Pusztító tűzvészek kora Magyarországon: készüljünk fel a legrosszabbra, ezek a legveszélyesebb régiók

Magyarországon nem jellemzőek a dél-európai országokban előforduló nagy kiterjedésű, kontrollálhatatlan erdőtüzek. A hazai erdőkben felszíni tüzek fordulnak elő, amikor az erdő talaján levő avar és egyéb elhalt növényi részek, a nyárfapihe, vagy kisebb cserjék kapnak lángra – közölte beszélgetésünk elején Mukics Dániel tűzoltó alezredes, aki hozzátette, ha a tűz már a fák lombozatát is érinti, azt koronatűznek nevezik.

A koronatüzek Magyarországon nagyon ritkák, ha mégis előfordulnak, kis területre korlátozódnak. Ilyen ritka esetek örökzöldeknél, jellemzően alföldi fenyvesekben, borókásokban fordulnak elő. A szabadtéri tüzek előfordulása két időszakban jellemző: tavasszal, illetve a nyári hőség idején.

- tette hozzá.

Tavasszal a tűz továbbterjedését elősegíti, hogy a növényzet még nem zöldült ki, és az előző évről nagy mennyiségű elszáradt növényzet, illetve lomb található a területen. Ez a tavasszal kezdődő kerti munkák és az emberi gondatlanság miatt könnyen meggyulladhat.

A nyári időszakban, amikor csapadékmentes és meleg az időjárás, az erdei avar és tűlevélréteg, illetve az itt felhalmozódott gallyak, ágak teljesen kiszáradnak és könnyen lángra kapnak, az esetek túlnyomó többségében itt is emberi gondatlanságról beszélhetünk. A legtöbb ilyen eset július és szeptember között történik.

Az öngyulladás Magyarországon kizárható, az erdők miattunk égnek le

Megnyugtató viszont, Magyarországon az időjárási, domborzati viszonyok és a vegetáció összetétele miatt az erdőtüzek természetes kialakulása nagyon ritka. A tüzek 96-98 százaléka tehát emberi gondatlanságra vagy szándékosságra vezethető vissza.

Minden idők legnagyobb hazai bozóttüzét egy hétig oltották

Ahogy Mukics Dániel tűzoltó alezredes a HelloVidéknek elmondta, a legsúlyosabb eset 2012-ben történt, amikor rengeteg, több mint 16 ezer szabadtéri tűz keletkezett az országban. Április 29-én Bács-Kiskun megyében, Bugac közelében keletkezett tűz az ősborókásban. Egy héten át tartó megfeszített munkával sikerült eloltani az 1100 hektáron, 90 százalékban természetvédelmi területen pusztító lángokat. A lángok megfékezésén a legmagasabb riasztási fokozatban, 33 járművel naponta körülbelül száz hivatásos tűzoltó, valamint a környékről érkezett önkéntesek és civilek dolgoztak. A helyenként gyalogosan megközelíthetetlen ősborókást és erdőt helikopterről is oltották. A tűz okát nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani.

• Komoly szabadtéri tűz pusztított még 1993 augusztus 18-30 között Bócsa területén, amikor az ősborókás égett.
• 2000. június 11-20-ig Ágasegyháza külterületén volt nagy erdőtűz.

Ezer hektáron égett a tűz legutóbb Csöngén is – drónok segítették a felderítést

A mostani, szeptember 5-ei csöngei erdőtűzben – tette hozzá a szakember - csaknem 1000 hektár semmisült meg. A lángok Csönge és Kenyeri között pusztítottak, megfékezésükben 99 órán keresztül, vagyis négy napig több mint ezer ember folytatott megfeszített munkát.

Hatalmas összefogásnak lehettünk szemtanúi az elmúlt napokban a Vas vármegyei Csönge és Kenyeri térségben, ahol szeptember 5-én, csütörtök délelőtt csaptak fel a lángok egy Csönge közeli erdős területen. A legmagasabb riasztási fokozatban érkeztek hivatásos, önkormányzati és önkéntes tűzoltók a helyszínre. 99 órán keresztül több, mint ezer ember végzett erőn felüli munkát, hogy mielőbb kilaludjanak az utolsó lángok, az izzás és a füstölés is megszűnjön. Hivatásos, önkormányzati, önkéntes tűzoltók, mentőcsoport tagok vettek részt a tűzoltásban, de erdészeti szakemberek a nemzeti park munkatársai, polgárőrök, a mentőszolgálat és a rendőrség is segítette a tűzoltók munkáját. Nagy segítségre voltak azok a mezőgazdasági és civil emberek is, akik lajtos kocsikkal szállították az oltóvizet, védőszántást végeztek a lángok továbbterjedésének megakadályozásában. A településeken is hatalmas civil összefogás mutatkozott meg. A lángokkal harcoló erők élelemmel, itallal, pihentetéssel való ellátása folyamatosan biztosított volt a helyiek által.

- közölte a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.

A felderítésben a legnagyobb segítséget – mesélte a szakember - a drónok nyújtották, amelyekkel pontosan meghatározhatóvá váltak azok a helyszínek, ahol a tűzoltóknak be kell avatkozniuk. A tűzoltást azonban nehezítette a folyamatosan változó széljárás, a terület nagysága és az egyes erdőterületek megközelítése:

Az erősödő szél miatt szombaton délután a lángok újra felcsaptak, több helyen a fák lombkoronája is égett. A nehezen megközelíthető területek oltásában nagy segítséget nyújtott a honvédség helikoptere, amely a szombati és a vasárnapi napon is folyamatosan oltotta a területet. Szombaton az esti órákban a lánggal égést sikerült megszüntetni, így az tűzoltók ezt követően a még izzó, parázsló részek felkutatásán, a visszagyulladás megakadályozásán dolgoztak vasárnap.

