Portfolio • 2009. október 21. 16:03
A kormány által ma tárgyalt törvénymódosító javaslatok "bivalyerőssé" teszik a PSZÁF-ot, miközben a bankok egyoldalú szerződésmódosítási tilalmának körülményei törvényi erőre emelkednek, az új gyorskölcsönöknél pedig a jegybanki alapkamat tízszerese lehet a teljes hiteldíj mutató maximuma - foglalt össze néhány főbb változást a mai kormányszóvivői tájékoztatón Szollár Domokos kormányszóvivő. Amennyiben a parlament elfogadja a javaslatokat, 2 milliárd forintra emelkedhetne a PSZÁF fogyasztóvédelmi ügyekben is kiszabható bírságolási maximuma, a PSZÁF hatósági eljárásai egységessé válnának, és az intézmény a jövőben rendeletet is alkothat - jelezte az intézményt érintő további lényeges változásokat Farkas Ádám, a PSZÁF Felügyeleti Tanácsának elnöke.
A PSZÁF-ot érintő főbb változások:
- a jelenlegi kormányhivatali státuszból autonóm közigazgatási szervvé válna, ami azt jelenti, hogy a kormány irányítása alól az Országgyűlés hatásköre alá kerülne át, így a Felügyelet beszámolóját a parlament tárgyalná, a gazdálkodására vonatkozó változatást is csak a parlament hajthatna végre,
- a felügyeleti vezető kinevezési rendje is hasonló lenne, mint a többi hasonló intézménynél, azaz a köztársasági elnök nevezi ki (6 évre) a miniszterelnök javaslatára,
- közigazgatási szervként korlátozott rendeletalkotási jogkört kaphat a PSZÁF (ez kétharmados parlamenti támogatást igénylő módosító passzus), amelynek keretében megtilthatna bizonyos jogsértő magatartások gyakorlását a hitelintézeteknek,
- a rendeletalkotási jogkör mellett jelentősen megemelkednének az intézményekre kiszabható bírságok, a maximum 2 milliárd forint lenne,
- az emelkedő bírság plafon mellett egységessé válna a PSZÁF hatósági eljárási és bírságolási rendszere,
- a fogyasztók világos szabályok alapján fordulhatnak a PSZÁF-hoz és a törvény világosan kijelöli az utat, hogy erre hogyan kell reagálnia a PSZÁF-nak.
Nem közvetlenül érinti a PSZÁF-ot, de amint a kormány terve már napvilágra került: a válsághelyzetek megelőzésére, illetve kialakulásuk esetén a kezelésükre létrejön a PSZÁF, a jegybank és a Pénzügyminisztérium intézményei részvételével egy ún. Pénzügyi Stabilitási Tanács. Ez nem jelent új intézményt, illetve többletköltséget. A Tanács feladata a munka intézményesített összehangolása, és lényeges, hogy kezdeményezheti rendeletek, jogszabályok megalkotását. A Tanács kapcsán lényeges, hogy amikor a stabilitási kockázatok tárgyalja, akkor az elnök döntése alapján meghívhatók a fogyasztóvédelmi szervezetek, vagy pénzügyi szolgáltatók is az ülésre.
A fogyasztók védelmét szolgáló módosítások a hitelintézeti törvényben:
Bárkinek járhat ingyen 8-11 millió forint, ha nyugdíjba megy: egyszerű igényelni!
A magyarok körében évről-évre nagyobb népszerűségnek örvendenek a nyugdíjmegtakarítási lehetőségek, ezen belül is különösen a nyugdíjbiztosítás. Mivel évtizedekre előre tekintve az állami nyugdíj értékére, de még biztosítottságra sincsen garancia, úgy tűnik ez időskori megélhetésük biztosításának egy tudatos módja. De mennyi pénzhez is juthatunk egy nyugdíjbiztosítással 65 éves korunkban és hogyan védhetjük ki egy ilyen megtakarítással pénzünk elértéktelenedését? Minderre választ kaphatsz ebben a cikkben, illetve a Pénzcentrum nyugdíj megtakarítás kalkulátorában is. (x)
- a törvényjavaslat a jegybanki alapkamat tízszeresében maximálja a (jövőbeni) gyorskölcsönök teljes hiteldíj mutatóját (thm), ami jelenleg 70 százalék (jelenleg vannak a piacon olyan termékek, amelyek thm-je 240%),
- 1%-ban maximálná a kormány a már meglévő hiteleknél az előtörlesztési díjat, ha pedig a kölcsön futamideje 1 éven belül lejár, akkor ez a plafon 0.5%-ra mérséklődne,
- az eddigi 30 napról 90 napra nőne a lakáskölcsönök nemfizetése esetén az esetleges kilakoltatási, kényszerértékesítési folyamat megkezdésének elindulási ideje azért, hogy több ideje legyen az adósnak valahogyan rendeznie a tartozását a bank felé,
- bár az egyoldalú szerződésmódosítást szabályozni hivatott ún. banki etikai kódexet a hitelállományt 95%-ban reprezentáló intézményi kör aláírta, a kormány mégis törvényi szintre kívánja emelni a korlátozásokat a nagyobb ügyfélbiztonság érdekében
- az utóbbi cél jegyében a kormányzat pontosítja a hitelintézeti törvény egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó passzusait (pl. oklista), illetve az eljárás rendjét (a szerződésmódosítás előtt értesítési kötelezettség, amely után 60 napja van az ügyfélnek arra, hogy elfogadja azt, vagy elviszi a hitelét más bankhoz); az eljárásrendnél cél az értelmezési problémák kiküszöbölése,
- lényeges, hogy a törvényi erőre emelkedésig (várhatóan január 1-ig) a bankok továbbra is moratóriumot vállaltak az egyoldalú szerződésmódosításra,
- fontos tiltás, hogy újfajta díjat a régi hitelekre nem érvényesíthet a hitelintézet és fontos szabály, hogy a bankoknak szimmetrikusan kell alakítaniuk a hitelek kondícióit (azaz pl. romló pénz- és tőkepiaci körülmények mellett emelkedő kamatlábat vissza kell csökkenteni, ha javulnak a körülmények)
- az eddiginél sokkal pontosabb tájékoztatást kell adnia a hitelintézetnek az ügyfél számára mindenfajta hitel felvételekor, a törvényjavaslat részletesen szabályozza, hogy pontosan mit is kell tájékoztatás alatt érteni (pl. egyértelműen ismertetni kell az ügyféllel a hitel havi törlesztő részletét, a THM-et, minden járulékos költséget tételesen, az esetleges jogvitára okot adó körülményeket, mindezt közérthetően.