Itt a devizaverő forinthitel! Lapáton a hitelközvetítők

A lakáshitelezés magyarországi törénete

Érdemes visszatekinteni a magyarországi jelzálogalapú lakáshitelezés elmúlt 10 évére, ugyanis erőteljes változáson ment keresztül. Az évtized fejlődését négy fő szakaszra célszerű osztani:

A 2001. előtti gyerekkorban alig működött a lakossági jelzáloghitelezés, nagyon kevés konstrukció volt elérhető a piacon, azok is drágák és bonyolultak voltak. Jellemzően 20% feletti kamatokkal hiteleztek kizárólag forint alapon, dupla ingatlanfedezettel és nem ritkán két kezes bevonásával.

A 2001-től 2004-ig terjedő időszakban ("állami támogatások kora") megjelentek a piacon az államilag támogatott hitelek és az állami, vissza nem térítendő támogatások (szocpol, áfa-visszatérítés), nagy mértékű hitelfelvétel indult el az országban, az emberek évtizedek óta először szembesültek azzal, hogy megfizethető áron tudnak lakáshitelhez jutni. Az új feltételek hatására mind a lakáshitel piac, mint a lakásépítési, lakásvásárlási piac fellendült. A bankfiókokban gyakorlatilag csak napokkal előre egyeztetett időpontra tudtak bejelentkezni az ügyfelek, akkora volt az érdeklődés a támogatott hitelek iránt.

A 2004-től 2008-ig terjedő időszakban ("devizahitelek kora") - az államilag támogatott hitelek 2003. év végi szigorításával párhuzamosan - megjelentek a piacon a devizahitelek (EUR, CHF, JPY, sőt cseh korona is), később a kombinált hitelek (lakástakarék-pénztári megtakarítással, életbiztosítással), illetve ezeknek olyan verziói, amikor a bank türelmi időt biztosított a törlesztés elején.

Ezekkel egyidejűleg az ingatlanfedezettség és jövedelmi elvárások terén az éles piaci verseny enyhítéseket hozott, megjelentek a tisztán fedezet-alapú konstrukciók is. A bankok az induló költségek (hitelbírálati díj, értékbecslési díj, közjegyzői díj) elengedésével, visszatérítésével próbálták meg magukhoz "csábítani" az ügyfeleket. A devizahitelek tették ki az újonnan folyósított állományok közel 90%-át.

2009-től kezdődően a pénzügyi válság alapjaiban változtatta meg a magyarországi jelzáloghitel piacot is. Gyakorlatilag eltűntek a piacról a jövedelemigazolás nélküli hitelek, a befektetési egységekhez kötött, életbiztosítással kombinált hitelek, illetve a tisztán fedezet alapú konstrukciók.

A pénzintézetek többségénél megszűnt a svájci frankban történő hitelezés, tisztultak a termékportfóliók és a hitelkiváltási piac is befagyott. A hatóságok (MNB, PSZÁF, PM) egyre inkább törekedtek arra, hogy szabályozói korlátok közé szorítsák a hitelpiacot. Megszületett a Hitelezési magatartási kódex, a felelős hitelezésről szóló kormányrendelet, illetve számos törvény, amelyek elsődleges célja a prudens, átlátható, ügyfélközpontú hitelezés megteremtése volt.

Ebben a környezetben az ügyfelek az egyszerűséget, átláthatóságot keresik, a kellemetlen meglepetések helyett. A kockázatok kiszűrésére való igény felértékelődött. Mindez az MNB alapkamat 2008 év vége óta tartó folyamatos csökkentésével a forint alapú hitelek újbóli fókuszba kerülését hozta magával.

A forinthitelek nagy előnye a devizahitelekkel szemben, hogy nincsen árfolyamkockázat, azaz hónapról hónapra nem változik az ügyfél törlesztőrészlete. A hitelt felvevők számára nyilvánvalóvá vált - amint azt a 2009-es év megmutatta -, hogy a devizahitelek esetében az árfolyam változása valós kockázatot jelent, ezért egyre többen keresnek olyan hitelkonstrukciókat, amelyek hosszú távon kiszámítható törlesztési paraméterekkel rendelkeznek. Mindezen változások eredőjeként elmondhatjuk, hogy 2009. év végére minden 100 újonnan folyósított CIB jelzáloghitelből 35-40-et már forint alapon igényeltek az ügyfelek. Ezen tendencia folytatására, erősödésére számítunk 2010-ben is.

A piac ilyen irányú változásait figyelembe véve a CIB Bank elsőként csökkentette a piaci kamatozású forintalapú lakáshitele kamatát évi 7,79% szintre (THM: 8,54%). A három éves kamatperiódusú CIB FIX Lakáshitel ezzel valós alternatívát nyújt az euró alapú devizahitelekkel szemben is. 

Érdemes ezt a fenti trendet egy konkrét példával illusztrálnunk. 5 millió forintos (átlagosnak mondható) hitelösszeg esetén, 20 éves futamidővel.

A bank bízik a lakás- és lakáshitel piac élénkülésében, ezt megerősítendő 2010-ben főtámogatóként vesznek részt az április végén megrendezésre kerülő Lakásvásár kiállításon.

A CIB Bank lakossági üzletága

A 2009-es évi eredmények alapján a CIB Csoport - több mint 11%-os részesedéssel - sikerrel őrizte meg eddigi második pozícióját az ügyfélhitelek tekintetében, miközben a lakossági hitelek terén piaci részaránya stagnált.

Az elmúlt évet erőteljes piaci verseny jellemezte az ügyfélbetétek területén is, különösen a lakossági szegmensben. A Csoport számos sikeres betétgyűjtési kampányt indított, amelynek eredményeképpen az ügyfelek betéteinek állománya 179 milliárd forinttal (13%-kal) növekedett. Ezen belül a lakossági betétek volumene összességében 11%-kal nőtt az év folyamán, így a CIB második helyre került a lakossági betétek piaci rangsorában is. Különösen erőteljes növekedést ért el a deviza megtakarítások vonatkozásában is, ahol piaci részesedését több mint 5%-kal mintegy 14%-ra sikerült növelni.

A CIB egyik kiemelt célja volt 2009-ben, hogy a CIB Alkusz biztosítási brókeren keresztül belépjen a lakossági biztosítási piacra. Rendkívül rövid idő alatt - 28 ezer újonnan megkötött biztosítási kötvény eredményeképpen - 4%-os piaci részesedést szerzett a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások értékesítése területén. A CIB 2010-ben is hangsúlyosnak és várhatóan dinamikus növekedést felmutató üzletágnak tekinti a biztosítás közvetítői és az értékalapú tanácsadási szolgáltatások területét, ahol a lakossági ügyfelek részére is a biztosítások egyre szélesebb körét kínálja.

Különösen nagy figyelmet kíván szentelni az átlátható, egyértelmű, az ügyfelek számára könnyen érthető termékekre, a transzparens ügyfélkommunikációra, továbbá a folyamatok egyszerűsítésére, ezáltal is hozzájárulva ahhoz, hogy a piac legszínvonalasabb kiszolgálást nyújtó bankjává váljon.