Hétfőn nem sokkal délután három óra után hagyta el a Csönge és Kenyeri között lévő tűzeset helyszínét az utolsó tűzoltó egység. A csütörtök óta tomboló lángok csaknem ezer hektáron pusztítottak. A száraz aljnövényzeten gyorsan terjedő tűz megfékezésén az elmúlt napokban több, mint ezer ember folytatott megfeszített munkát. A leégett területet a kint lévő tűzoltó egységek az erdészet szakembereivel folyamatosan kontroll alatt tartották. A hétfői területet átáztató eső segítette a tűz végleges eloltását.

- foglalta össze a rendkívüli eseményt Mukics Dániel.

A szabadtéri tüzek oltásakor a tűzoltók számára a legnagyobb nehézséget az okozza, hogy az erdőkben, mezőkön nem áll rendelkezésre oltóvíz.

Egy településtől, mindenféle természetes vízfolyástól és tótól távol fekvő területre egy tűz esetén el kell juttatni a megfelelő mennyiségű oltóvizet. A tűzoltóautókon van bizonyos mennyiségű oltóvíz, azonban egy nagyobb kiterjedésű szabadtéri tűz esetén külön vízszállító járművekkel kell a helyszínre juttatni az oltóvizet.

2017 augusztus 3-án például a Hortobágyi Nemzeti Parkban keletkezett tűz csaknem ezer hektáron. A terület egy része annyira mocsaras, lápos volt, hogy azt sem gépjárművekkel, sem gyalog nem lehetett megközelíteni. A tűzoltók munkáját a honvédség két helikopterrel segítette, amelyek az elérhetetlen területeken égő tüzet a levegőből oltották. A tűz oltásában 9 járművel mintegy 40 tűzoltó vett részt. A tűz okát nem lehetett minden kétséget kizáróan megállapítani.

- mondta el még a HelloVidéknek a szakember, aki hozzátette:

A szabadtéri tüzek esetében mindig elsődleges feladat annak mihamarabbi körülhatárolása, a lángok terjedésének megakadályozása, ám ez nagy terület esetén nem könnyű. Amennyiben a tűz környezetében települések vannak, a tűz terjedési irányában élőket értesíteni kell, ha pedig elkerülhetetlenné válik, ki is kell telepíteni őket.

A tűzgyújtási tilalmat sokan félreértik

Mukics Dániel tűzoltó alezredes még elmondta, hogy tűzgyújtási tilalmat akkor rendelnek el, ha az erdő talaján lévő lehullott növényi részek nedvességtartalma nagyon alacsony. A tűzgyújtási tilalmat viszont sokan tévesen értelmezik és a kerti, vagy külterületi növényégetés tilalmaként értik. A tűzgyújtási tilalom ellenben azt jelenti, hogy

tilos tüzet gyújtani erdőkben, fásításokban, facsoportokban, útszéli fasorokban és ezek 200 méteres körzetében, még a kijelölt tűzrakóhelyeken is.

Nem egységes azonban az ország abból a szempontból, hogy szabad-e égetni a kertben: van ahol szabad, van ahol pedig tilos kerti zöldhulladékot égetni.

Ez attól függ, hogy az önkormányzatnak van-e kifejezetten a kerti zöldhulladék-égetésről szóló rendelete. A hazai települések 80 százaléka engedélyezi az avar és egyéb növényi eredetű hulladék időszakonkénti elégetését. Ahol nincs ilyen rendelet, ott tilos. Ott sem lehet tetszés szerint égetni, ahol engedik, kizárólag a rendeletben meghatározott időben és módon szabad égetni. A tüzet soha nem szabad felügyelet nélkül hagyni. Mindig legyen a közelben egy szerszám, amivel kordában lehet tartani a tüzet és néhány vödör víz vagy a kerti slag, amivel el lehet oltani. Ha feltámad a szél, az égetést abba kell hagyni. Minden évben komoly égési sérülések és halálesetek is előfordulnak a kerti gazégetésnek induló tüzek miatt.

- közölte a szakember, aki még hozzátette, egy-egy száraz növénykupac elfüstölésével nemcsak bosszúságot okozunk a szomszédoknak, hanem a saját magunk, a családunk és az egész lakókörnyezetünk egészségét is károsítjuk.

Érdemes tehát meggondolni, hogy megéri-e elégetni a száraz növényeket. Tűzvédelmi szempontból sokkal jobb megoldás a komposztálás, vagy a zöldhulladék elszállítása. Egy komposzthalom gondozása nem igényel sokkal több időt, mint a zöldhulladék elégetése. Aki ennek ellenére nem akar a komposztálással vesződni, egyszerűen elszállítathatja a keletkező zöldhulladékát. A legtöbb hulladékszállító cég évek óta elviszi a zöldhulladékot, amelyet aztán újrahasznosít.

A saját kertjében persze mindenki grillezhet, bográcsozhat, azonban ilyenkor is ügyelni kell arra, hogy a tűz ne tudjon továbbterjedni. A grillt, vagy bográcsot egyetlen percre se hagyjuk magára.

- tette még hozzá a szakember.

Az aktuális tűzgyújtási tilalomról és a tűzgyújtási szabályokról az www.erdotuz.hu, vagy a www.katasztrofavedelem.hu honlapon elhelyezett térképen lehet tájékozódni.