Bár Európa lakosságának csaknem a fele naponta használja az internetet, egyharmaduk viszont - különösen a vidéken élők, az idősek és a munkanélküliek - sosem használta még a világhálót - derült ki egy most megjelent, az Európai Bizottság által megrendelt tanulmányból.
Az új technológiák gyorsan terjednek az öreg kontinensen, azonban hatalmas szakadékok alakultak ki a felhasználók között. Európa lakosságának 43 százaléka naponta használja az internetet, míg a rendszeres - legalább heti egy látogatást tévő - felhasználók száma 75 százalék. Négy évvel ezelőtt ez az arány alig 43 százalék volt.
A rendszeres internetfelhasználók számában a legdrámaibb növekedés Írországban, Csehországban, Franciaországban, Lettországban, Litvániában és hazánkban volt. Az európai háztartások fele, a vállalkozások nyolcvan százaléka rendelkezik valamilyen vezetékes internet-eléréssel: a 114 millió előfizető a világ legnagyobb ilyen típusú piacának számít.
Ugyanakkor a háztartások ötven százalékos penetrációja alacsonynak mondható abból a szempontból, hogy 90 százalékuk technikailag elérhető. Különösen csekély az idősek, a gazdaságilag inaktívak és az alacsony végzettséggel rendelkezők körében az internet-elérés. A felmérés szerint a legnagyobb digitális szakadék a legfejlettebb országokban tapasztalható, mint Dánia, Svédország vagy Hollandia.
A felmérés szerint a digitális korba születettek, vagyis a 16-24 éves korosztály tagjai a legaktívabbak a neten és ők is a legkreatívabb internetfelhasználók. 73 százalékuk rendszeresen gyárt és oszt meg tartalmat társaival a hálón. Ez az új generáció hatalmas üzleti potenciált jelent minden szektor számára, ám csak akkor lehet fenntartható növekedést generálni a lehetőségből, ha a kormányzatok közös irányvonalakat hoznak létre és ledöntik a gátakat az új szolgáltatások terjedése elől.

Úgy kellett már ez a pénz a városoknak, mint egy falat kenyér: gigatámogatást kap rengeteg település
Az OTP Bank az előző uniós ciklus kezdete óta közel 400 önkormányzati fejlesztéshez nyújtott kiegészítő forrást.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
-
Megtakarításból befektetés: avagy hogyan válhatunk befektetővé akár havi 50 ezer forinttal is?
Nyitrai Győzőt, az MBH Befektetési Bank üzlet- és termékfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettesét kérdeztük.


