Csökkenőben a lakásárak: beindulhat a lejtmenet a piacon, vagy ez csak a látszat?

Az adatokból az is látszik, hogy komoly csapás érte az energetikailag nem korszerű lakásban élőket a rezsiemeléssel: egy tollvonással súlyos milliókat bukott, akinek például csak gázfűtés van a házában, lakásában. Ott tartunk, hogy a Pénzcentrum kalkulátora szerint ha valaki 20 millió forintnyi lakáshitelt venne fel 20 éves futamidőre,

akkor még a legjobb ajánlat szerint is majdnem 41 millió forintot fizetne vissza a futamidő végéig!

Egyébként egy ekkora összeg törlesztőrészlete most nagyjából 170 ezer forint körül van, de részletesebb ajánlatokért érdemes felkeresni a Pénzcentrum kalkulátorát.

Lassul a lakáspiac, állami beruházások mennek a levesbe

A harmadik, és egyben utolsó részben az érme másik oldalát, az építőipar helyzetét vizsgáltuk meg, hiszen az ágazat teljesítménye, nehézségei nagyban befolyásolják a magyar lakáspiaci folyamatokat. Mielőtt belemennénk a részletesebb okfejtésekbe, annyit elárulhatunk, hogy az ingatlanpiac lassulása érezhetően begyűrűzött az építőiparba.

Emellett nyilván az sem tehetett jót az ágazatnak, hogy a kományzat a takarékosság jegyében rengeteg beruházást tolt el, vagy fújt le - Lázár János minisztériuma épp a napokban tette közzé a felfüggesztett beruházások listáját, ami 270 tételt számol.

Nem lesznek olcsóbbak a lakások

Ugyanakkor az alapanyaghiány enyhülni látszik, bár ez vélhetően nem csak azért van, mert több építőanyag lenne a piacon - inkább az egyre kevesebb megrendelés állhat a dolog mögött. Viszont a pénzügyi korlátok mutatója február óta csökkenésnek indult. De ez sem annak lehet a jele, hogy az embereknek több pénze lett hirtelen, inkább arról lehet szó, hogy csak azok adnak le építőipari megrendelést, akiknek megfelelő anyagi keretei vannak.

Hiszen a megrendelésállomány viszont igencsak csökkenésnek indult: a teljes építőipari szerződésállomány-index 221,4-re csökkent február végére (a mutatóban a 2015-ös értéket tekintik 100 százaléknak), ilyen kevés utoljára 2017-ben volt. Tavaly márciusban még 300 felett járt az érték, a csúcs 2018-ban volt, 330 környékén.

Mindemellett az MNB nominális lakásárindexe is durva lassulásba fordult: 10,6 százalékot mértek az utolsó negyedévben, míg az ezt megelőző 3 hónapban még 19,2 százalék volt a drágulás, az év elején pedig bőven 20 százalék feletti, sőt, a második negyedévben inkább a 30-at közelítette az érték.

Ez nem azt jelenti, hogy most eljön a kánaán, és olcsóbbak lesznek az ingatlanok, szimplán nem drágulnak olyan fájdalmas mértékben, mint a megelőző időszakban.

Nem elég, hogy satuféket nyomtak a folyósítások, de új lakás építésére is egyre kevesebb összeget utalnak ki a hazai pénzitézetek. Mialatt tavaly szeptemberben (és az azt megelőző hónapokban) még havonta 10 milliárd forint feletti összeget vettek fel az ügyfelek új lakás építésére, addig februárban már 4 milliárd forint alá csökkent ez az összeg.

Bajban az építőipar

Régen látott mértékben hátráltatja a hazai éptőipari termelést az elégtelen kereslet: az MNB Lakáspiaci jeletése egyenlegmutatókkal elemezte ki, mi okozhatja a problémákat, idén áprilisra pedig az elégtelen kereslet mutatója 41,3-as volt. Az elmúlt hónapokban csúcsosodó gazdasági nehézségek előtt utoljára 2020-ban volt ennél magasabb az érték, de akkor ugye a COVID bénította a gazdaságot. Azt megelőzően pedig 2016-ig kell visszamenni, hogy ekkora értéket találjunk.

A munkaerőhiány enyhülni látszik a tavaly év elején tapasztalt állapotokhoz képest, áprilisban 30,2-es mutatót írtak ennek a számlájára az építőipar gyengélkedésében. A melóshiány 2021 végén, 2022 elején tetőzött, akkor még 58-as felett is járt ennek az értéke, azt megelőzően pedig 2019-ben fájhatott a vállalkozások feje ennyire a kevés munkás miatt.

A teljes cikk itt olvasható.