Pénzcentrum • 2011. augusztus 31. 15:11
Az erőteljesen emelkedő frankárfolyam miatt 339 milliárd forinttal nőtt júliusban a magyar lakosság banki tartozásainak összege, miközben továbbra is nettó hiteltörlesztők a háztartások. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb statisztikái szerint a hazai jelzáloghitelezés továbbra is legrosszabb hónapjait éli, örvendetes fejlemény ugyanakkor, hogy a lakosság betétállománya növekedésnek indult.
Lakossági hitelek
Az előző hónapoknak megfelelően júliusban is nettó hiteltörlesztő volt a magyar lakosság. Tranzakciós alapon 22,6 milliárd forinttal törlesztettek több hitelt a háztartások, mint amennyit felvettek. A devizahitelek tekintetében 37 milliárd forint összegben nettó hiteltörlesztők, a forinthitelek területén viszont 14,4 milliárd forinttal nettó hitelfelvevők voltak a családok. Ez utóbbi kisebb szám az utóbbi időben megszokottnál.
Továbbra
sem mutatja a fellendülés jeleit a hazai jelzáloghitelezés, ráadásul
júniushoz képest még vissza is esett az új kihelyezések volumene. A 25,6
milliárd forintnyi július havi érték még az egy évvel korábbitól is
21%-kal elmarad. Ez az összeg a hitelkiváltásokat is tartalmazza (ezért
is lehetséges, hogy 2,3% az újonnan kihelyezett devizahitelek aránya),
bár ezek volumene a Portfolio.hu-nak nyilatkozó bankok beszámolói
szerint alacsony, és e kisszámú esetekre is inkább a forinthitelre
váltás jellemző.
A
szabad felhasználású jelzáloghitelek aránya visszaesőben: a júliusban
kihelyezett jelzáloghitelek 28%-a volt ilyen célú. A többi lakáshitel,
ezek között a forint alapú kihelyezések összege júliusban 18,1 milliárd
forint volt. Ez nagyjából megfelel az egy évvel korábbi értéknek, amikor
még a deviza alapú jelzáloghitel-kihelyezést nem tiltotta (illetve euró
esetében nem korlátozta ennyire) jogszabály.
Annak
ellenére, hogy alig volt új jelzáloghitelezés, egy hónap alatt 6660
milliárd forintról 320 milliárddal 6980 milliárd forintra nőtt a
lakosság jelzáloghitel-állománya. Ennek egyetlen oka a forint
árfolyamgyengülése: az euró MNB-árfolyama a június 30-ai 265,6 forintról
270,2 forintra, a svájci franké pedig 225,5 forintról 236,2 forintra
nőtt.
Az
alacsony lakáshitel-kereslet egyik, de talán nem legfontosabb oka lehet
a forint alapú konstrukciók továbbra is rendkívül magas kamatszintje.
Júliusban teljes hitelköltségük átlagosan 10,49% volt, szemben az egy
évvel korábbi 9,99%-kal. Az utóbbi három hónapban lényegében nem
szigorítottak tovább a bankok, továbbra is van azonban néhány olyan
szereplő, amelyik az átlagosnál jóval kedvezőbb feltételek mellett
kínálja lakáshitelét. Ezek között a többéves előtakarékosságot igénylő
lakáskassza-hitelek aránya nőtt az utóbbi időben.
A
lakáshitelekkel szemben a fogyasztási hitelek területén szigorítás
látható, hiszen e hitelek átlagos költsége egy hónap alatt 21,6%-ról
23,1%-ra nőtt. Mivel e hitelek kevésbé kamatérzékenyek, aligha e
kedvezőtlen változás miatt, de csökkent júniushoz képest a fogyasztási
hitelként kihelyezett összeg, mégpedig 22,2 milliárd forintról 19,1
milliárdra. Bár a deviza alapú hitelezést a fedezetlen hitelek körében
jogszabály nem tiltja, ilyet sem nagyon kínálnak már a bankok.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
A
már említett átértékelődés miatt a lakosság teljes hitelállománya
egyetlen hónap leforgása alatt 339 milliárd forinttal nőtt. Ezzel
összefüggésben a devizahitelek aránya 66,3%-a emelkedett, igaz, ez
alacsonyabb az egy évvel korábbi 67,6%-nál.
A Magyar Nemzeti Bank múlt héten közzétett legfrissebb hitelezési felmérése szerint a bankok arra számítanak, hogy a 3-4. negyedévben:
- növekszik a háztartási kereslet a lakáscélú és a fogyasztási hitelek iránt egyaránt
- eközben a bankok hitelezési feltételei várhatóan nem változnak érdemben
- várhatóan csak a fedezetlen fogyasztási hitelek esetében lesz megfigyelhető némi enyhítés a hitelezési feltételekben.
Lakossági betétek
Örvendetes jelenség, hogy a háztartások betétállománya második hónapja emelkedik, és ezúttal az előző havi 49,5 milliárd forintnál is nagyobb mértékben, 72,2 milliárd forinttal nőtt. Igaz, ebben az euró erősödése is szerepet játszott, ennek is köszönhetően az egy éven belül lekötött betétek állománya forintban 41,4 milliárddal nőtt. A látra szóló betétek esetében kisebb növekedést láthatunk, mint az előző hónapban: 18,8 milliárd forintos volt a növekmény.
Az
éven túl lekötött betétek esetében mérséklődött a bankok kamatversenye,
miközben az éven belülieknél gyakorlatilag változatlan maradt az
átlagkamat. Egy átlagos forint alapú, éven belül lekötött betét ma
5,5%-ot fizet.
A
bankok betétállománya egy hónap alatt 7358 milliárd forintról 7430
milliárdra nőtt, az egy év alatti növekmény 2,4%-os. A devizabetétek
aránya a teljes állományon belül 15,6%.