Pénzcentrum • 2012. május 16. 15:02
Szinte szabadon változtathatják meg a már meglévő számlaszerződések esetén is díjaikat a bankok. Van ugyan egy törvény, mely az infláció mértékénél nagyobb változást nem enged meg, de ez nem vonatkozik az utalásokra és a rendszeresként feltüntetett költségekre sem az eddig ingyenes tranzakciók esetében.
A hitelintézeti törvény értelmében a kamaton felül nem rendszeresen fizetendő egyéb díjat, költséget a pénzügyi intézmény már megkötött szerződések vonatkozásában évente legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékében emelheti. Már ez is önmagában 5 százalék fölötti áremelést tesz lehetővé a bankok számára, de további lehetőséget jelentenek nekik az ingyenes számlák és a nem rendszeres díjak.
A PSZÁF jelenleg is kilenc intézmény esetében vizsgálja a költségek változását, egyebek közt a díjakra vonatkozóan is. E vizsgálatok eredményét határozataiban nyilvánosságra fogja hozni - mondta el lapunk kérdésére Binder István, a felügyelet szóvivője.
Rendszeres díjnak a két fél közötti szerződésben vagy az azt jogilag kiegészítő Általános Szerződési Feltételekben, üzletszabályzatban rendszeresként feltüntetett díjak számítanak. Ezeket szabályozza a fent idézett hitelintézeti törvény törvény 210/B. paragrafusának 4. pontja. Amennyiben ennek értelmezéséről jogvita alakul ki a felek között, a jogalkalmazók, illetve bíróságok a szavak hétköznapi jelentésének megfelelően minősítik rendszeresnek vagy nem rendszeresnek az adott díjfajtát - mondta Binder.
E szerint tehát a hétköznapi értelemben nem rendszeresnek vett egyszerű utalás díját a bankok a jövőben is szabadon változtathatják, még az infláció mértékétől nagyobb arányban is. Gondot csak a rendszeres és beszedési megbízások jelenthetnek, de ez a legtöbb banknál jelenleg ingyenes.
A PSZÁF-nál érdeklődve az ingyenes szolgáltatásokról, azt a választ kaptuk, hogy a 0 forintos díj azt jelenti, hogy egy, már meglévő díjról van szó, amelynek a költsége jelenleg 0 forint. Ez tehát nem új díjfajta, tehát mértéke megváltoztatható.
Értelmezésünk szerint, tehát ezeknek a banki tranzakcióknak a díja is szabadon változhat akár a meglévő szerződések esetén is, így a bankok könnyen át tudják hárítani az új banki tranzakciós "illetéket".
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Érdekes adóelméleti kérdéseket vet fel az is, hogy az adók alanyai nem a magánszemélyek, vállalkozások, hanem a bankok, távközlési szolgáltatók lesznek. Ez ugyanis azt jelentené, hogy az új közterhek közvetlen adók lennének, vagyis az adó nem jelenhetne meg tételesen a telefonszámlákban, illetve a banki költségszámlákon, hanem annyival növekedne mondjuk a szolgáltatás ára. Ha viszont ilyen módon vezetnék be az új adókat, akkor az Európai Unió ismét kifogásokat emelhet a közterhek ellen. Ellenben az is szúrhatja az EU szemét, ha közvetett, forgalmi típusú adót vezetne be a kormány.
Giró-Szász András kormányszóvivő a TV2 Mokka című adásában kijelentette: semmiképpen nem fordulhat elő, hogy a szolgáltatók egy az egyben át tudják terhelni a lakosságra az új közterheket, azok ugyanúgy a vállalatokat terhelik, mint a válságadók.
Angyal József szerint hamis a kormány érvelése, amely szerint a javasolt új adók méltányosabbak, mintha a jövedelmeket terhelnék meg, mert így szétterítik a közterheket az adózók között. Az adószétterítés azt jelenti, hogy a jövedelemmel nem rendelkezőknek, a gyermekeknek, a nyugdíjasoknak és a munkanélkülieknek is meg kell fizetniük az adót, ez kicsit sem nevezhető méltányosnak - hangsúlyozza az adószakértő.