Nem is gondolnád, milyen kincseket rejt a vidék: odavannak ezekért a helyekért a magyarok

Milyen turisztikai jelentőséggel bír a cseppkőbarlang a térségükben?

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság kezelésében lévő Szent István-barlang Lillafüreden található, teljes hossza 1514 méter, melyből kb. 300 méter látogatható a nagyközönségnek. 1928-31. között történt a barlang első kiépítése, ekkor nyitották meg a barlangot a látogatók előtt. A barlang az év minden napján nyitva tart, éves látogatóinak a száma kb. 50 000 fő. A barlangban a túra időtartama 30 perc.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság: Az Abaligeti-barlang Dél-Dunántúl legnagyobb, turisták által látogatható, kiépített barlangja. A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság leglátogatottabb bemutatóhelye, éves szinten átlagosan 60-65.000 látogatóval.

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt barlangjai 1995 óta a Világörökség részei. A határ magyar oldalán található több mint 280 barlangból 8 turisztikai hasznosítású barlang, amelyek közül a legnépszerűbb és a leglátogatottabb a Baradla-barlang, amely évente közel 100.000 látogatót vonz. E számok jelzik, hogy nemcsak egy gazdaságilag hátrányos helyzetű térségben, de országosan és nemzetközi viszonylatban is nagy turisztikai jelentőséggel bír az itteni a barlangvilág.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: Budapesten három, a nagyközönség számára is megnyitott barlangot kínálunk a látogatóknak. Ezek egyike a Pál-völgyi-barlang, mely jelenleg hazánk leghosszabb barlangja címmel is büszkélkedik. Nagyon népszerű a hétvégi családi túrázók, valamint az iskolai csoportok körében, de számos külföldi látogató is felkeresi. A barlang bejárásához ugyan jó néhány lépcső leküzdése szükséges, de bárki számára járható.

A barlangnál nemrég egy fejlesztés keretében egy új látogatóközpont hoztunk létre, amiben a látogatók hasznosan tudják eltölteni a túrára való várakozási időt, és számos új ismerettel gazdagodhatnak a környék barlangjaival kapcsolatban. További látogatásra érdemes barlangunk a Szemlő-hegyi-barlang, amely elsősorban látványos borsókő képződményeiről és tiszta levegőjéről nevezetes. Valamint meg kell említeni a Budai Vár-barlangot, mely leginkább kultúrtörténeti jelentősége miatt érdekes.

Hogyan lehet egyensúlyt teremteni a természetvédelmi szempontok és a turisták igényei között? Milyen hatással van a látogatók jelenléte a barlang ökoszisztémájára?

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: A Szent István-barlang üzemeltetése a természetvédelemért felelős miniszter által kiadott barlanghasznosítási engedély szigorú szabályrendszerét alkalmazza. Ez megszabja az egyszerre barlangba bocsátható csoport létszámát és, hogy milyen időközönként követhetik a csoportok egymást.

Vannak időszakok, amelyek a denevérek szempontjából még érzékenyebbek (telelés és a kölykezés időszaka). Ilyenkor a látogatók figyelmét felhívják arra, hogy ne világítsák meg az alvó denevéreket, ne fotózzák őket és minél rövidebb ideig tartózkodjanak a közvetlen közelükben. Szabályozza a kijelölt útvonalakat a barlangban, hiszen az erről való letérés és taposás közvetlenül károsíthatja a barlanglakó gerinctelen állatok élőhelyét, megzavarhatja a mikroklímát és a cseppkőképződmények növekedését is gátolhatja.

Érdemes megemlíteni, hogy a látogatók ruházatán, lábbelijén felszínről behurcolt, barlangidegen mikroorganizmusok hatást gyakorolhatnak erre az érzékeny ökoszisztémára. A felsorolt rizikótényezők kaszkádszerű eseményeket idézhetnek elő az ökoszisztémában.

A turizmus hatására a barlangi mikroklíma is változik, hiszen a kilégzéssel emelkedik a szén-dioxid mennyisége a légtérben, valamint a turisták jelenléte kismértékben, pontszerűen hőmérsékletemelkedést eredményez. Szerencsére a Szent István-barlang nagy légtérrel rendelkezik, ahol ezek a mikroklimatikus változások nagyon gyorsan kiegyenlítődnek.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság: Egy barlang kiépítése a világon bárhol, minden esetben beavatkozást jelent a barlang természetes állapotába, hiszen járdák, lépcsők, korlátok, világítótestek, villanyvezetékek kerülnek elhelyezésre. A kiépítés során természetesen a világon mindenhol törekednek arra, hogy a lehető legkisebb mértékű változtatást hajtsanak végre.

