Ebben az elzárt börtönfaluban nőtt fel a dúsgazdag Jákob Zoltán: mutatjuk, hogyan éltek

Hivatalosan Állampusztai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet a neve, és Bács-Kiskun megyében található, Harta nagyközséghez tartozik, irányítószáma 6327. Alaptevékenysége az előzetes letartóztatással, továbbá a felnőtt korú férfi elítéltek börtön és fogház fokozatú szabadságvesztésével összefüggő büntetés-végrehajtási feladatok ellátása. Az intézet két, egymástól 30 km-re fekvő objektumból áll.

Képzelj el egy kis börtönfalut, ahol az apukám a börtönőr, illetve a parancsnoknak a söfőrje. Van egy kis általános iskola, elsőtől negyedikig, osztályonként tíz gyerek, és akkor én ott nőttem föl. Nem nagyon volt társaság. Volt egy bolt, egy kocsma, meg egy postahivatal, aztán ennyi

- kezdte történetét a ma már milliárdos Jákob Zoltán Palik Lászlónak.

Börtönfalu csak ez az egy van Magyarosrszágon, a legenyhébb büntetést kapott fogvatartottak kerülnek oda. Ők szabadon mászkálnak az utcán, ők gondozzák a kerteket, házakat, aztán még mezőgazdasági munkát is végeznek, és ezért még pénzt is kapnak, tehát szorgalmasak. És ez az egész egy sorompóval le van választva, csak ezen a sorompón keresztül lehet bejutni a faluba. A falun belül pedig van egy rácsos rész, ahol esténként mennek aludni

- fejtette ki a milliárdos arra a kérdésre, hogy mi is az a börtönfalu.

Jákob Zoltán szerint igaz a mondás, hogy a pénz nem boldogít, ő úgy látja, nem alapozza meg az elégedettséget, viszont hozzá tud tenni, ha okosan bánik vele az ember.

Én láttam olyan sok gazdag embert, akik nem boldogok

- magyarázta a Mokka műsorában. Szerinte ugyanis a vagyonhoz is hozzá lehet szokni, mint minden máshoz, ezért többen is hiába vesznek drágábbnál drágább dolgokat, nem tudják értékelni.

Zoli rájött, ha mindig keresi az ismeretlent, az új élményeket és tapasztalatokat, akkor nem esik a milliárdok csapdájába, ennek köszönhetően kapta vissza azt a felhőtlen boldogságot és lazaságot, amit gyerekként is megélt, Állampusztán.

Állampuszta: a börtönfalu múltja és jelene

1883-ban (Alapító okirata szerint: 1886-ban) létesült Kishartai Közvetítő Intézet néven. A helyéül szolgáló birtokot Wágner Pál magánszemély – aki korábban maga is éveket töltött a Váci Fegyház és Börtönben, valamint az Ilavai Fegyházban emberölés miatt – végrendeletében hagyta az államra, azzal a szándékkal, hogy azon az elítéltek mezőgazdasági munkáltatására kerüljön sor.

A foglyok betelepítése 1884-ben kezdődött el. Az intézet vezetését ekkor három tisztviselő (igazgató, tiszti írnok, főfelügyelő), az őri feladatokat pedig mindössze hat fő látta el. 1919-ben a „földműves munkára alkalmas elítéltek fegyház – és börtönbüntetésének végrehajtására” országos büntetőintézetté alakították át.

A rabmunkát a két világháború közötti időszakban – fokozatosan – több ezer kataszteri holdra terjesztették ki: 1920-ban Mikla-pusztát, majd 1926-ban a Bojárpusztai birtokot vették bérbe, azt követően 1928-ban Bőrtelek-pusztát, illetve 1930-ban Miklát vásárolták meg. Napjainkban a fogvatartottak foglalkoztatását az Állampusztai Mezőgazdasági és Kereskedelmi Kft. biztosítja.

Megközelítése

Állampuszta Harta lakott területétől északra helyezkedik el, a településrész és a büntetés-végrehajtás ottani objektumai az 5305-ös útról letérve, egy alsóbbrendű, számozatlan mellékúton érhetők el. Korábban saját vasúti megállóhelye is volt a Kunszentmiklós-Tass–Dunapataj-vasútvonalon (Állampuszta mrh.).

Íme a Palikék világa című műsor videófelvétele: