Túlfőzted magad húsvétra? Ne aggódj! Íme őseink maradékmentő levese, a kanecetes

Mindannyian jól tudjuk, hogy ma már a lakosság jelentős része nem tekint értékként az ételmaradékra, sőt, sokan hajlamosak még a már nem friss, ám érintetlen élelmiszert is a kukába dobni - nagyszüleink, dédszüleink idejében ez azonban megbocsáthatatlan bűnnek számított. Nézzük, hogyan főztek régen húsvétra és mit tettek a maradékkal, ha úgy tűnt, a nagy ünnepi dőzsölés kifogott a családon!

Hogyan főztek húsvétra régen?

Karácsony mellett a húsvéti időszaknak van a legkötöttebb, leginkább hagyományőrző gasztronómiája: a húsvétot megelőző 40 napos nagyböjtöt követően szokás szerint hatalmas húsvétvasárnapi lakomát rendezünk, melynek elmaradhatatlan kellékei a megszentelt ételek. A szentelőkosárban tipikusan sonkát vagy bárányhúst, tojást, bort vagy pálinkát, na és persze húsvéti fonott kalácsot találunk, amelyek mind nagyszerűen újrahasznosítható alapanyagok, és egy kis továbbgondolással teljesen új ételeket alkothatunk belőlük.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ezek az őrült böjti ételek elfeledtetik veled a húst: hallottál már a fűlevesről, megkóstolnád?

Elkezdődött a 2025-ös nagyböjt: kóstoltad már ezeket a hagyományos magyar böjti ételeket, köztük az egyik legfurcsábbat, a "fűlevest"? Te képes lennél 40 napig csak ilyeneket enni?

A húsvéti étkezés kapcsán érdemes kiemelnünk, hogy az ünnepi lakoma – bár felekezettől, országrésztől függően rengeteg sajátos szabállyal és szokással találkozhatunk – tipikusan húsvétvasárnap ebédre készült. Az első fogás többnyire húsleves volt tésztával (tudtad, hogy Borsodban még tölteléket is főznek a levesbe?), másodikként hideg vagy meleg húsétel következett (füstölt-főtt sonka, rántott hús, sült hús, kocsonya, pörkölt, töltött káposzta stb.) különféle köretekkel, salátákkal (pl. francia saláta, krumplisaláta), végül pedig valamilyen desszert zárta a sort – a bőség jegyében legalább 3-4 fogás került ilyenkor az asztalra.

Míg húsvétvasárnapot egyházi, húsvéthétfőt már világi ünnepnapként tartjuk számon: hétfőre a család nem készült új étellel, mindenki azt ette, ami húsvétvasárnapról megmaradt – nem véletlen tehát az sem, hogy ilyenkor a hidegtálaké a főszerep.

Régi szokás szerint olyan húsételek és saláták készülnek húsvétra, amelyek másnap, hidegen és kevésbé frissen is finomak, éppen ezért jól működnek vendégváró harapnivalóként, amivel régebben a betérő rokonokat és a locsolkodókat kínálták.

Húsvéti maradékmentés: melyik étellel mihez kezdjünk?

Tény, ami tény, bizonyos ételeket nem lehet sokáig rakosgatni: a gyorsan romló, majonézzel, tejföllel készített francia saláta, illetve a hasonló, tejterméket tartalmazó ételeket célszerű minél hamarabb megenni. Ugyanígy járjunk el a tojásos ételekkel is: a főtt tojást, sárgatúrót, tojássalátákat szintén ne rakosgassuk sokáig, különben a kukában végzik. Ezeket nem tanácsos lefagyasztani sem – ellenben az aprósüteményeket és a húsvéti fonott kalácsot a kenyérhez hasonlóan simán betehetjük a fagyasztóba.

A fonott kalácsot szikkaszthatjuk is: vágjuk szeletekre és hagyjuk a konyhapulton egy éjszakán át: az így kapott, száradófélben lévő kalácsból kiváló máglyarakást süthetünk, de elkészíthetjük belőle akár a középkori „kenyértorta” ínycsiklandó receptjét is. A maradék kenyérnek sem kell a kukában végeznie: fagyasszuk le vagy készítsünk belőle kenyérpudingot, esetleg használjuk fel fűszeres krutonként egy ínycsiklandó krémleveshez.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hallottál már a kenyértortáról? Ősidők óta készítik ezt a szuperegyszerű desszertet

A leleményes magyar szakácsok a középkorban bármiből képesek voltak izgalmas desszertet varázsolni, ami éppen a kezük ügyébe került: akár egy szikkadt cipó is elég volt hozzá.

A maradék sültekkel is megéri kísérletezni: legyen szó akár a fasírtról vagy a csirkecombról, az ünnepi hétvége után különféle rakott ételek formájában még visszaköszönhetnek, akár a hidegtálról megmaradt retekkel, paprikával, paradicsommal együtt. A húsmaradékot érdemes lehet apróra kockázni vagy ledarálni, újra megízesíteni, majd felhasználni sós kelt tészták (pl. különféle húsos táskák) töltelékeként.

