2023-ban már a lecsó is luxus: a nyugati árszinteken mozognak a hozzávalók itthon

Magyarországon több mint 3000 hektáron folyik hajtatott termesztés, ebből 240-250 hektár üvegház, és 700 hektár fűtött blokkfólia - tudta meg az Agrárszektor a FruitVeb-től. Paprikaféléket 1100 hektáron termesztünk hajtatásban, étkezési paradicsomot pedig körülbelül 320 hektáron. A teljes magyar szabadföldi paradicsomtermelő terület mérete mindent összevéve 2023-ban 1465 hektár, de ebben már az évi 80-110 ezer tonna termést adó ipari paradicsom 1350 hektáros területe is benne van. A szabadföldi paprika területe 1000 hektár alatti, de ebből kevesebb, mint 200 hektár a fehér, 300 hektár a paradicsom alakú, és körülbelül ugyanennyi a kápia fajtakörhöz tartozó terület, írja az Agrárszektor.

Az utóbb 7-8 évben végzett fejlesztések eredményeként a magyarországi hajtatófelület 120 hektárral nőtt, és ugyanebben az időszakban több, mint 30 termálkút fúrására is sor került.

A terméktanács közlése szerint a frisspiac minőségi elvárásainak, tehát a kiskereskedelmi láncok feltételeinek igazából csak a hajtatott paprika képes megfelelni. Ennek termőterülete az utóbbi években kis mértékben csökkent ugyan, de a termésátlagok jelentősen nőttek, így az előállított mennyiség stagnálást mutat. Ugyanakkor paradicsomból jelentős növekedés figyelhető meg, itt csaknem egyharmadával nőtt az utóbbi öt évben a termelési érték, ráadásul az exportunk is folyamatosan növekszik. Legfőbb célországaink Szlovákia és Csehország, de Romániába és Németországba is jelentős mennyiségeket szállítunk.

Kell az import is

Az Európai Unióba hajtatott zöldségfélék elsősorban Marokkóból, Törökországból, Egyiptomból, Albániából és Észak-Macedóniából érkeznek, de az utóbbi években jelentős szereplő lett Tunézia is - tájékoztatta lapunkat a szervezet. Kiemelték, a belső uniós piacon Hollandia és Spanyolország a legnagyobb exportőr, jellemzően itteni eredetű árut vásárolnak a hazánkban működő üzletláncok is. Áprilistól-novemberig önellátóak vagyunk, a hagyományos importidőszakban a Magyarországon működő üzletláncoknak is fenti országok a legfőbb beszerzési forrásaik.

Mindenhol drágul a paradicsom és a paprika

Az utóbbi körülbelül öt évben folyamatos a paradicsom és a paprika éves átlagárának emelkedése, és ez nem magyar, még csak nem is európai, hanem globális jelenség

- tájékoztatott a FruitVeB. Ez azt is jelenti, hogy jelentős különbségek ma már éves szinten nincsenek egy holland és egy magyar paradicsom ára között, legfeljebb a szezon egy-egy pontján tapasztalható pár százalékos eltérés.

Az AKI Piaci Árinformációs Rendszere (PÁIR) szerint a 30-70 mm-es tölteni való, belföldi paprika a 2023. augusztus 7-13. közötti időszakban 375 forint volt kilogrammonként a Nagybani Piacon, míg egy évvel korábban 385 forintba került. Idén a legmagasabb ára a 2023. március 20-április 2. közötti időszakban volt, akkor 1300 forintba került a nagybanin egy kilogramm tölteni való magyar paprika.

A belföldi fürtös paradicsom a 2023. augusztus 7-13. közötti időszakban 392,5 forint volt kilogrammonként a Nagybani Piacon, míg egy évvel ezelőtt 470 forintot kértek érte. Idén a február 27-máricus 5. közötti időszakban volt a legdrágább, akkor 2000 forintba került a nagybanin egy kiló belföldi fürtös paradicsom. A belföldi gömb paradicsom 2023. augusztus 7. és 13. között 310 forintba került kilónként a nagybanin, egy évvel korábban azonban 360 forintot kértek érte. Idén akárcsak a fürtösnél, 2000 forint volt a legmagasabb ár, amit kértek érte, szintén március első hetében.

A KSH adatai szerint júliusban a paradicsom fogyasztói átlagára kilogrammonként 798 forint volt, tavaly ugyanekkor 748 forintba került egy kiló. Érdekesség, hogy 2021-ben ugyanekkor 584 forint volt egy kilogramm paradicsom itthon, 2020-ban pedig 459 forintot kértek érte. A zöldpaprika (szántóföldi és primőr együtt) 2020 júliusában 639 forintba került kilónként, 2021-ben 697 forintot kértek érte, 2022-ben már 910 forint volt egy kilogramm zöldpaprika fogyasztói átlagára, most júliusban pedig 1040 forintért lehet átlagosan megvásárolni.

A teljes cikk az Agrárszektor oldalán olvasható.