Pénzcentrum • 2011. augusztus 1. 13:02
A múlt heti lakáspiaci és kiskereskedelmi adatokkal összhangban rendkívül alacsony hitelfelvételi kedv jellemezte 2011 első felében a magyar lakosságot. Olyannyira alacsony, hogy 2005-ig visszatekintő adataink alapján még nominálértékben sem vettek fel ilyen kevés hitelt a háztartások egyetlen félév során sem. Aki azt gondolná, hogy az árfolyam miatt egyre több frankhiteles váltja át hitelét euró alapúra, nagyot téved: mindössze 160 millió forint euró alapú jelzáloghitelt folyósítottak a bankok június folyamán. A lakosság betétállománya ugyanakkor csaknem 50 milliárd forinttal nőtt egyetlen hónap alatt.
Féléves hiteladatok
Közzétette
pénteken a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb, júniusra vonatkozó
hitelezési statisztikáit. Mielőtt az ezekben található havi adatokat
részleteznénk, érdemes egy pillantást vetni az első félév mérlegére. Ez
azt mutatja, hogy a magyarországi lakossági hitelezés még mindig nem az
új kihelyezésekről, sokkal inkább a korábbi hitelfelvételekből származó
problémák kezeléséről szól.
A fenti ábra szerint hosszú idő óta nem látott mélypontjára került a hazai jelzáloghitelezés, az alábbi grafikon alapján azonban nem csupán ingatlanjuk megterhelésétől félnek az ügyfelek: a fedezetlen fogyasztási hitelek is rendkívül gyengén muzsikálnak. A 143 milliárd forintot kitevő jelzáloghiteleken belül 3,3%, a 73 milliárd forintnyi fedezetlen fogyasztási hiteleken belül 3,7% volt a deviza alapúak aránya az első félév során. Mint ismeretes, előbbire vonatkozóan tavaly augusztus óta szigorú törvényi korlátozások vannak érvényben.
Havi hiteladatok
Tranzakciós
alapon (szezonális igazítás nélkül) júniusban mintegy 22 milliárd
forinttal több hitelt törlesztett a lakosság, mint amennyi hitelt
felvett. Ezen belül a deviza alapú hitelek esetében 39 milliárd forint
összegben nettó törlesztő, a forint alapúaknál viszont 17 milliárd
forinttal nettó hitelfelvevő volt a lakosság.
29 milliárd forint összegben kötöttek új jelzáloghitel-szerződéseket június folyamán az ügyfelek, holott ez a hónap az év egyik, ha nem a legaktívabb hónapja szokott lenni. Ez a szám még a gyengének számító egy évvel korábbi értéktől is csaknem 29%-kal marad el.
Bár több bank is felhívja az ügyfelek figyelmét a frank alapú jelzáloghitelek euró alapúra váltásának lehetőségére, a számok azt mutatják, kevesen gondolják úgy, hogy ezt most, az euróhoz képest is rendkívül erős, de reményeik szerint gyengülés előtt álló frank időszakában kellene megtenniük. A kihelyezett 29 milliárd forintnyi jelzáloghitelen belül 600 millió volt a frank-, és 160 millió az euróhitelek aránya.
A fentiek ellenére - nagyban köszönhetően az árfolyammozgásoknak - mára a lakosság jelzáloghitel-állománya elérte a 6660 milliárd forintot, ami a teljes lakossági hitelállománynak közel 80%-a. A korábbi hónapokhoz hasonlóan a háztartások hitelállományának közel 65%-a deviza alapú tartozás.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
Ami a hitelek költségeit illeti, mind az új, forint alapú lakáshiteleké, mind a fogyasztási hiteleké csökkent valamelyest. Remélni lehet, hogy mindez fordulópontot jelent, és a tendencia a bankok kockázati költségeinek mérséklődésével (többek között az ügyfelek kilakoltatási moratóriumból fakadó erkölcsi kockázatának csökkenése révén) folytatódni fog.
Betétadatok
Éppen
ennek ellenkezője jellemezte júniusban a hazai betéti kamatokat, ami
arra is rávilágít, hogy egyre fontosabb a bankok számára a hazai,
elsősorban lakossági forrásbevonás. Egy éven belül lekötött
forintbetétre ma átlagosan 5,5%-ot fizetnek a bankok, ami az egy évvel
ezelőttihez képest közel 1 százalékponttal magasabb.
A magasabb kamatok ellenére csaknem 20 milliárd forinttal csökkent júniusban a háztartások egy éven belül lekötött betéteinek állománya, ezt azonban bőségesen kompenzálni tudta a látra szóló és folyószámla-betétek majdnem 54 milliárd forintos növekménye. Összességében 49,5 milliárd forinttal nőtt a hónap során a lakosság betétállománya, mely az eddigi legjobb adat idén, igaz, a lekötés nélküli betétek magas aránya miatt nem feltétlenül a megtakarítási kedv tartós javulására utal.
A fentiek eredményként a 8 297 milliárd forintos hitelállománnyal szemben 7357 milliárd forintra rúgott a lakosság betétállománya 2011 első felének végén, és ennek 15,5%-a volt devizában (döntően euróban) denominált.