Nosztalgiára fel, ilyenek voltak a régmúlt augusztus 20-ái vidéken: aratás, tűzijáték és új kenyér

Kezdjük a múltidézést egy kis történelemmel. Tudtátok például, hogy uralkodása idején I. István még augusztus 15-ét, Nagyboldogasszony napját avatta ünneppé, ekkorra hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot és tartott törvénynapot?! Élete végén ezen a napon ajánlotta fel az országot Szűz Máriának, és 1038-ban ő maga is azon a napon halt meg. Az ünnep dátumát Szent László király tette át augusztus 20-ára, mert 1083-ban VII. Gergely pápa hozzájárulásával ezen a napon emeltették oltárra I. István relikviáit a székesfehérvári bazilikában, ami a szentté avatásával volt egyenértékű.

Székesfehérvár Szent István-mauzóleum, Szent István szarkofág és Aba Novák Vilmos falképei. Év 1941 (Fotó adományozó Klenner Aladár)

Augusztus huszadika középkorban elsősorban vallási ünnep volt, amelyet nagy körmenetekkel és misékkel ünnepeltek. Az 1848-as szabadságharc leverése után hosszú ideig nem tarthatták meg az augusztus 20-ai nemzeti ünnepet, hiszen Szent István a független magyar állam szimbóluma volt. Először 1860-ban lehetett ismét megünnepelni ezt a napot, ami valóságos nemzeti tüntetéssé vált. Az 1867-es kiegyezés után az ünnep visszanyerte régi fényét, 1891-ben Ferenc József az ipari munkások számára is munkaszüneti nappá nyilvánította augusztus 20-át, 1895-ben pedig a belügyminiszter elrendelte a középületek fellobogózását címeres zászlóval.

Szent Jobb körmenet résztvevői a Mátyás-templom előtt, Szent István napján. Háttérben a Pénzügyminisztérium épülete Év 1904 (Fotó adományozó Deutsche Fotothek / Brück und Sohn/Fortepan)

A két világháború között az ünneplés kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállítására való folyamatos emlékeztetéssel. Augusztus 20. 1945-ig nemzeti ünnep volt, ezután ezt eltörölték, de egyházi ünnepként még 1947-ig nyilvánosan ünnepelhették.

István ereklyéjét a Szent Koronával együtt a második világháború végén a nyilasok Nyugatra szállították. A Szent Jobbot 1945. augusztus 18-án hozták vissza Ausztriából Budapestre, és 1947-ig még szereplője volt a Szent István-napi ünnepnek. (A Szent Korona csak 1978-ban került haza az Egyesült Államokból.)

A Szent Korona Év 1930 (Fotó adományozó National Archives/Fortepan)

Így lett az Új kenyér ünnepe is

A hagyomány szerint az aratás után Szent István-napra sütötték az új búzából készült első kenyeret. Mivel új búzából sütni először augusztusban lehetett, ezért a hónapot az új kenyér havának is nevezik.

Magyarország, Enying Alsótekeres-puszta, ekkor az önálló Balatonbozsok község része, ma mindkettő a város része. Schrikker uradalom, betakaritás. Év 1938 (Fotó adományozó Ormos Imre Alapítvány Szerző Ormos Imre/Fortepan)

Ezen a napon országszerte aratóünnepeket tartottak, ahol az aratás befejeztével az aratók búzakalászból és mezei virágokból aratókoszorút vagy búzababát kötöttek és ünnepélyes menetben a földesúr, tiszttartó vagy a gazda elé vitték.

Aratás 1941-ben(Fotó adományozó Konok Tamás/Fortepan)

A mulatságon ettek, ittak és általában tánccal zárult az aratóünnep.

Kossuth Lajos út, háttérben a Szent Ilona-templom. Aratóünnep. Év 1940 (Fotó adományozó: Buzinkay Géza/Fortepan)

1899-ben Darányi István földművelésügyi miniszter rendeletbe foglalta a kissé feledésbe merült aratóünnep felújítását. Ezzel szerette volna lecsendesíteni az akkoriban forrongó agrármozgalmakat. Azonban kezdetben nem járt túl sok sikerrel, mert ez az ünnep sok településen nem szerepelt a hagyományok között, ezért két évvel később újra kiadta a rendeletet. Ekkor már több város és falu eleget tett a felhívásnak és kisebb nagyobb ünnepségekkel emlékeztek meg az aratásról országszerte.

Aratás után 1953 (Fotó adományozó Balla Zoltán Szerző Bereth Ferenc/Fortepan)

Egyre több ünnepi mozzanat kapott helyett a rendezvényeken, többek között a kenyéráldás is. 1922 körül már volt, ahol az aratóünnepet a Magyar Kenyér ünnepének nevezték.