A mesterséges világítás következménye, hogy a barlangban megjelenik az ún. lámpaflóra: a világítótestek környezetében növények telepednek meg. Ennek csökkentése érdekében a barlangban szakaszos világítást épített ki igazgatóságunk, csak ott van bekapcsolva a világítás, akol a látogatók éppen elhaladnak. A fény színhőmérséklete úgy került megválasztásra, hogy minél kevésbé telepedjen meg a növényvilág a fényforrások környezetében. A barlang hőmérsékletét és a levegő összetételét a látogatók jelenléte csekély – műszerrel kimutatható – mértékben változtatja meg.

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: A nemzeti park elsődleges alapfeladata a megőrzés, tehát a természetvédelmi szempontok kiemelten fontosak, viszont másik alapfeladat a bemutatás, hiszen nemzeti kincsünkről van szó, amit minden érdeklődő számára bemutathatóvá kell tenni. A természetvédelmi jogszabályok és a barlanghasznosítási engedély pontosan szabályozzák a bemutatás feltételeit, ezáltal az egyensúly megteremthető.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: A barlangok un. élettelen természeti értékek, ahol az esetleges károkozások, degradációk nem tudnak regenerálódni, nem tudnak megújulni. Éppen ezért barlangjaink nagy része nem áll nyitva a látogatók előtt, csak speciális engedélyek birtokában látogathatók, sőt egyes esetekben csak kutatási céllal kereshetők fel. A Pál-völgyi-barlang esetében a barlang kb. 32 kilométeres hosszúságából mindössze kb. 700 méteres szakasz az, ami látogatható, a többi szigorú védelem alatt áll.

Hogyan járul hozzá a cseppkőbarlang a környezeti tudatosság növeléséhez?

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: Az idegenforgalom számára kiépített Szent István-barlang természetismereti oktatóközpontként funkcionál, az oktatás-nevelés, a környezettudatos szemléletformálás fontos helyszíne. A barlanglátogatás során a vendégek szemtanúi lehetnek a természet különleges alkotásainak, amelyek százezer évek, évmilliók alatt alakultak ki, emberi léptékkel felfoghatatlan geológiai idő alatt. A barlang, a benne kialakult cseppkőképződmények, de maga a befoglaló kőzet is ráébresztik a látogatót a természeti erők nagyságára.

A barlang látogatói a túravezetés során tájékoztatást kapnak a barlang kialakulási folyamatáról, a benne rövidebb vagy huzamosabb ideig tartózkodó élőlényekről, az ott zajló ökológiai folyamatokról. A látogatók megismerik, hogy a barlang egy sérülékeny karsztos természeti képződmény, a védelem a benne található képződményekre, és a beszivárgó vízre egyaránt kiterjed.

A benne átszivárgó és csepegő vízmennyiség hatással van a barlang ökoszisztémájára, a cseppkőképződésre és akár azok degradációját is előidézheti. Mivel a Bükkben fakadó karsztforrásokat a környező települések ivóvízellátásának szolgálatába állították, így ezt fokozottan védeni, ellenőrizni kell.

A látogatóknak felhívják a figyelmét arra is, hogy a cseppkövek érintése tilos, hiszen ezzel a cseppkőképződést huzamosabb ideig meggátolhatják.

Ezek az edukációs információk segítenek megérteni a természetes folyamatokat és azok fontosságát, valamint, hogy az emberi tevékenység milyen hatással lehet ezekre. A cseppkövek, mint éghajlati adatbankok őrzik több százezer év paleoklimatológiai eseményeit, amelyek tudományos kutatások sarokkövei lehetnek.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság: A vezetés során elhangzó, magyarázatokkal kiegészített információk hozzájárulnak a környezettudatosság kialakulásához – például miért nem szabad megérinteni a cseppköveket, miért tilos a denevéreket zavarni, szemetet, élelmiszer darabokat eldobni, hangoskodni.

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: A barlangi túravezetők, illetve a Baradlamanó túra, a Mikulástúra és egyéb barlangi gyerekprogramok vezetői a túrák elején elmondják a szükséges tudnivalókat a barlangok védelméről, megkérik a látogatókat az ismertetett szabályok betartására, ezzel is felhívva a figyelmet a természeti értékeink megőrzésére.

