Elhúz melletted a törlesztőrészlet? - ne hagyd, hogy maga alá gyűrjön!

A következő néhány bekezdésben annak szeretnénk utána járni, hogy milyen lehetősekkel bír a devizahitelt felvevő, ha a hazai valuta úgy meggyengül, hogy az olyan nagymértékű növekedést okoz a törlesztő-részletekben, amelyet a családi költségvetés már nem képes elviselni. A legnagyobb lakossági bankot, az OTP Bankot kérdeztük meg arról, hogy milyen megoldással tud szolgálni, ha beüt a krach.

Válaszút előtt

Alapvetően négyféle választási lehetőségünk van arra az esetre, ha a hitelünk törlesztőrészleteinek nagysága már igencsak közelíti a képzeletbeli határértéket. Az első esetben nem egy meghozandó, hanem egy már meghozott intézkedés áldásos hatása véd meg bennünket a túlzott terhektől, vagyis, hogy a hitelfelvételkor olyan kombinált terméket (biztosítás és hitel kombinációja) választottunk, amely egy bizonyos határig megóv bennünket az árfolyamingadozás kockázatától. Egyéb esetben, még mindig visszafizethetjük, átütemeztethetjük, illetve átválhatjuk a devizakölcsönünket forint alapú konstrukcióra. A következőkben utóbbi két lehetőséggel foglalkozunk részletesebben.

Ha az alábbi diagrammot megfigyeljük, jól látható, hogy nyári ingadozása óta a forint tendenciózusan erősödik, ha megfordítjuk azt a szabályt miszerint erős forintgyengülés idején érdemes devizahitelt felvenni, amikor várhatóan a forint már erősödni fog, és ezáltal úgymond árfolyamnyereségünk keletkezik, akkor a jelenlegi szituáció teret adhat a gyengülésre, és ezáltal a törlesztőrészletek emelkedésére. A pillanatnyi intézkedés ellen szól azonban, hogy a forint jelenleg erős, illetve, hogy a jegybanki alapkamat 8 százalékra való emelése jelentős emelkedést okozott a hitelkamatokban, így az OTP Bank által ajánlott lakáshitel (államilag nem támogatott) éves kamata jelenleg eléri 14 százalékot, miközben ez az érték a svájci frank alapú devizahitelek esetében 3,95 százalék.

A forint jelenlegi erőssége azonban nem ok a teljes nyugalomra, az intézkedések ugyanis csak akkor hoznak számunkra hasznot, ha azokat időben, egy jelentősebb negatív elmozdulás esetén megtesszük, mert ha megvárjuk, hogy a törlesztőrészlet elérje a kritikus értéket, vagyis, hogy azt már nem tudjuk kifizetni, akkor már késő átváltáson gondolkodni, az új törlesztőrészlet jelentősen meghaladja majd a kereteinket.

20 év múlva...

Első látásra az átütemeztetés jelenti az egyszerűbb megoldást, vagyis, hogy az eredetileg 10 évre felvett kölcsönünket, a szerződésben szereplő futamidőt módosítva, nem egy évtized, hanem 15, 20 vagy 25 év alatt fizetjük vissza. Az eljárás költsége 60 svájci frankos szerződésmódosítási díj és 22-25000 forintnyi közjegyzői díj. A szerződéskötési díj az OTP Bank által 2006. december 4-ére közölt eladási árfolyamon (161,70 Ft) átszámítva, 9 702 Ft. Így az összköltség 31 702 illetve 34 702 forint között változhat.

Ha feltételezzük, hogy 10 évre vettünk fel 5 millió forint kölcsönt svájci frankban és egy éves türelmi időt is igénybe vettünk, mert a fennmaradó összeget a lakás berendezésére szerettük volna költeni, az első év végén tőketartozásunk megegyezik a felvételkori összeggel, hiszen a türelmi idő alatt csakis a kamatokat és a kezelési költséget fizettük.

Eljött az ideje a törlesztés megkezdésének, a forint svájci frankkal szembeni gyengülése miatt azonban a törlesztőrészletet nem tudnánk kifizetni, ezért az átütemeztetés mellett döntünk. Így ha a mai napot vesszük az átütemeztetés napjának és a bank által a törlesztő táblázathoz használt 170 forint/svájci frank árfolyamot felhasználjuk (feltételezve, hogy ez az árfolyamérték a futamidő alatt állandósul), akkor az eredetileg fizetendő összeg helyett, amely 59 140 forint helyett, 38 820 forintot fogunk fizetni havonta, ha a futamidőt 20 évre változtatjuk.

A fenti táblázatban azt foglaltuk össze, hogy hogyan változik az összes visszafizetendő összeg és a teljes hiteldíj mutató a futamidő meghosszabbításakor. Utóbbi értékeket összevetve csalóka eredményt kapunk, hiszen a THM számítás végeredményét jelentős mértékben befolyásolja az időtáv, amelyre számítjuk, míg az előbbi értékből jobban látható, hogy a hosszabb távon természetesen jelentősen megnöveli a összes visszafizetendő összeget.

Előtte, utána

A hitel átváltása forintra az átütemezésnél jóval nagyobb költségekkel jár: a hitelfelvevőnek meg kell fizetni a közjegyzői díjat, amely a hitel összegétől függően 30-65 ezer forint, ezenkívül őt terheli még a hitelbiztosítéki érték-megállapítási díj (25 000Ft), a hitelkeret-beállítási jutalék (kölcsönösszeg 1,5 százaléka) és az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése a TakarNet rendszerbe (3 000Ft). Így az általunk felvázolt esetben a minimális költség 133 000 forintot tesz ki, tehát négyszer annyit, mint amennyibe az átütemeztetés kerül.

Az felvett 29 411,76 svájci frankot az OTP Bank napi eladási árfolyamán, jelen esetben 161,70 forint/svájci frankon váltja át, így a hitelösszeg 4 755 882 forint lesz, ezt kell törlesztenünk a jelenleg érvényben lévő évi 14 százalékos kamat ellenében. A törlesztő részlet várhatóan 82 370Ft lesz, így az összes visszafizetendő összeg 9 884 400 forint, a THM pedig 18,28 százalék lesz.

Mindent egybevetve elmondhatjuk, a pillanatnyi körülmények között, jelentős mértékű forintgyengülés mellett is az átütemezés a kedvezőbb megoldás, míg a forint alapú hitellé átváltás, alacsonyabb kamatlábak esetén lehetne jó válasz a problémára, bár a költségeink jóval magasabbak lesznek, mintha megmaradnánk a devizánál.