Portfolio • 2009. április 1. 06:20
Soha nem történt még meg a magyar devizahitelezésben - ami egyébként a forinthitelezésben megszokott -, hogy a lakosság nettó hiteltörlesztővé vált volna, azaz több hitelt törlesztettünk volna vissza, mint amennyit felvettünk. Amire még nem volt példa, ahhoz februárban közel kerültünk: az átértékelődéstől megtisztított nettó devizahitel-felvétel már csak 8.7 milliárd forint volt egy hónap alatt - derül ki a Magyar Nemzeti Bank kedden közreadott februári hitelezési adataiból. Ezek szerint csökkent a háztartások új lakáshitel szerződéseinek értéke is, míg ugyanis a forint lakáshitelek iránti kereslet nem változott, a svájci frank és az euró alapú lakáshitelek új szerződéses állománya visszaesett. A svájci frankban történő hitelezés továbbra is a nulla felé konvergál, ami pedig a megtakarításokat illeti, a forintbetétek dinamikus bővülése kissé lelassult, a devizabetétektől pedig ezúttal is inkább kivette a pénzét a lakosság.
2009.02.27 18:30
Eltűnt a svájci frank - mire ugranak most a devizahitelesek?
Februárban a lakosság nettó hitelfelvétele januárhoz képest tovább csökkent, a forinthitelek esetében januárral ellentétben minimális mértékben ugyan, de nettó hiteltörlesztés volt megfigyelhető, míg a devizahiteleknél a januári 17.6 milliárd forintnak megfelelő nettó hitelfelvétel után 8.7 milliárdos nettó hitelfelvétel történt.
Ha a szezonálisan igazított adatokat nézzük (ld. alábbi második ábra), nem fedezhető fel a további csökkenés, ami annak köszönhető, hogy 2007 és 2008 elején is stagnálás volt megfigyelhető a nettó devizahitel-felvétel az igazított adatok alapján. Ez a kép tehát kissé csalóka, ezért véleményünk szerint januárhoz hasonlóan elmondhatjuk ezúttal is, hogy inkább a nyers adatok lehetnek az irányadók a trendekre nézve.
A lakáscélú és a szabad felhasználású jelzáloghitelek új szerződésértéke forintban és a két devizában (euróban és svájci frankban) együttesen 41,73 milliárd forintról 31 milliárd forintra esett, a deviza aránya is tovább csökkent, mégpedig a januári 82%-ról 76%-ra.
Ami a lakáscélú kölcsönöket illeti, 35 milliárdról 27 milliárdra esett az új szerződések összege, s ezeknek is csak kevesebb mint negyedét vették fel svájci frankban. Ennek köszönhetően az euró továbbra is tartja januárban megszerzett vezető szerepét, ugyanakkor az elmúlt időszakhoz hasonkóan az új lakáscélú forinthitelek összegében nem történt változás.
JÓL JÖNNE 2,8 MILLIÓ FORINT?
Amennyiben 2 809 920 forintot igényelnél 5 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót, havi 62 728 forintos törlesztővel a CIB Bank nyújtja (THM 12,86%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank 62 824 forintos törlesztőt (THM 12,86%) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)
A forinthitelek volumene annak ellenére tudta tartani magát, hogy hiteldíj-mutatójuk továbbra is a legmagasabb, sőt az olló tovább tágult: a forinthitelek átlagos hitelköltsége már 15.72%, a svájci franké 7.7%, az euróé pedig 10.22%
A fogyasztási hitelek összege is csökkent, mégpedig 35-ről 31 milliárdra, bár ez a csökkenés már kisebb, mint az előző hónapokban tapasztalt. A visszafogottság mind a három devizanemben érzékelhető volt, de arányában a svájci frank szorult vissza leginkább, immár csak 4.5 milliárd forintot kitéve.
A hitelköltség-mutató alapján ebben a kategóriában az euróhitelek a legkedvezőbbek, hiszen a 17.78%-os átlagos svájci frank kamattal és a 30.95%-os forintkamattal szemben az euróhitelekért csupán 12.84% kamatot és díjat kérnek.
A háztartások összes hitelállománya 17.9 milliárd forinttal növekedett, ami a forinthitelek állományának 3.6 milliárd forintos csökkenéséből és a devizahitelek 21.5 milliárd forintos növekedéséből adódott. Ez utóbbi csaknem 60 százalékban átértékelődésből és egyéb változásból származott.
A forintbetétek állománya a hónap folyamán 47.2 milliárd forinttal nőtt, amely már kisebb változás, mint az elmúlt hónapok betéti akcióit követő dinamikus bővülés, lévén, hogy az akciós betétekre is lassan egyszámjegyű kamatot adnak a bankok. A lakosság forintgyengülésre való egészséges reakcióját mutatja, hogy a devizabetétek 26 milliárd forinttal csökkentek, a 35.3 milliárd forint összegű betétkivonás, valamint az átértékelődésből és egyéb változásból származó 9.3 milliárd forint növekmény következményeként.