Luxustermék lett a sajt: ezt a fajtát veszi a legtöbb magyar, hiába drága

A magyarok háromnegyede rendszeresen fogyaszt sajtot: a megkérdezettek harmada havi két-három alkalommal, negyede hetente egyszer vásárol a tejtermékből, míg 14 százalékuk heti kétszer-háromszor is tesz a kosarába sajtot. A megkérdezettek csupán 26 százaléka válaszolta azt, hogy havonta egyszer vagy még ennél is ritkábban szerzi be az élelmiszert – derült ki a Szarvasi Mozzarella 500 fős reprezentatív kutatásából.

Egy sajt mind felett

A felmérés szerint a sajtvásárló magyarok körében a trappista messze a legismertebb sajttípus, a válaszadók 90 százalékának elsőre ez a fajta jut az eszébe a sajtról, jóval leszakadva következik az eidami-mozzarella-camembert trió 66, 64 és 61 százalékos ismertséggel. Legkevésbé pedig a brie-t és a gorgonzolát ismerik a vásárlók.

A beszerzéseknél még komolyabb a trappista sajt előnye: a vevők 88 százaléka választja ezt a fajta készítményt, míg a második legkeresettebb mozzarellát 35 százalék teszi a kosárba.

Ezt követi az eidami 34 százalékkal, majd a camembert 31 százalékkal. Ementálit a megkérdezettek csupán 25 százaléka szokott vásárolni, gaudát 22, fetát 19, cheddart 18, a parmezánt 15, a brie-t 12 százalék. Érdekesség, hogy a fiatalok jobban nyitnak a különleges sajtok irányába: a 18-29 évesek közül az átlagnál kevesebben (78 százalék) vásárolják a trappistát, és többen szavaznak a fetára (24 százalék) vagy a cheddarra (28 százalék).

Tömbbe, kimérve – havi maximum 4 ezerért

A legtöbben (a megkérdezettek 39 százaléka) egyébként havi 3-4 ezer forintért tesz a kosarába sajtot, míg 32 százalék 1 és 2 ezer forint közötti összeget költ sajtokra havonta. Mindössze 18 százalékos azoknak az aránya, akik 5 ezer forint fölötti összeget áldoz erre a célra, ez leginkább a 30-39 közötti korosztályra jellemző. Havonta kevesebb mint ezer forintból pedig 12 százalék hozza ki a sajtvásárlást.

Így nem is meglepő, hogy a többség a legolcsóbb, a kilónként 3000 forint alatti sajtokat vásárolja, ez a megkérdezettek 57 százalékára jellemző. Érdekes, hogy pont a legfiatalabbak vásárolják kevésbé a legolcsóbb sajtokat: a 18-29-es korosztály 50 százaléka, míg a középkorúak 56 százaléka, az 50 felettieknek pedig már a 61 százaléka keresi az olcsóbb verziókat. A legtöbben kisebb csomagolt tömböt vesznek (45 százalék), vagy kimérve kérik a sajtokat (42 százalék). 35 százalék nagyobb csomagolt tömböt vásárol, szeletelve csomagolt kiszerelést a megkérdezettek 28 százaléka választ.

Jöhet az új íz, ha olcsó

Az árérzékenység mellett a korábbi tapasztalatok befolyásolják leginkább a sajtválasztást: a vásárlók 92 százalékánál játszik szerepet a döntésben az ár, 89 százalékuk számára pedig fontos, hogy jó élményei legyenek az adott termékkel. A harmadik legfontosabb szempont az adott sajt fajtája.

A magyarok számára a sajtválasztásban kevésbé játszanak szerepet a környezetvédelmi szempontok, mint a termék származása. 41 százaléknak fontos ugyanis, hogy az áru magyar termelőtől származzon, 18 százalék vásárol szívesebben biogazdálkodásból származó sajtot és csupán 19 százaléknak számít, hogy csomagolásmentes legyen az áru.

Legkevésbé az fontos a választáskor, hogy laktózmentes legyen a termék: a válaszadók 64 százalékát egyáltalán nem érdekli ez a tulajdonság, és mindössze 16 százalékuknak nem mindegy, hogy tartalmazza-e ezt az allergént.

A kutatás arra is rávilágít, hogy a magyarok nem zárkóznak el a különlegesebb sajtoktól, ha azoknak kedvező az ára: 74 százalék nyitott az alacsony árú, de ismeretlen termékek kipróbálására, 16 százalék pedig az ártól függetlenül is megkóstolna pár új ízt. Nem mondhatni, hogy hűségesek lennénk a jól bevált márkákhoz: a megkérdezettek 54 százaléka az akciókat figyeli, csupán 33 százalék ragaszkodik a bevált brandekhez.

Élen a boltláncok, kevesen mennek sajtért piacra

A beszerzési helyeket tekintve toronymagasan a bolt- és áruházláncok vezetnek, a válaszadók 88 százaléka vásárolja a sajtot ilyen helyeken, míg termelői piacon, illetve vásárcsarnokban 6-6 százalék. Csupán 3 százalék rendeli házhoz a tejterméket termelőtől, 2 százalék maga készíti el otthon rendszeresen, bár a sajtkészítést a megkérdezettek 15 százaléka legalább egyszer kipróbálta már.

Az adatokból az látszik, hogy a mozzarella mind az ismertséget, mind a népszerűséget tekintve dobogós helyezést ér el. Mi több mint negyedszázada dolgozunk a mozzarella népszerűsítésén, és a fogyasztói visszajelzések szerint törekvéseink célba érnek. A mozzarella változatos, számos étellel kombinálható, salátákba, grillezve vagy snackként is megállja helyét. És aki a mozzarellát megkedvelte, bátran próbáljon ki további friss, olasz típusú sajtokat – mint például a burratát, a ricottát vagy a mascarponét

- javasolja Rohony Miklós, a Szarvasi Mozzarella export- és marketingmenedzsere.