A Deviza Hitelesek nyílt levele Orbán Viktorhoz: "hívnak a bankok szombaton, hívnak vasárnap"

A PSZÁF elnökéhez intézett panasz beadványunkban már tájékoztattuk az illetékeseket, hogy "Hívnak minket munka közben, hívnak este 9 órakor, hívnak szombaton 2 órakor, szilveszter napjáról már nem is beszélve, nehogy elfelejtsük egy napra legalább. Van, hogy egy ügyből kifolyólag többen egy ugyanazon napon belül többször is, változó telefonszámokról telefonálnak. Anyagilag már tönkretettek minket, pszichikailag tönkre tesznek azzal, hogy mi volt az oka a nem fizetésnek és mondjunk időpontot, hogy mikor fizetjük be."

A tegnapi nap folyamán - erre négyen vagyunk tanúk - este 10-től éjfélig próbáltunk lelket önteni egy kétgyermekes édesanyába, aki végső elkeseredésében, szinte a beszámíthatatlanság határán meggondolatlan cselekedetekre készült.

Munkát nem kap, mert Magyarországon 42 évesen öreg bármihez is. Családjukat jó magyar módra a fővállalkozó a mai napig nem fizette ki, ezért csúsztak a befizetéssel. Gépkocsijukat, családi ékszereket mindenüket eladták, hogy a BANK-nak fizessenek! Családi rokonok szintén mindenüket odaadták már, hogy a BANK-nak fizessenek!!! Férje, nagyobbik fia jelenleg utolsó forintjaikon külföldre ment munkát vállalni, hogy a BANK-nak fizessenek!!! Két napja nincs pénze ennivalóra, éjjel kenyeret süt, hogy kisebbik gyermeküknek legyen mit enni az iskolába. Amikor a család pénzhez jut, rögtön fizet a BANK-nak !!! Hiteltörlesztési szándékukat fenntartják, a befizetésekkel ráutaló magatartást tanúsítanak.

A prudensen hitelező bank munkatársai naponta hívogatják és minősíthetetlen hangon fenyegetik a behajtó céggel az idegösszeomlásig, ami a tegnap este folyamán megtörtént!!! Ráadásul a befizetésként kért összegek - ahány telefon-annyi félék!!

Tisztelt Miniszter Elnök Úr, Tisztelt Döntéshozók !
Ez egy eset a sok közül.

Ezért azonnali intézkedésre kérjük Önöket, mindenkit, aki illetékes az ügyben!
Ismételten kérjük, állítsák le az adósok telefonon történő fenyegetését, zaklatását naponta, óránként, két óránként egyszer s mindenkorra!
Nem kérünk a figyelmeztetésekből, tudjuk, hogy van tartozásunk, és amint lehetőség lesz rá, fizetni fogjuk! Továbbá kérjük, azonnal hozzanak intézkedéseket arra vonatkozóan, hogy a zaklató, fenyegető telefonok, felszólító levelek költségeit pénzintézet, vagy a behajtó cég ne az adósra terhelje !! Ezt már minősíteni sem lehet !!!

Az utóbbi napokban a médiában megjelent "megmentésünkre" vonatkozó tervezetekhez az alábbiakat fűznénk hozzá:
-A Magyar Köztársaság "deviza hitellel" rendelkező lakossága nem kvóta-amit a kereskedelmi bankok valamint,a behajtó-faktoring-követeléskezelő cégek egymás között adnak-vesznek !
-A Magyar Köztársaság "deviza hitellel" rendelkező lakossága már így is áldozatul esett tudtán kívül egy deviza-spekulációnak, ezért kérnénk a további eladósításunkra vonatkozó ötleteiktől kíméljenek meg minket és közvéleményt !
-Semmilyen megoldásra nem vagyunk kíváncsiak, ami a további eladósodásunkhoz,ingó ,-ingatlan vagyonunk, családunk , életünk elvesztéséhez vezet!

A hitelfelvétel napján forintban felvett tőke tartozás összegét , elosztották az aznap érvényes deviza vételi árfolyammal, így szerepel a tőke összege a hitelszerződésekben "devizában".
Törlesztés napján a "devizában " nyilvántartott tartozást átváltják/ felszorozzák/ az aktuális deviza eladási árfolyamon forintra, majd ezen forintban kifejezett "tartozás" után vonják le a kamatot, %-os kezelési költséget, konverziós díjat, tőkét , monitoring díjat, -forintban.
Osztanak a pénzintézetek, vagy szoroznak?? Mennyi is a tartozásunk??? Miért kéne még jobban eladósodnunk?

Többször hallottuk már a kioktató mondatokat: " A hitelt vissza kell fizetni." Nincs ingyen ebéd".

Meddig tart az ingyen ebéd összege egy forintban felvett, majd "devizában" átszámolt, majd újból forintosított tartozás összegére?
Megkérdezzük, különös tekintettel a fennt leírtakra, meddig lehet a magyar családok életével játszani? Nem elég, hogy rákos emberek nem tudják a gyógyszereiket kiváltani, van, aki a szomszédtól húzza át hosszabbítón az áramot, 13 fok van a lakásban, dolgozó emberek két napig éhesen járnak munkába, iskolás gyerek ájul ki éhesen a padból - hogy fizessenek a BANK-nak, a behajtók fenyegetnek - megkérdezzük, meddig lehet ezt fokozni?????

