Zsebbenyúlós húsvéti dekoráció: kétezer forint is lehet egy csokor barka az ünnepre

Mi a barka szerepe húsvétkor?

Ahogy arról korábban írtunk, az egyházi liturgiában már az első századoktól gyökeret vertek a bevonulást felelevenítő szertartások. Jeruzsálemben 400-ban ünnepi menetben vonultak a pálmaágakat lengető hívek az Olajfák hegyéről a városba. Nem sokkal később Konstantinápolyban, majd a 11-12. században Rómában is meghonosodtak a virágvasárnapi szertartások, a hívek által magukkal hozott pálmaágak megáldásának szokása bizonyíthatóan a 8. század közepére nyúlik vissza. Az ókori világban a pálma az élet, a reménység, a győzelem jelképe volt, és a vértanúkkal is összefüggésbe hozták.

Azokban az országokban, ahol nincs pálma, a korán bimbódzó fűzfa vesszejét, a barkát szentelik meg a katolikus templomokban. A barka beszerzésére az ünnep vigíliáján, azaz szombaton kerül sor, egyes településeken ez a harangozó feladata, máshol lányok, legények és gyerekek szedik. A virágvasárnapi szertartás a barkaszenteléssel kezdődik, majd körmenettel folytatódik. A szentmisén ekkor olvassák fel Jézus szenvedéstörténetét, a passiót. A megszentelt barkát a következő év hamvazószerdája előtt elégetik, ezzel jelöli meg a hívek homlokát a pap.

A szentelt barkához több hiedelem fűződik. A legelterjedtebb szerint ha a templomból jövet lenyelnek belőle egy-két szemet, az megvéd a hidegleléstől és a torokfájástól. Egyes helyeken úgy tartják, hogy a megszentelt barkát nem szabad bevinni a házba, mert akkor nyáron sok lesz a légy, ezért a padlásra, ablakba, házereszre akasztják. Elterjedt hiedelem, hogy égiháborúkor a barka megvéd a villámcsapás ellen. Más helyeken, így például Gyimesben csak a szentelt barkát szabad bevinni a házba, mert ha megszenteletlenül kerül oda, elhullanak a csirkék és más aprójószágok.

@doriwithlove

Indul a gyűjtögetés! Bármit szedünk, ezt érdemes szem előtt tartani

Sokan az ünnep előtt elindulnak és barkát gyűjtenek. Viszont, ha erre adjuk a fejünket, érdemes nyitott szemmel járni és előre megtudakolni, milyen szabályok érvényesek a területre, gyűjtögetés szempontjából. Ha közterületen, utcán, kisebb tereken szeretnénk barkát szedni, akkor is érdemes előre kérdezősködni, hiszen ezek a területek legtöbbször az önkormányzatokhoz tartoznak, így ők határozzák meg, mit és hogy lehet gyűjteni.

Függetlenül attól, hogy védelemben részesülő értékről van-e szó a gyűjtéshez a terület tulajdonosa, vagy tulajdonosi jogokkal rendelkezője (vagyonkezelője), használója hozzájárulása is szükséges.

Az erdőterületen történő gyűjtésre az erdőtörvény rendelkezései is vonatkoznak, amelynek értelmében a növénygyűjtés erdei haszonvételnek minősül. Az erdőtörvény ún. végrehajtási rendelete szerint gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény egyéni szükségletet meghaladó gyűjtése csak az erdőgazdálkodó, vagy a haszonvételi joggyakorló előzetes írásbeli hozzájárulásával gyakorolható. Ez a végrehajtási rendelet kimondja azt is, hogy az egyéni szükségletre gyűjtött gomba, vadgyümölcs, illetőleg gyógynövény kereskedelmi forgalomba nem hozható, és meghatározza az egyéni szükséglet mértékét is: személyenként és naponta legfeljebb 2 kg gomba, 2 kg vadgyümölcs, 2 kg gyógynövény gyűjtése minősül egyéni szükségletnek. A földalatti gombafajok (szarvasgombák) szintén kizárólag az erdőgazdálkodó engedélyével gyűjthetők. Emellett fontos megjegyezni, hogy élő fáról, cserjéről gally, díszítő lomb, moha leszedése tilos!

