A válság következtében világszerte emberek százezrei veszítik el állásaikat, csúsznak le a vagyoni létrán, miközben képtelenek hiteleiket törleszteni, így sorban állnak az árverésre váró házak is. Vajon szülőkön kívül ki hajlandó még segíteni ilyen helyzetben?
A jelenlegi vérzivataros időkben talán már mindenki elgondolkodott különféle vészforgatókönyveken, hogy kihez tudna fordulni segítségért, ha nagyon megszorulna. A legtöbben ilyenkor a családra, idősebb rokonokra, szülőkre támaszkodnának, a szomszédokra valószínű kevesen gondolnak.
Nagy-Britanniában, ahol az elmúlt egy évben rekord mennyiségű ház került elárverezésre, és a kormány különféle ügyfélmentő csomagokon dolgozik, kiderült, hogy a lakóközösségek igenis érzékenyek a szomszédok problémáira, és akár anyagi segítséget is hajlandók nyújtani.
A Foresters Friendly Society felmérése alapján minden ötödik brit hajlandó lenne akár 1000 fontot (307 ezer forint) is kölcsönadni megszorult szomszédjának, hogy megmeneküljön az árveréstől, míg a válaszolók negyede beszállna 25 fonttal (7600 forint) egy olyan alap létrehozásába, amely rászoruló családokat támogatna.
A kétezer megkérdezett közül azonban csak mindössze 1 százalék gondolta úgy, hogy szorult helyzetben szomszédjától kérne segítséget, a 35 év alattiak nyolcvan százaléka inkább szülői segítséget kérne, de még a negyvenöt év felettiek közel fele is így tenne.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
Portfolio Gen Z Fest 2025


