Pénzcentrum • 2011. augusztus 16. 17:00
A 2006-2008-as időszakban népszerű lakástakarék-pénztári (LTP) megtakarítással kombinált frank alapú lakáshitel konstrukcióval rendelkező háztartások nagy törlesztőrészletbeli növekedéssel számolhatnak a megtakarítási idő lejártával. A helyzetüket csak súlyosbíthatja, ha élnek az állam által felkínált árfolyamrögzítés lehetőségével - olvasható a GKI Gazdaságkutató Zrt. tanulmányában.
A kombinált hiteleknek a lényege, hogy egy általában 8 éves (96 hónap) megtakarítási időszak után a lakástakarékban felhalmozott összeg betörlesztésre kerül a svájci frank hitel tőketartozásába. Mindaddig a hitel eredeti tőkerésze nem csökken, mi csak a kamatokat fizetjük és a megtakarításainkat halmozzuk.
De a 2006-2008-as időszakhoz képest a frank árfolyama a 160 forintos szintről lényeges mértékben elmozdult. Minden a megtakarítás törlesztéskori árfolyamán múlik majd. Ugyanis a forintban felhalmozott megtakarítást a törlesztéskor kiszámolt árfolyamon veszik majd figyeembe. Vegyünk egy 80 ezer frankos hitelt, ami az eredeti feltételek mellett (160 forintos frank árfolyam) 30 ezer frankos tartozássá csökkent volna a megtakarítási időszak végén a betörlesztett összegnek köszönhetően. Magasabb, 230-as árfolyamon viszont ez a tartozás csak 45 ezer frankra csökkenthető a 8 éves megtakarítással.
Kettős hatást fejt ki tehát a bekövetkező frankerősödés: csökkenti a lakáskasszás betörlesztés nagyságát, ugyanakkor növeli a devizahitel hátralévő tőketartozását forintban. Így a 96. hónap végén fennmaradt tőketartozás nem 4 millió 800 ezer, hanem 10 millió forint 230-as árfolyamot feltételezve. Ez tisztán frank hitel, hiszen a lakástakarékból származó forinthitelt ezen a ponton szintén előtörlesztettük. A megnövekedett forintban kifejezett tőketartozást csak az eredetileg kalkuláltnál jóval nagyobb törlesztő részletekkel lehet az eredeti futamidő alatt kiegyenlíteni. Ez a törlesztő részletek jelentős ugrását eredményezi a 100. hónaptól: 230-as árfolyam mellett 115,6 ezer forintról 154,8 ezer forintra nő a GKI számításai szerint.
Ezt a meglévő helyzetet súlyosbítaná, ha az érintett hitelesek élnének az árfolyamrögzítés lehetőségével. Hiszen az ilyen konstrukcióban eladósodott háztartások számára még további törlesztő részlet növekedést jelent az árfolyamvédelem lejárta után. Ez a törlesztőrészlet-emelkedés 230 forintos frank árfolyamon 172 százalékos.