Az első nagyszabású, országos eseményként meghirdetett kenyérünnepet 1937-ben Szegeden tartották:

Szeged Aradi vértanúk tere (Gizella tér), szemben a Hősök kapuja. Aratók felvonulása. Év 1937 (Fotó adományozó Uj Nemzedék napilap/Fortepan)

Ekkor még június 29-én, Péter-Pál napján rendezték meg a mulatságot. Országszerte hirdették a napilapok az eseményt, melyre végül százötvenezer ember érkezett Magyarország egész területéről.

A második világháború után kapott új dátumot a magyar kenyér ünnepe

1945-ben az országgyűlés meg akarta változtatni az augusztus 20-ai ünnepnap jelentését, ezért megtette azt az egykori aratóünnepeket, aratóbálokat idéző új kenyér ünnepévé.

Éljen Augusztus 20! Ünnepség 1959-ben(Fotó adományozó Tölg Anna /Fortepan)

A kommunista párt úgy gondolta, hogy ha május elseje a munkások napja, akkor augusztus 20-a legyen a földművelők ünnepe.

Magyarország, Demecser az Elek-kúria kertje, augusztus 20-i ünnepség. Év 1958 (Fotó adományozó Reményi József/Fortepan)

1949 és 1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepelték, 1950-ben pedig az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete a Magyar Népköztársaság ünnepévé is nyilvánította.

Augusztus 20-i ünnepség a siófoki kikötőben. A felvétel a Móricz Zsigmond, Zalka Máté és a Szamuely Tibor a Balatoni Vízirendészet Siófoki Rendőrörs szolgálati hajóinak ünnepélyes avatásakor készült. Év 1951 (Fotó adományozó Horváth József/Fortepan)

Debrecenben és Szombathelyen karnevállal is ünnepeltek

A Debreceni Virágkarnevál a 60-as évek óta hazánk egyik legnagyobb és egyben legnépszerűbb vidéki kulturális rendezvénye, amelynek központi eleme az augusztus 20-i karneváli felvonulás, amin a több százezer szál élő virág felhasználásával készített, közel 5 méter magas és 12 méter hosszú virágkompozíciók hazai és külföldi táncosok, hagyományőrző csoportok kíséretében végig haladnak Debrecen utcáin.

Magyarország, Debrecen Piac utca (Vörös Hadsereg útja), Virágkarnevál. Év 1974 (Fotó adományozó Hajdu Richárd/Fortepan)

A \'60-as években pár éven át, minden év augusztusában Szombathelyen is rendeztek történelmi felvonulást (az újkori történetéről- és az idei rendezvényekről bővebben itt írtunk):

Felvonulás a Savaria Karneválon( Év 1967) Fotó adományozó: Kelemen Zoltán/Fortepan

Ilyenek voltak a régi augusztus huszadikák!

Összeállításunk nem lenne teljes, ha legalább egy-egy fotóval nem idéznénk meg, mit is jelentett sok évtizeden át - a vidékieknek is az augusztus 20-a.

Budaörsi repülőtér augusztus 20-i repülőnap. Év 1955 Képszám 13763 Fotó adományozó Szent-tamási Mihály

Nem egy vidéki kisgyerek (köztük jómagam is) ekkor látta először Budapestet, kimentek családosan a rakpartra ők is a Vízi parádéra:

Budapest V. lejáró a pesti alsó rakpartra a Parlament közelében, Augusztus 20-i ünnepség nézői. Év 1963 (Fotó adományozó Chuckyeager tumblr)

aztán ha tehették, még megvárták az esti tűzijátékot is:

Budapest tűzijáték. Év 1958 (Fotó adományozó Fortepan)

A rendszerváltás után

Az 1990-es rendszerváltás után újra Szent Istvánra és az államalapításra helyeződött a hangsúly, miközben az új kenyér ünnepe is megmaradt, de kibővült a modern kor szimbólumaival.

Az állami ünnepet gyakorlatilag Magyarország minden településén és az országhatáron túli magyarlakta területeken is sok helyen megtartják.

Székesfehérváron I. István ünnepe köré szervezve évtizedek óta megtartják a csaknem kéthetes Székesfehérvári Királyi Napokat, amely a 2013-as Szent István-emlékévtől kezdve kiegészült a Koronázási Ünnepi Játékokkal. (Aktuális programajánlónkat itt találjátok!)

Esztergomban és Veszprémben Szent István-napi zenei fesztivált rendeznek.

Címlapkép: Horváth Mihály utcai gyárterület, Hutter és Lever Rt. Olajgyár (később Rákospalotai Növényolajgyár). 1950 (Fotó adományozó: Várkonyi Ádámés fotó: Fortepan)