Brutális bírságot kaphat ezért rengeteg magyar: sokan nem tudják, pedig ezek mind védett állatok

Magyarországon minden hüllő, így a kígyók és a siklók is védettek. Ez nem véletlenül van így, hiszen nagyon fontos szerepet játszanak a természet egyensúlyának fenntartásában

- mondta el a HelloVidéknek Braunmüller Lajos, az Agrárszektor főszerkesztője, aki külön kihangsúlyozta:

hazánkban emberre veszélyes kígyó nem él.

Még az idehaza honos mérges kígyók, így a rákosi vipera és a keresztes vipera sem jelent veszélyt az emberre, elsősorban azért nem, mert ezek a fajok sajnos nagyon megritkultak, így nagyon valószínűtlen, hogy találkoznánk velük.

Különösen a rákosi vipera helyzete aggasztó, nem csupán védett, hanem veszélyeztetett fajnak is számít. Visszaszorulásában a modern mezőgazdaság és a városok elterjedése, a természetes élőhelyét jelentő gyepterületek csökkenése és feldarabolódása játszott nagy szerepet. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület csaknem két évtizede működtet megmentése érdekében egy nemzetközi hírű programot, amelynek révén talán sikerül elkerülni a magyarországi eltűnését"

- magyarázta.

A viperamarás Magyarországon nem csak amiatt extrém ritka, mert nagyon valószínűtlen, hogy ilyen kígyóval találkoznánk, hanem azért is, mert apró, félénk, egyáltalán nem agresszív állatokról van szó. Ha mégis találkoznánk viperával, akkor érdemes megnézni, mert ritka látványról van szó. Semmiképp nem szabad zavarni, bántani az állatot, ez súlyos természetkárosításnak, egy veszélyeztetett faj elleni véteknek minősül

- fogalmazott a szakember. Mint mondta, sokkal gyakrabban találkozhatunk siklókkal, amelyeknek egyáltalán nincs mérge, és gyakorlatilag semmilyen más eszköze sem a védekezésre.

A siklók ritkán harapnak, ez sem jelent érdemi fájdalmat vagy sérülést, ha varrás közben megszúrjuk a kezünket tűvel, még az is komolyabb problémát jelent. A siklóktól tehát egyáltalán nem kell tartani, teljesen ártalmatlan állatok

- tette hozzá a főszerkesztő, majd kiemelte azt is, hogy Magyarországon időnként a rézsiklót nézik viperának, emiatt néha el is pusztítják az amúgy teljesen veszélytelen állatot. A siklók közül talán a legismertebb a vízisikló, amely, ha kézbe vesszük, bűzmirigyéből kibocsátott büdös, de egyébként ártalmatlan váladékkal próbál védekezni.

Vízisikló (Natrix natrix), Fotó:Braunmüller Lajos

Ilyenkor alaposan kezet kell mosni, miután az állatot szabadon engedtük.Az sem legenda, hogy ez az állat halottnak tetteti magát, ha sarokba szorítják. Ezen felül más módon nem tud védekezni az ember ellen

- hívta fel a figyelmet Braunmüller Lajos.

Nyaralás során gyakrabban találkozhatunk siklókkal

A Balaton környékén sokkal gyakoribb a kockás sikló, amely hasonlóan veszélytelen faj. Ezeket tavasszal, vagy nyári reggeleken néha csoportosan is láthatjuk a köveken napozni, a hőségben már ritkábban kerülnek szem elé.

Kockás sikló (Natrix tesselata) napozik a Balatonon, Fotó: Braunmüller Lajos

Magyarország talán legszebb kígyófaja az erdei sikló, amely egyben Európa legnagyobb őshonos kígyófaja is. A kifejlett állatok hossza meghaladhatja a másfél métert is, igaz, legtöbbször inkább méteres példányok kerülnek az utunkba. Már ha ez megtörténik, az erdei sikló ugyanis jóval ritkábban kerül szem elé, mint például a vízisikló vagy a kockás sikló. Ha ez mégis megtörténik, az tisztásokkal szabdalt, erdős, fás részeken fordulhat elő. Ennek a siklónak az az érdekessége, hogy az ókori görög népek tisztelettel viseltettek iránta, mert úgy vélték, hogy bölcs állat és ismeri a gyógyhatású növényeket és a mérgeket. Ez az a kígyó, amelyet a patikák cégérein láthatunk, amint a kehely köré csavarodik

- meséli Braunmüller Lajos.

Ahogy a szakember mondja, előfordulnak még Magyarországon kígyószerű állatok, a lábatlangyíkok is. Ezek azok, ami a nevük is: láb nélküli gyíkok. Könnyű felismerni, hogy nem kígyóval van dolgunk, mivel a lábatlangyíkok pislognak, míg a kígyók erre képtelenek.

Külön kiemelte azt is, szerinte fontos lenne tudatosítani az emberekben, hogy a hazai kígyók és siklók veszélytelenek, viszont ők maguk már sok esetben kiszolgáltatottak, nem csupán a ragadozóknak, hanem a megváltozott környezetnek, a járműveknek és mezőgazdasági gépeknek, vagy a velük szemben agresszív módon fellépő embereknek.

Fontos, hogy ne bántsuk őket, hagyjuk elmenni a megriasztott állatokat, és érdemes odafigyelni arra is, hogy fűnyíráskor ne pusztítsuk el véletlenül ezeket a védett, de nagyon fontos szerepet betöltő állatokat

- hívta fel a figyelmet.