A szabályok ismertetésén túl a túravezetők bemutatják a barlangot, ismertetik a barlangok kialakulása és a cseppkőképződés folyamatát, a barlangi élővilágot, a barlangi kutatás és a barlangi turizmus történetét. Ez az általános ismeretterjesztés hozzájárul a környezeti tudatosság növeléséhez, segíti az ökoturisztikai és a környezeti nevelési célú információk és ismeretek átadását.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: A barlangoknál a környezeti nevelést elsősorban a látogatóközponti információkkal, valamint a túravezetők által nyújtott szakszerű vezetéssel igyekszünk szolgálni. Fontosnak tartjuk, hogy sokan ismerjék meg a felszín alatti világot, melynek védelméért sok esetben a környezetében elterülő felszíni területen tudunk tenni.

Hogyan hat a klímaváltozás a cseppkőképződésre?

Bükki Nemzeti Park Igazgatóság: A cseppkövek, mint időkapszulák őrzik a paleoklimatológiai eseményeket, melyek tanulmányozásával a jelenleg zajló klímaváltozást is jobban megérthetjük. A belőlük kinyert adatsorból a csapadékosabb és aszályosabb időszakok ismerhetők meg stabil izotópos vizsgálatok alkalmazásával.

Az intenzívebb esőzések és az így beszivárgó vizek a barlangban intenzívebb mészkiválást eredményezhetnek. A melegebb hőmérséklet is kedvezően hat a cseppkő fejlődésére, növekedésére. Például trópusi klímán, ahol az évi középhőmérséklet kb. 25 °C körüli, a barlangi mészkiválás gyorsabban zajlik, mint a mérsékelt égövön. Aszályos időszakokban, amikor nincs elegendő beszivárgó víz, a cseppkövek növekedése is lassul, leáll.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságnál jelenleg induló, UNESCO által támogatott kutatásban stabil izotópos elemzéseket végzünk annak érdekében, hogy jobban megértsük, milyen módon tükröződnek a cseppkövekben a múltbeli és jelenlegi éghajlati változások.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság: A cseppkőképződés alapja a víz, értelemszerűen csapadékszegény időszakban kevesebb víz jut be a barlangba. A ma látható képződmények kialakulása rendkívül lassú folyamat eredménye; százezer években mérhető. Átlagosan 100 év alatt egy centimétert növekednek a cseppkövek. Az utóbbi évek-évtizedek változása nehezen mutatható ki a cseppkő-képződésben.

Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság: Az Aggteleki-karszt barlangjaiban az átlaghőmérséklet télen-nyáron +10 C fok körül van és az éves hőingadozás is kevesebb mint 1 C fok, tehát a külső klíma változása közvetlenül nem befolyásolja a barlangi hőmérsékletet, így a cseppkőképződést sem. A barlangba bekerülő víz mennyisége, kalciummal való telítettsége viszont jelentős hatással van a cseppkőképződésre: szárazabb időszakban kevesebb a „csepegő víz”, ilyenkor a cseppkövek lassabban, vagy egyáltalán nem fejlődnek.

Az utóbbi időben viszont gondot okoznak a hirtelen lezúduló csapadék okozta úgynevezett villámárvizek, amelyek a barlang látogatható szakaszait időszakosan részben járhatatlanná teszik. Villámárvíz miatt le kellett már mondanunk teltházas barlangi hangversenyt, számtalan esetben – akár több napra is – le kellett zárni barlangszakaszokat, ezáltal itt szüneteltek a barlangtúrák. A bevételkiesésen túl a helyreállítás, takarítás, a járatok lemosása jelentős energiát és humán erőforrást igényel.

Egy villámárvíz szerencsére nem érinti egyszerre az összes látogatható barlangszakaszt, így az elmaradó túrák helyett a barlang egy másik szakaszán indítunk „mentesítő túrákat”, illetve az adott túraszakaszon (pl. az aggteleki rövidtúra esetében) alternatív útvonalon vezetjük a látogatókat, kikerülve a vízzel elárasztott részeket.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság: Ez nehéz kérdés, egy barlangban ilyen rövid távon nagyon tompítottan jelentkeznek a felszíni klímaváltozás hatásai, hiszen egy barlangban általában annyi a hőmérséklet, mint a felszíni terület éves középhőmérséklete. A barlangok és képződményeik inkább a paleoklíma vizsgálatokban és kutatásokban tudnak sok információt szolgáltatni.