Veszélyes növény terjed megállíthatatlanul: ez az inváziós faj komoly gondot jelent

Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleménye szerint pedig 1901 óta a legszárazabb 7 hónapon vagyunk túl. Az átlagos csapadékmennyiség csaknem fele hiányzik. A Duna és a Tisza vízgyűjtő területein januártól július végéig terjedő időszakban az éghajlati átlaghoz képest 25%-os, illetve 31%-os csapadékhiány alakult ki. Mindkét területen a március volt a legszárazabb, amikor a csapadék 79-89%-a hiányzott. Vízgyűjtőknél már a tavalyi év is szárazabb volt az átlagosnál. Az idei esztendő első 7 hónapja ezt a hiányt csak tovább növelte – írta az OVF.

Klímaváltozás: velünk marad az aszály és a hőség

Az előrejelzések alapján a Kárpát-medence lehet az egyik legnagyobb vesztese a klímaváltozásnak Európában – jelentette ki Ürge-Vorsatz Diána a Magyar Kurírnak adott interjújában. A fizikus-klímakutató arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországon ugyan nem változott jelentősen a csapadék mennyisége összességében, a szezonális eloszlás viszont igen, és ez problémákhoz vezethet. Bár a globális átlaghőmérséklet még csak egy fokkal emelkedett, ez jelentős növekedést okozott a hőségnapok számában, amikor a napi középhőmérséklet 27 fok felett van.

Hazánk éghajlata változik, egyre inkább a mediterráneumra jellemző forró nyár irányába tolódik, ugyanakkor az ott jellemző párás légkör nálunk hiányzik, különösen az elsivatagosodással küzdő Alföldön. Az éghajlati zónák elhúzódnak keletre, északra, a növényzet összetétele is változóban, úgy 50-60 év, és jelentősen át fog alakulni a most jellemző növényzetünk. Lesznek fajok, amelyek kipusztulnak, újak pedig megjelennek. Jó példa erre most az Alföldön terjeszkedő kaktuszfélék.

- mondta el kérdésünkre Kasza Zsuzsa kertészmérnök.

A kaktuszfélék (Cactaceae) családja mintegy 2000 fajt foglal magába. Fajai Amerika trópusi, szubtrópusi sivatagos vagy száraz hegyvidéki területről származnak. Pozsgás (törzsszukkulens) növények. A magkezdemény és a mag szerveződése, valamint a betalain vegyületek előfordulása alapján a Phytolaccaceae családdal állnak közelebbi rokonságban.

A bőrnemű, pikkelylevelű, tüskés, módosult levelű kaktuszféléknek igencsak kedvez az Alföld, a Homokhátság mostani klímája. A szárazságot, az aszályt kiválóan viselik ezek a növények, mivel a módosult szárukkal, amit mi levélnek nézünk, de az a növény szára, a valójábani, módosult levele a tüske, kiválóan tudja szabályozni a párologtatását, saját maga párologtat, vagyis szabályozza a vízháztartását. Az éghajlat melegedésével már nálunk is képesek a teleket átvészelni egyes fajaik, sőt, egyes hidegtűrő kaktuszfajok eddig is jól viselték a hazai klímát, hiszen akár -20 fokig is fagytűrőek, mint a fügekaktusz vagy a medvetalpkaktusz

- emelte ki a szakértő.

Kaktuszok jelentek meg az Alföldön

A kaktuszok egy faj kivételével az amerikai kontinensen honos fajok, Európában invazívnak tekinthetők, és ahogy a mediterrán országokban gyakorta láthatjuk, máris nagy mértékben elterjedtek.

Csecserits Anikó, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa az Időképnek elmondta, hogy az inváziós kaktuszfajok az amerikai kontinensről kerültek be Európába. Itthon a 2000-es évek óta ismertek, és egy-egy helyszínen már 20 éve megtalálhatók. Ahol a talaj száraz és könnyen átereszti a vizet, egyes kaktuszoknak a túlélésben a -20 fokos fagy sem okoz problémát. Ezek az Amerikából hozott hidegtűrő kaktuszok az ördögnyelv-fügekaktusz vagy heverő medvetalpkaktusz (Opuntia humifusa) és a Kolorádói medvetalpkaktusz (Opuntia phaeacantha).

A szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy bár nem a klímaváltozásnak tudható be a medvetalpkaktuszok magyarországi elterjedése, természetes ellenség hiányában jelenlétükkel könnyen kiszoríthatják az alacsonyabb tűrőképességű őshonos fajainkat, melyek kevésbé ellenállók a rendkívüli (aszályos, forró) időjárásnak.

Hazánkban nem egészen egy év alatt megháromszorozódott az ismertté vált „kivadult” kaktuszállmányok száma, jelenleg több, mint 60 természetben való kisebb-nagyobb megtelepedésről tudunk. Ezek mintegy fele a Duna-Tisza közén található, de a Nyírségben, a Börzsönyben, a Pilisben, a Vértesben, a Gerecsében, a Bakonyban, a Mecsekben és a Villányi-hegységben is felfedeztek állományokat.

Dr. Kelemen András, a Szegedi Tudományegyetem biológusa egy témával foglalkozó kutatás során idén elsőként bizonyította a kaktuszok magról történő természetben való terjedését, amely révén szaporodásuk még könnyebbé válik, nagyobb távolságokba képesek elburjánzani.

Egyes őshonos fajok kiszorításán kívül a kaktuszok megnehezíthetik, sőt megakadályozhatják egy terület mezőgazdasági, illetve rekreációs célú hasznosítását.