Húsvéti sonka újratöltve

Ha meg kellene neveznünk azt az ételt, amelyet mindenképpen érdemes megmentenünk, akkor a legtöbbünk választása egyértelműen a húsvéti lakoma ékkövére, a füstölt-főtt sonkára esne. A sonka (vagy lehet családi hagyománytól függően tarja is) jól bírja a gyűrődést, a hűtőben egy hétig is problémamentesen eláll, ráadásul egyben vagy felkockázva le is lehet fagyasztani, ha úgy érezzük, hogy egy falat sem menne már le belőle a torkunkon.

A húsvéti sonka könnyűszerrel új étellé varázsolható: készíthetünk belőle tésztaételeket, különféle ragukat és raguleveseket is, a rakott ételekről és a sós süteményekről nem is beszélve. A maradék sonka feldolgozásának az egyik leghagyományosabb módja nem más, mint a levesek készítése – erre kerestünk most egy szuperegyszerű és laktató, mégis klasszikus magyaros receptet, amivel megújíthatjuk a sonka már-már megunt ízvilágát.

Kanecetes maradék húsvéti sonkából

Recept: Kanecetes

A recepteskönyv a leves két verzióját különbözteti meg, azonban mi a húsvéti maradékmentés apropóján a második változatot fogjuk elkészíteni. Az első, hagyományosabb verzió nagyjából 40-50 dkg füstölt húsból (ez lehet bármilyen füstölt sertéshús, például tarja is), 1-2 fej hagymából és 2 db krumpliból készül, 1-2 evőkanál zsiradék, őrölt paprika, só, babérlevél, illetve ecet hozzáadásával. A recept szerint:

A füstölt húst feldarabolják, vízben megfőzik. A húst tálba kiszedik, a hagymát és a megtisztított krumplikat felkarikázzák, belefőzik a leszűrt húslébe, majd paprikás rántással besűrítik, ízlés szerint ecettel savanyítják. A húst ezután teszik a berántott levesbe. Aratáskor kedvelt étel volt

- írja a Tiszafüredi füzetek, amely szerint a kanecetest a húsvéti főtt sonka maradékából is készítették. A főtt sonkát utóbbi esetben apróbb kockákra vágták, főzőlevébe babérlevelet és hagymát tettek, tejes vagy tejfeles habarással sűrítették, majd a végén egy kis ecettel savanyították. Nézzük a receptet!

Hozzávalók

• 400 g húsvéti füstölt-főtt sonkamaradék (tarjával is készíthető)
• 2 db vöröshagyma
• 4 db krumpli
• 4 db babérlevél
• 4 gerezd fokhagyma
• 3-4 dl tejföl
• 3-4 ek liszt
• 2-3 ek ecet
• 1 ek őrölt pirospaprika
• 2 ek sertészsír vagy olaj
• só, bors ízlés szerint
• csípős paprika ízlés szerint

A kanecetes elkészítése

1. Mi sem egyszerűbb megoldás a húsvéti maradék sonka vagy tarja feldolgozására, mint egy ízletes leves készítése: vegyük elő a füstölt-főtt sertéshúst, kockázzuk fel, majd tegyük félre. A hagymát aprítsuk finomra, dinszteljük meg egy kis sóval az olajon vagy zsíron, hintsük meg egy kanál őrölt fűszerpaprikával, majd húzzuk fel vízzel. A krumplit pucoljuk meg és kockázzuk fel, majd tegyük a főzőlébe a sonkával együtt.
2. Adjunk a léhez ízesítő gyanánt sót (vigyázat! a sonka eleve sós, bánjunk a lé sózásával óvatosan!), borsot, babérlevelet, ízlés szerint csípős paprikát, majd főzzük össze az egészet nagyjából 20 perc alatt, amíg a krumpli meg nem fő (emlékezzünk: a húsvéti sonkát egyszer már megfőztük).
3. Amikor úgy látjuk, hogy megpuhult a krumpli, készítsünk egyszerű habarást a tejfölből és a lisztből, húzzuk fel apránként a forró lével, majd öntsük vissza a fazékba, végül pedig ízlés szerint savanyítsuk az egészet egy kis ecettel (vagy opcionálisan citromlével, ha azzal jobban szeretjük).

Kanecetes

Milyen volt a „kanecetes”?

Ételünk a vicces neve ellenére nagyon finom volt: gyakorlatilag egy szuperegyszerű, maradékmentő sonkaragulevest készítettünk, filléres, minden hűtőben, konyhaszekrényben fellelhető, hétköznapi alapanyagokból. A húsvéti sonkamaradék füstösségét nagyszerűen kiegészíti a tejfölös habarás, a krumpli mégis letompítja az intenzív ízeket, az ecet pedig segít újraértelmezni az alapanyagot.  Ez egy nagyon egyszerű, hagyományos recept, amit bárki hamar elkészíthet, azonban érdemes lehet a hozzávalók listáját bővíteni egy kis répával vagy más zöldséggel, petrezselyem zöldjével.

Ha nem tudjuk – vagy nem akarjuk – az ünnep után feldolgozni a húsvéti sonkát, kockázzuk fel és tegyük egy jól záródó zacskóban a fagyasztóba, hogy megmeneküljön a pazarlástól. A füstölt-főtt húsok jól fagyaszthatóak, akár hetek, hónapok múlva is készíthetünk belőlük új ételeket. A sonka mellett, ha van erre lehetőségünk, a sonka főzővizét se öntsük ki, ugyanis a későbbiekben ízletes levesalapként ezt is újra tudjuk hasznosítani.

Fotók: Debreczeni-Tóth Viktória