Védett területen – akár erdőben, akár más művelési ágba tartozó, vagy éppen művelés alól kivett területen – a gyűjtés csak a természetvédelmi hatóság engedélyével lehetséges, függetlenül attól, hogy védelemben részesülő, vagy nem védett növényt gyűjtenek-e (pl. medvehagyma gyűjtés, vagy általában a gyógynövények gyűjtése).

Mivel nem védett fajok egyedeinek a gyűjtése is hatással van a védett területekre és azon kívüli természetközeli élőhelyekre, azok állapotára, emellett sokszor érint védelemben részesülő vagy inváziós fajokat is, ezért ez is csak szigorú feltételekkel engedélyezhető. A gyűjtés ugyanis az alábbi természetvédelmi problémákkal jár együtt:

• a gyűjtés sokszor védett területen is történik, sajnos elég gyakran engedély kérése nélkül;
• a gyűjtés állandó emberi jelenléttel jár a területeken;
• a gyűjtés jelentős és rendszeres taposással, tiprással is járhat;
• a gyűjtés során megváltoztat(hat)ják az érintett terület (pl. gyepek) fajösszetételét;
• a gyűjtési módszer lehet invazív is, azaz a növény gyökerét gyűjtik, ami ásással jár;
• a gyűjtés időpontja szintén problémás lehet, amennyiben földön fészkelő fajok egyedeit érintik;
• gyakran inváziós fajokat is gyűjtenek (pl. aranyvesszőt), amellyel széthurcolhatják a növény szaporító részeit.

Helyi jelentőségű védett természeti területen történő gyűjtés esetén az eljáró természetvédelmi hatóság az adott település jegyzője, más esetekben a területi illetékességű természetvédelmi hatóság. Amennyiben védett területen történne a gyűjtés vagy védelemben részesülő növényt gyűjtenek, akkor az engedélyezéshez javasolt a következők benyújtása:

• a hatóság döntésére való kifejezett kérelem az ügyfél és képviselője azonosításához szükséges adatokkal és elérhetőségekkel (pl.: ügyfélnek és képviselőjének a neve, lakcíme vagy székhelye, elektronikus levélcíme, telefax száma vagy telefonos elérhetősége), és amennyiben rendelkezésre állnak az egyedi környezetvédelmi azonosító adatokkal;
• a gyűjtésre szánt növényfaj magyar és tudományos neve;
• a gyűjtés céljának, szükségességének megjelölése;
• a tervezett gyűjtés pontos földrajzi helyének és koordinátáinak megadása (település, helyrajzi szám; ha releváns, GPS-koordináta, helyszínrajz);
• a gyűjtés tervezett idejének megadása;
• a gyűjtési módszer ismertetése és a begyűjteni tervezett mennyiség megadása.
• a gyűjtésért felelős személy és elérhetőségének megadása (ha nem az engedélyes az).

A gyűjtési kérelem beadásához érdemes ellátogatni a Kormányablak oldalára.

Mennyibe kerül, ha vesszük a barkát?

A Facebook Marketplace kínálatában böngészve találunk vidéki árust, aki 300, 500 vagy 700 forintért árul kisebb csokrot, vagy pár szálas csokrokat. A nagyobb üzletek, virágboltok viszont már borsosabb áron mérik a különböző méretű barka csokrokat.

Dunaszigeti Gazda-és Horgászbolt & Dekor Sziget:

• 1490 Ft/köteg

Kiss-ék-kertje:

A barkacsokor ára

• Kicsi: 1000 Ft/db
• Közepes: 1500 Ft/db
• Nagy: 2000 Ft/db

Kiss-ék-kertje">Forrás: Kiss-ék-kertje

De, hogy tároljuk a barkát, hogy sokáig szép legyen?

A barkát nem kell vízbe tenni, ha sokáig szeretnénk benne gyönyörködni. Ebben a formában kiszárad és akár évekig is képes eláll. Ha mégis teszünk alá vizet, akkor kivirágzik és akár leveleket is hajthat és hamarabb megy tönkre.