Kérjük szíveskedjenek olyan döntést hozni, ami lehetőséget ad mindenféle "deviza alapú" hitelszerződés vissza fizetésére- a felmondott hitelek estében is, semmilyen jogcímen nem növelve az adósok tartozását tovább- sem az elkövetkező években, sem a futamidő végén. Vonatkozzon ez az azokra a szerződésekre is, melyeket még fizetnek ! Fontosnak tartjuk ismét megjegyezni a "Világhitel" nevű konstrukciót és Svájc meg sem született új pénznemét !!

Hivatkoznánk az 32/1991. (VI. 6.) AB határozatában foglaltakra:

E határozatában az AB rámutatott, hogy "minden olyan szerződés, amelyet a szerződés megkötését követően nem rögtön teljesítenek, bizonyos fokú kockázatot jelent a felek számára. A szerződéskötést követően ugyanis olyan változások állhatnak be, amelyek eredményeként a szerződés gazdasági egyensúlya teljesen felborulhat, de legalábbis jelentős aránytalanságok következhetnek be. Ha ezeket a szerződő felek megállapodásukkal, szerződésmódosításukkal nem tudják rendezni, ezek kiküszöbölése ugyancsak a szerződésekbe történő beavatkozást teheti szükségessé. A beavatkozás történhet bírói úton és történhet törvényi vagy rendeleti úton is. A bíróság feladata egy-egy konkrét szerződés megbomlott egyensúlyát helyreállítani.

A szerződési szabadság - amelyet az Alkotmánybíróság önálló alkotmányos jognak tekint - érvényesül abban az általános szabályban, amelyet a Ptk. 200. § (1) bekezdése rögzít. Eszerint a szerződés tartalmát a felek szabadon állapítják meg, a szerződésekre vonatkozó rendelkezésektől egyező akarattal elérhetnek. A felek szerződési akarata a szerződés megkötésekor nyilvánvalóan az, hogy a szerződéskötéskor fennálló külső feltételek mellett kívánják szerződési kötelezettségeiket teljesíteni, illetve a felek a szerződéskötéskor az esetleges későbbi változások ésszerűen előrelátható kockázatának viselésére vállalkoznak."

Nem vitatható alapvető eleme a határozat érvelésének, hogy a felek akarata az, hogy a szerződéskötéskor fennálló külső feltételek mellett kívánják szerződési kötelezettségeiket teljesíteni, vállalva az ésszerűen előre látható kockázatokat.

Az AB az érvelést folytatva rámutatott arra is, hogy "ha viszont ezek a feltételek lényegesen megváltoznak, a szerződésekkel kapcsolatos alapvető feltételezés szűnik meg. Ilyenkor az adott változások mellett az eredeti tartalommal már nem méltányos a szerződés teljesítését kikényszeríteni, a szerződéses kötelezettségeket fenntartani, mert egészen mássá vált a szolgáltatás terhe, illetőleg a szolgáltatás és ellenszolgáltatás aránya, mint amit a felek a szerződésben kikötöttek. A körülmények lényeges megváltozása miatt tehát a szerződés lebonyolódása lényegesen eltérhet a szerződéskötéskor megfogalmazott céltól, így a szerződés eredeti feltételeiben már teljesíthetetlen, megvalósíthatatlan. Erre az esetre a clausula rebus sic stantibus tételét alkalmazva lehetősége van a bíróságoknak a szerződés módosítására, a Ptk. 241. §-a alapján. Ilyenkor a bíróságnak az egyik fél szolgáltatásának az elnehezülésével szemben a másik fél szerződésbe vetett bizalmát kell mérlegelnie és ezeket egyeztetve a szerződési terheknek egy új, méltányos elosztását kell megoldania. A Ptk. 241. §-ához hasonló - általánosabb megfogalmazású - generálklauzula a Ptk. 226. § (2) bekezdésének "kivételességi" formulája, amelynek alapján jogszabály a hatályba lépése előtt megkötött szerződések tartalmát kivételesen megváltoztathatja. Mind az egyedi jogviszonyok, tehát egy-egy konkrét szerződés tartalmának megváltoztatása, mind pedig a jogviszonyok társadalmi méretű, tehát jogszabály útján történő megváltoztatása csak alkotmányos keretek között történhet meg. A változtatás alkotmányos garanciája pedig az egyedi jogviszonyok tekintetében a bírói, a jogviszonyok társadalmi méretű megváltoztatása körében pedig az alkotmánybírósági kontroll.

Az állam jogszabállyal a szerződések tartalmát általában csak ugyanolyan feltételek fennállása esetén változtathatja meg alkotmányosan, mint amilyen feltételek fennállását a bírósági úton való szerződésmódosítás is megköveteli. Erre pedig a clausula rebus sic stantibus tételét alkalmazva kerülhet sor."

Budapest, 2011-03-03