Néhány hete számoltunk be arról, hogy a legnagyobb ATM-hálózattal rendelkező amerikai bank, a Bank of America kettőről három dollárra emelte az idegen fogyasztók esetében felszámolt készpénzfelvétel díját. A 600 forintot megközelítő díj a fogyasztóvédő szervezetek szerint már az erőfölénnyel való visszaélés határát súrolja, és fogyasztók ezreit lehetetleníti el, vagy kényszeríti arra, hogy a pénzintézetnél vezessék számlájukat.
Az Egyesült Államokban a hazánkban érvényes feltételektől eltérően, az idegen ATM-ből való készpénzfelvétel díja két részre bomlik: a fogyasztó a számára idegen bank felé surcharge díjat fizet, a számlavezető bank felé pedig készpénzfelvételi díjat. A surcharge díj a gyakorlatban a bank automata használati díja, melynek átlaga az elmúlt egy évben elérte az 1,64 dollárt (300 forintot).
A készpénzfelvételt terhelő díjak általános növekedése jellemzi a tengerentúli bankpiacot, de ez ahogy azt a fenti díjtétel nagyságából is láttuk, a surcharge díjak esetében csúcsosodott ki. Az eddigi legmagasabb díjak 4,2 milliárd dollárral terhelik meg a fogyasztók pénztárcáját évente. Ez az összeg azonban még növekedni fog, mivel a bankok nyilatkozataik szerint tovább szeretnék növelni az ATM használat díjat.
A díjnövekedés hátterében a bankok azon törekvése áll, hogy minél inkább a kereskedelem szereplőit terhelő forma, a vásárlás felé tereljék az ügyfeleket, mely nem nekik jelent többletköltséget. Egy ATM telepítése 9 és 15 ezer dollár közötti összeget emészt fel, az automata éves fenntartási költsége pedig eléri a 12-15 ezer dollárt.
Ennek fényében már érhetőek a rendkívülinek tűnő díjak. A hazai piacon ezzel szemben a banki ügyfeleknek saját bankjuk felé kell megfizetniük a készpénzfelvételi díjat, ennek mértéke egyébként itthon is enyhe növekedést mutatott az elmúlt fél évben. Az idegen ATM-ből való készpénzfelvételért itthon is többet kell fizetnünk, ám az idegen bank felé nem mi, hanem számlavezető bankunk fizeti majd ki az automata használati díját, melyet a fix díjakon keresztül ránk terhel.

"Gyakori tévhit, hogy fenntarthatóan élni drága. (...) Pedig a fenntarthatóság sokkal gazdaságosabb" - Hegedűs Kristóf.
Egy fiatal közgazdász házaspár miért dönt úgy, hogy a budapesti életet hátrahagyva a Mátrába költözik, és megment egy 3,2 hektáros, kivágásra ítélt gyümölcsöskertet?
A környezettudatos, fenntartható életmód kialakítása mindannyiunk közös érdeke.
Anita a kislányának keresett használt télikabátot az online piacon, de a hatalmas kínálat ellenére sem találta meg, amit keresett. Így született meg a Ruhacsúszda ötlete.
Portfolio Gen Z Fest 2025


