devizahitelek csaknem 100%-át 2004 eleje és 2010 augusztusa között
folyósították a magyar bankok, azóta ugyanis csak nagyon szigorú
feltételek (pl. a minimálbér 15-szörösére rúgó devizajövedelem) mellett
lehet ilyet felvenni. Az MNB statisztikái szerint 1810 milliárd
forintnyi frank- és jenalapú lakáshitelről, illetve 255 milliárdnyi
euróalapú lakáshitelről beszélhetünk (ezen felül vannak még a szabad
felhasználású jelzálog-, illetve fedezetlen devizahitelek). A frank- és
jenhitelek döntő részét a válság 2008. őszi kirobbanása előtt, az
euróhitelek jelentős hányadát pedig 2009-2010-ben folyósították. A
frankhitelek 93%-át 175 forintos frankárfolyam alatt vették fel az
ügyfelek, szemben a mostani 240 feletti árfolyammal.
Egy példa
A felvétel óta lezajlott kamat-, de különösen árfolyamemelkedés hatására egy 2007 szeptemberében felvett húszéves frankalapú lakáshitel törlesztőrészlete ma átlagosan közel 82%-kal magasabb a kezdetinél. Ha ezt a hitelt euróban vette volna fel az adós, akkor 26%-os, a jenhiteleknél 90%-os, a forinthiteleknél viszont csak 4%-os lett volna az emelkedés. A változások eredményeként ma az euróhitel törlesztőrészlete a legalacsonyabb, a frankhitelé a legmagasabb.
Az
átlagos eddigi törlesztőrészlet alapján azonban más képet kapunk: még
mindig a jenhitelesek jártak a legjobban, őket az euróhitelesek, majd a
frankhitelesek követik, és a forinthitelesek törlesztették a legnagyobb
összeget ugyanolyan paraméterrel rendelkező hitelek esetében. Az eddig
eltelt idő természetesen nem igazolja az egyes devizahitelesek
döntésének helyességét vagy helytelenségét, a teljes futamidő fogja csak
eldönteni, kik járnak a legjobban.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Mikor volt érdemes felvenni?
Az iménti példa konkrét időpontban (2007 szeptemberében, vagyis a jenhitelezés kezdetén) felvett hitelekre vonatkozott. Nagyon nem mindegy azonban az sem, mely időpontban került felvételre a deviza- illetve forinthitel, és például voltak-e olyan időszakok, amikor a forinthitel kedvezőbb döntés lett volna. Az alábbiakban gondolkodásunk logikáját megváltoztatva nem a törlesztőrészletek egyetlen példán végigkövethető alakulását nézzük meg, hanem azt, mekkora az egyes időpontokban felvett hitelek átlagos törlesztőrészlete 1. a futamidő kezdetén, 2. jelenleg, illetve 3. a futamidő eddig eltelt részében átlagosan. Az alábbi ábrán is látható, hogy amíg elérhető volt a jenhitel, ennek a kezdeti törlesztőrészlete volt a legalacsonyabb, mégpedig az alacsony kamatszint miatt.
A
jelenlegi átlagos törlesztőrészlet azonban nagyon eltér a kezdetitől: a
2008 végén folyósított jenhitelek esetében a legalacsonyabb (közel 70
ezer forint), a 2008 nyarán folyósított frankhiteleknél pedig a
legmagasabb (csaknem 115 ezer forint) a húsz évre felvett 8 millió
forintos hitelek törlesztőrészlete. Ami viszont a relatív
törlesztőrészlet-emelkedést illeti, a 2008 nyarán felvett jenhitelek
törlesztőrészlete emelkedett a leginkább (akár 120%-kal), a 2005-ben
felvett forinthitelek törlesztőrészlete viszont több mint 10%-kal is
alacsonyabb lehet most az eredetinél.
Hogy
melyik devizában volt érdemes eladósodni, azt nem a kezdeti és nem is a
jelenlegi, hanem a kifizetett teljes törlesztőrészlet összege dönti el.
Mivel a futamidő egészére erről még nincs adatunk, érdemes az eddigi
törlesztőrészletek összegéből, illetve átlagából kiindulni. Ez alapján a
forinthitelek, illetve a 2008 nyarán felvett devizahitelek
teljesítettek a legrosszabbul, a 2006 nyarán felvett devizahitelek,
valamint a válság kitörése után folyósított jenhitelek azonban
kiemelkedően jól teljesítettek. Nagy átlagban kijelenthető, hogy az
eddigi törlesztőrészlet alapján az euró- és jenhitelesek jártak a
legjobban, a frankhitelesek már kevésbé, hozzájuk képest pedig még
mindig jóval többet törlesztettek a piaci forinthitelt felvevők. A
kezdeti törlesztőrészlethez képest persze sokakat értek kellemetlen
meglepetések még akkor is, ha átlagos eddigi törlesztőrészletük nem a
legmagasabb másokéhoz viszonyítva. Leginkább a 2008 nyarán felvett
devizahitelekre igaz ez, hisz akkor volt a legerősebb a forint.