Durván kilőtt a vidéki kerékpáros turizmus: így közlekedik a legtöbb magyar az utakon

A tavasz beköszöntével egyre többen veszik elő bringájukat azért, hogy ismét nyeregbe szállhassanak. Bár népszerű állítás, hogy a lakosság többsége autót használ, az igazság az, hogy a magyarok 63 százaléka nem autóval közlekedik, sőt a lakosság 18 százalékának a kerékpár az elsődleges közlekedési eszköze.

A Magyar Kerékpárosklub 2018-as felmérése alapján továbbra is az alföldi régiókban figyelhető meg a legmagasabb kerékpározási arány, a Dél-Alföldön a lakosságnak közel a harmada közlekedik elsősorban kerékpárral. A kerékpáros közlekedés továbbra is jóval elterjedtebb a kisebb településeken, mint a nagyvárosokban.

Petíció indult a bringabarát vasútállomásokért

A Magyar Kerékpárosklub kérdésünkre elmondta, hogy a MÁV adatai szerint a kerékpárjegyek száma folyamatosan növekszik, még azokon a településeken is, ahol az utasszám csökken. Ez előrevetíti, hogy a jövőben a kerékpárszállítási kapacitás nem lesz elég, ezért mindenképpen lehetővé kell tenni a kerékpárok biztonságos, jól megvilágított tárolását a vasútállomásokon, minél közelebb a peronokhoz.

A turisztikai felhasználás is nő valamennyire, de kiugróan a hivatásforgalmi kerékpárszállítás növekszik. Annak érdekében, hogy minél többen tudják használni a kombinált közlekedést (vonat és kerékpár kombinálása) szükség van az állomási kerékpártárolás minőségi fejlesztésére. Ezért most márciusban petíciót indítottunk a bringabarát vasútállomásokért

- hívták fel a figyelmet

A Magyar Kerékpárosklub lapunknak azt is elárulta, hogy jelentősen bővült az utóbbi időben az országos hálózatuk. Mint írták tavaly csatlakozott hozzájuk Törökbálint- és Velencei-tó környéki kerékpározók közössége, akik aktívan szeretnék javítani a környék kerékpározhatóságát.

Egyre népszerűbbek a Bringázz a munkába szemléletformáló kampányunk programjai is, tavaszi és őszi bringás reggeli és uzsonna eseményeink évről-évre rekordot döntenek, illetve már 6 településen elindultak a Bicibusz menetek, amik idén tavasszal újra visszatérnek

- tették hozzá.

Egyre népszerűbbek az elektromos kerékpárok

Az e-kerékpárok terjedése terén Magyarország hasonló trendeket mutat, mint a töbi európai ország. Ezeknek a kerékpároknak nagy előnye, hogy lehetővé teszik a könnyebb és gyorsabb közlekedést anélkül, hogy a felhasználóknak nagy erőfeszítéseket kellene tenniük.

Kifejezetten előnyös lehet azok számára, akiknél a domborzati tényezők, emelkedők nehezítik a hétköznapi közlekedést, vagy nagy távolságot kell megtenniük, amit már nem bírnak fizikailag. Az elektromos kerékpárok sokak számára vonzóvá teszik a hosszabb távok megtételét anélkül, hogy fáradtak lennének vagy nagy erőfeszítéseket kellene tenniük. Úgy látjuk, hogy a magyarországi elektromos kerékpárpiac is folyamatosan növekszik, és egyre több üzlet kínál elektromos kerékpárokat

- magyarázták.

Még mindig hiányzik a megfelelő kerékpár-úthálózat

Jó hír a kerékpározás szerelmeseinek, hogy az utóbbi időszakban több jelentős kerékpáros fejlesztés valósult meg az országban. Hazánk vidéki térségeiben európai szinten is tradicionálisan magas a rendszeresen kerékpározók száma.

Ennek legfőbb oka a szelíd domborzat, valamint, hogy ez a legegyszerűbb és legolcsóbb közlekedési forma a kistelepüléseken belüli vagy a szomszédos településekre irányuló közlekedéshez. Az elmúlt években ezer km új kerékpárút készült el Magyarországon, mindemellett pedig több mint ezer km kerékpáros túraútvonalat jelöltek ki, új EuroVelo szakasz létesült Szentgotthárdtól Debrecenig.

A Magyar Kerékpárosklub szerint ennek ellenére még mindig sok helyen hiányzik az országban a megfelelő minőségű és biztonságos kerékpárút-hálózat. A klub úgy véli, hogy sokszor látni olyan bicikliutakat, amelyek inkább járdapótlók, és nem felelnek meg a kerékpározás biztonságos feltételeinek. Az elavult vagy balesetveszélyes kialakítás pedig komoly veszélyeket jelenthet a kerékpárosok számára.

A vidéki területeken különösen fontos lenne a jó minőségű kerékpárutak kialakítása, mivel ezek a területek gyakran nehezebben elérhetőek közösségi közlekedési szempontból, és a kerékpározás lehetne egy hatékony és környezetbarát alternatíva az autózás helyett. Javítani kellene a meglévő utak minőségén és biztonságosabbá tenni őket, valamint új utak kiépítésére is szükség lenne azokon a területeken, ahol jelenleg hiányzik a megfelelő infrastruktúra

- írták.

Ami a vidéki kerékpárt használók arányát illeti, érdemes megjegyezni, hogy továbbra is az alföldi régiókban figyelhető meg a legmagasabb kerékpározási arány, a Dél-Alföldön a lakosságnak közel a harmada közlekedik elsősorban kerékpárral. A kerékpáros közlekedés továbbra is jóval elterjedtebb a kisebb településeken, mint a nagyvárosokban.

A kerékpárral közlekedők átlagosan kicsivel több, mint 10 km-t tesznek meg egy nap, a budapesti kerékpárosok ennél jóval többet, átlagosan napi 18 km-t tekernek

- húzták alá.