Pénzcentrum • 2010. június 1. 14:02
A devizahitelezés egyre látványosabb háttérbe szorulásáról és a forinthitelezés szerény ütemű fellendüléséről tanúskodnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap közzétett hitelezési statisztikái. Ezekből kiderül, hogy a forinthitelezés nagyon messze van még a devizahitel-kihelyezés válság előtti szintjétől, és az is sejthető belőlük, hogy a forintkamatok csökkenése mellett a jogszabályi változások is egyre inkább a forinthitelek felé terelik az ügyfeleket. Ha minden így halad, a frankhitelek eltűnését hamarosan ki is jelenthetjük, miközben a bankok hitelportfóliójában hosszú évekig ott kísértenek.
Az MNB (szezonálisan nem igazított) adatai alapján áprilisban ismét nettó devizahitel-törlesztő volt a magyar lakosság. Ez azt jelenti, hogy devizában több hitelt törlesztettek a háztartások, mint amennyit felvettek, s a különbség 28.6 milliárd forint volt előbbi javára. Ez a szám soha nem volt még ekkora, és az euróhitelek további visszaszorulását feltételezve (a svájci frankról nem is beszélve) nem is fog csökkenni. A forinthiteleknél viszont más a helyzet: 8.1 milliárd forint értékben nettó hitelfelvevő volt a lakosság, ami elmarad ugyan az előző havi 13 milliárd forintos értéktől, az új hitelfelvételek már a forinthitelek népszerűség-növekedését mutatják.
Bár a Portfolio.hu-nak az elmúlt hetekben és hónapokban nyilatkozó bankvezérek arról számoltak be, hogy intézményük továbbra is nyújt devizahitelt, a forint nagy iramban tör előre az új hiteleken belül. A forinthitelek arányának növekedése áprilisban különösen is látványos volt: az előző havi 42.2%-ról 69.4%-ra nőtt. A lakáshiteleken belül áprilisban 68.4% volt ez az arány. A folyamat nem véletlen: bár az MNB legutóbbi kamatdöntése megakasztott egy trendet, az alapkamat mára elviselhető szintre csökkent a hitelkamatok megállapításában fontos szereppel bíró banki forrásköltségekkel együtt. A forintnak több szempontból is kedvez a széljárás: a hitel/fedezet arányról szóló márciusi jogszabály után június 11-én ismét a forinthitelnek kedvező szabályozás lép életbe.
Ami pedig az abszolút számokat illeti: 13 milliárd forintnyi új lakáshitelt és 11 milliárd forintnyi szabad felhasználású jelzáloghitelt helyeztek ki a bankok áprilisban hazai fizetőeszközben. A 13 milliárd nem kiugró adat: tavaly a lakástámogatási rendszer megszűnése előtt már volt példa nagyobb összegű kihelyezésre is, sőt, a válság előtti időkben sem lett volna szokatlan. Fontos kiemelni: akkor volt hasonló ez az összeg, amikor négyszer-ötször ennyi devizahitelt vettek fel a magyar háztartások, és sokaknak eszükbe sem jutott, hogy forintban vegyenek fel hitelt. A szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében már más a kép: a korábban mostohagyereknek számító forint mára egyértelmű favorittá vált, így ennek köszönhető, hogy összességében a forinthitel csaknem ötéves csúcsot döntött.
A forint azonban még így sem tudta átvenni a devizahitelek korábbi szerepét. A lakáshitelek területén érdemi lakáspolitika vagy forinthitel-támogatási program híján nem is fogja, összességében pedig a bankok alacsony kockázatvállalási hajlandósága is a lanyha hitelezést valószínűsíti erre az évre. A pénzügyi szektor szereplői továbbra is inkább a hitelportfóliójuk kitisztítására koncentrálnak. Mivel az új kormány hitelezést serkentő elképzeléseiről jelenleg vajmi keveset tudni, egyelőre csak az alacsony árakra hajtó lakásvásárlókban, a jó időben és az ügyfelek optimistább hozzáállásában lehet bízni.
Az alábbi ábrán jól látható, egy évtized alatt milyen fontos szerepre tett szert a hitelezés a lakáspiaci finanszírozásban. A devizahitelezés 2004-2005-ben nyert "polgárjogot" és lett pár év múlva a lakásfinanszírozás első számú formája. Akármilyen szándékkal is lép fel az új kormány e hatalmas, április végén 2255 milliárd forintos állomány árfolyamkockázatainak mérséklése érdekében, egyértelmű, hogy egy ekkora állomány mégoly tervszerű forintra váltását sem viselné el a pénzügyi rendszer. Mivel óriási volumenről van szó, a forinthitelek térnyerése sem oldja meg az árfolyamkockázatból fakadó problémát, hiszen mint fent is láttuk, az új forinthitelek mennyisége messze elmarad a múltban kihelyezett devizahitelek havonta kihelyezett volumenétől.
Bár egyes bankoknál az új forinthitelek THM-je már az euróhiteleké alá is "benéz", összességében még mindig közel két százalékkal alacsonyabb az utóbbiak átlagos hitelköltség mutatója, nem is beszélve a frankhitelekéről, melyekkel szemben csaknem öt százalékos a forinthitelek hátránya. E számok a hitelek teljes állományára vonatkoznak, a jelenlegi banki ajánlatokban ettől merőben eltérő kondíciókkal is találkozhatunk. Frankhiteles ajánlattal ráadásul ma már szinte sehol, ezek felvételét ráadásul gyakorlatilag ellehetetlenítette a 45%-os hitel/fedezetérték maximum, szemben az euróhitel 60, és a forinthitel 75%-os korlátjával.
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
Míg a lakáshitelekben mind a forint-, mind az euróhitelek hitelköltség-mutatója csökkent, a fogyasztási hitelekben csak a forinthiteleknél figyelhettük ezt meg áprilisban. A forinthitelek hitelköltség-mutatója 20% körül jár, míg a devizahiteleké 11-12% közelében.
Fogyasztási hitelt azonban alig kínálnak a bankok devizában, így eleve kis volumenben voltak képesek ilyet felvenni az ügyfelek: euróban 3.9, svájci frankban pedig 1.2 milliárd forint összegben, szemben a forint 23.7 milliárdjával.
Annak fényében, amit az óriási devizahitel-állomány lassú leépüléséről a fentiekben leírtunk, nem meglepő, hogy a lakosság hiteállománya az elmúlt egy évben gyakorlatilag stagnált, értéke áprilisban 7846 milliárd forint volt. Ebből 3964.6 milliárd forint volt lakáshitel, és 66%-a volt devizahitel.
A betétállomány szempontjából másfajta folyamat zajlik: itt a devizaarány mindössze 17%-os, egyébként pedig a forintbetétek lassú csökkenésének lehetünk tanúi. Míg a válság pénzpiaci szempontból is kritikus időszakaiban - egyéb befektetéseiktől nem ritkán negatív hozammal megszabadulva - elsősorban betétben keresett menedéket a magyar lakosság, a piaci feszültségek oldódásával kockázatosabb eszközök, befektetési jegyek és részvények felé fordultak a háztartások.