Varjak támadják a járókelőket a vidéki nagyvárosban: ez az oka, így védekezhetünk

Az emberek többsége ismeri a szürke-fekete dolmányos varjakat, viszont azt kevesen tudják, hogy a nevét egy régi, mellényszerű ruhadarabról, a dolmányról kapta. A fekete vetési varjakkal ebben az időszakban már nem találkozunk, hiszen ők csak a téli időszakban tanyáznak a városban. Nevükhöz hűen ugyanis nyáron a vetéseken találhatók meg.

Ellenben a nagyobb termetű, masszívabb, szürke-fekete társaik egész évben a városban vannak. A vetési varjaktól eltérően nem nagy kolóniákban élnek, hanem családokban. Debrecen számos pontján különösen sokat találatunk belőlük, így a stadion, a parkerdő, az Agrártudományi Egyetem és a Tócóskert környékén

– fejtette ki a szakember.

Intelligens lények

A dolmányos varjak kedvelik azokat a területeket, ahol magas fák találhatók, varjakhoz méltón ugyanis remek fészekrakók, 13-16 méteres magasságban építik lakóhelyüket. Ilyenkor ezeket a fészkeket a lombsátor takarja, ősszel azonban, amikor a levelek lehullanak, könnyen felfedezhetjük őket. A tavaszi párzási időszakban sok esetben nem új fészket raknak, hanem a már meglévőt újítják fel. Ekkor megkezdődik a költés, majd a fióka nevelése.

Érdemes tudni, hogy a papagájok mellett a varjak a legértelmesebb madárcsoportot alkotják, intelligenciájuk egy négyéves gyermek értelmi szintjének felel meg. Képesek feladatokat megoldani, éppen Debrecenben rögzítették azt a videót, amelyen egy varjú egy kiflivég segítségével halászott a Békás-tóból

– ecsetelte Váradi Zoltán.

Hozzátette, ezek a csodálatos állatok emellett gondos szülők is. A kikelő kis varjak felcseperedve előbb-utóbb kimerészkednek a biztonságot nyújtó fészekből az ágakra, azonban repülni még nem tudnak, ezért könnyedén lepotyognak. Hangjukkal jeleznek a szülőknek, azok pedig eleséget visznek nekik, de egyúttal védik is őket.

Ilyenkor találkozhatunk azzal a problémával, hogy ha a szülőpár meglátja, hogy közeledünk a fiókához, felébred bennük az ösztön, és védik a csemetéjüket. Ekkor akár meg is támadhatják az embereket. Ez meg is történt az idei évben: a parkerdő külső karéján, a bokrok között rejtőző fiókáról az arra sétálók mit sem tudtak, viszont a szülők látták, hogy emberek közelednek, ezért vad támadásba lendültek

– mondta.

Mi a teendő?

A varjú tisztában van az ember méretével, azonban mi is lehetünk rafináltak. Ha távol akarjuk magunktól tartani, legyünk „nagyobbak”, vagyis tárjuk ki a karunkat, akár körözhetünk is vele. Ha van nálunk táska vagy esernyő, amivel még nagyobbnak láttathatjuk magunkat, az riasztó a számukra. Hangjelzést is adhatunk, rájuk is kiabálhatunk.

Szokták tanácsolni, hogy ne fordítsunk hátat, és ne meneküljünk, mert akkor gyávább célpontnak tűnünk, azonban Váradi Zoltán szerint nyugodtan elszaladhatunk, hiszen amikor a varjak látják, hogy távolodunk tőlük, nem fognak foglalkozni velünk. A szakember szerint a legjobb, ha ilyenkor egyszerűen elhagyjuk a helyszínt. Hiába szeretnénk segíteni, nem kell őket felvenni a földről, a szülőpár bizonyosan ott van a környéken, és figyelik a kicsinyüket.

Ez az időszak hamar elmúlik, mindössze néhány hétről van szó. A kis varjak gyorsan felcseperednek és kitollasodnak, így fel tudnak repülni a fészekhez. Mindössze a fiókanevelés utolsó szakaszában fordul elő, hogy emberre támadnak. De akár kutyákra vagy macskákra is ráronthatnak, ha az utódaik védelméről van szó.

Titokzatos éjjeli nyávogás

Természetesen valós kockázata is van annak, hogy a kicsinyük veszélybe kerül, hiszen a fáról lepottyanó fiókáknak jelentős része valamilyen ragadozó áldozatává válik.

Például a bagolyfiókákra különösen jellemző, hogy hamarabb elhagyják a fészket, mint ahogy megtanulnának repülni. Lepotyognak, és folyamatosan sírdogálnak a fűben. Ezt a sokszor egész éjszaka hallható, sokak által ismert nyávogó hangot a macskabaglyok és az erdei fülesbaglyok adják ki. Ezzel azonban nemcsak a szülőket csalogatják magukhoz, hanem a rókákat és egyéb ragadozókat. Sajnálatos módon ezért a legtöbb kis bagoly nem éri meg az egyéves kort.