Nem minden a Balaton: íme 5 csodahely Magyarországon, amiről még biztos nem hallottál

A kormány 11 turisztikai térséget jelölt ki, mellyel a cél a turisztikai feladatok ellátásának hatékonyabbá tétele, jól kommunikálható és körülhatárolható fogadóterületek létrehozása, a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030 – Turizmus 2.0 stratégia céljaival összhangban.

A Balaton turisztikai térségben 2022-ben csökkent az 1-4 órát a térségben töltők aránya az egy évvel korábbihoz képest (-1,9%-pont), azonban az egy héttel korábbi értékekhez képest (+0,8%-pont) kissé növekedett. Az előző évhez viszonyítva nagyobb jelentőséggel bírnak a térségben 4 óránál hosszabb időt eltöltők (+3,7%-pont), de valamivel kisebb a térségben éjszakázók aránya (-1,7%).

A vizsgált héten a Veszprémi, a Keszthelyi és a Siófoki járások voltak a legnépszerűbbek az egynapos látogatók körében, a látogatók száma növekedést (+65%, +51%, +20%) mutatott az előző évhez mérten. A legnagyobb növekedés a Tabi járásban figyelhető meg (+173%), azonban itt továbbra is alacsony maradt az egynapos látogatók száma. Az előző héthez képest több járásban is növekedés figyelhető meg, legjelentősebb mértékben a Tapolcai (+9%) és a Balatonfüredi (+10%) járásokban.

- tájékoztatott a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ).

Az alábbi helyeket - kezdve a Balaton turisztikai térséghez tartozó Nagyteveli tóstranddal - viszont nem a tömegturizmus jellemzi, de ez teszi különösen vonzóvá sokak szemében ezeket a hazai gyöngyszemeket.

1. Nagyteveli tófürdő

Fogadjunk, te sem hallottál még a Veszprém megyei Nagytevelről és a csodásan hűsítő taváról! Van itt minden, ami egy remek strandoláshoz elengedhetetlen: kiváló minőségű víz, homokos-füves part árnyat adó fákkal a Bakony meseszép lankái között, ráadásul a Balaton zsúfoltsága sem fenyeget itt.

Erdőkkel, hegyekkel körülvéve terül el itt a 34 hektáros víztározó-tó, mely nyaranta kellemes kikapcsolódást nyújt a pihenni vágyóknak.

A tó vize gyorsan felmelegedik és akár az ősz beköszöntéig is kellemes meleg marad. A nyaralók a strandon élvezhetik a napfényt és a vizet. A Pápai-Bakony-ér vizéből mesterségesen felduzzasztott tározó egész évben kedvelt helye a horgászoknak, nyaranta viszont a nyugodt strandolás hívei is felkereshetik: vize nemcsak kellemes hőmérsékletű, de az utóbbi évek mérései alapján kristálytiszta is, a Nemzeti Népegészségügyi Központ hivatalosan is kiválóra minősítette.

Facebook beágyazás
https://www.facebook.com/photo.php?fbid=5141530639293919&set=a.963111840469174&type=3&show_text=true

2. Fülöpházi homokbuckák

Közép–Európa egyik legnagyobb területű (7400 km²) homokvidékének középső részén, Bács-Kiskun megyében találhatók a Kiskunsági Nemzeti Park Fülöpházi buckavidék nevű területegysége.

Fülöpháza és Kerekegyháza térségének fő természeti látnivalója a szél felhalmozó munkája nyomán kialakult, nyílt homoki gyepek, valamint a néhány szabadon mozgó bucka felszín. Az itteni növénytársulásokat a száraz homokpusztai gyepek uralják borókás-nyáras erdőtársulásokkal.

A területet legegyszerűbben a nemzeti park Naprózsa Házától elindulva lehet látogatni. A bemutatóház parkolójától indul egy erdei tornapálya. Részben a tornapálya nyomvonalát követi a Báránypirosító tanösvény. Ennél hosszabb túrát a Naprózsa Háztól indulva, a védett terület északi részén vezető Garmada tanösvény kínál.

A tanösvény nemcsak a homokbuckák különleges élővilágát, földtani értékeit ismerteti, hanem a ma már csak zsebkendőnyi foltokban megmaradt homoki élőhelyeket veszélyeztető tényezőket is. A tanösvény az ember természetátalakító tevékenységének következményeire, a tájidegen özönnövények inváziójára, a természetes élővilágra gyakorolt negatív hatásaira hívja fel a figyelmet.

Hossza: 8500 m, megközelíthető az 52. számú főút 20. km szelvényénél lévő Naprózsa Oktatóközpont parkolójából, egész évben, gyalogosan bejárható.

3. Gemenci erdő

A Gemenc vagy Gemenci erdő egy nagy területen elhelyezkedő, természetvédelmi oltalom alatt álló ártéri erdő a Duna mentén, Magyarország középső déli részén. Területe közigazgatásilag túlnyomórészt Tolna, kisebb részben Bács-Kiskun megyéhez, földrajzilag a Sárköz kistájhoz sorolható, természetvédelmi szempontból a Duna–Dráva Nemzeti Park területének része, annak igazgatósága alá tartozik, erdő- és vadgazdálkodását a Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt., rövidebb nevén Gemenc Zrt. látja el. 1977-ben került természetvédelmi oltalom alá; területéből mintegy 180 négyzetkilométert rendszeresen árvíz önt el, amivel nemcsak hazánkban, de egész Európában is egyedülálló. A Gyöngyvirágtól lombhullásig című, 1953-ban bemutatott magyar természetfilm is a Gemenci-erdő élővilágáról szól.

Szerveznek itt nyomkereső tábort gyermekeknek, de lovaskocsikázhatunk is a legtöbb szálláshelyről, valamint népszerűek a kajak-kenu túráik is.

Most hétvégén. 07. 16-án ártérleső vízitúrát szerveznek. Az egész napos, kb. 14 km-es túra során a Rezéti-Dunán evezve pillanthatunk be az ártéri erdő világába.

A túra a Rezéti-Dunán, rétisasok, barna kányák, hódok, kócsagok és szürke gémek birodalmán vezet keresztül. Nyárilegelőtől a Senki-szigetig evezünk, nyugodt, szemlélődésre alkalmas tempóban. Képzett túravezetőink közreműködésével kevésbé gyakorlott, vagy kezdő vízitúrázókra is emlékezetes élmények várnak.

A túra a pörbölyi Ökoturisztikai Központból indul, regisztráció és a felszerelés átvétele után a résztvevők kisvasúttal utaznak Nyárilegelőre, a Rezéti-Duna partjára, ahol a 2 és 4 személyes túrakenukat vízre teszik. A tervezett táv 14 km. A túrát 7 év alatti gyerekeknek nem ajánlják!

Program:

• 8:00 Gyülekező a pörbölyi Ökoturisztikai Központban. Felszerelések felvétele.
• 9:00 Indulás a Gemenci Erdei Vasúttal Pörbölyről.
• 9:30 Vízre szállás a Rezéti-Dunán, Nyárilegelőnél.
• 15:15 Kikötés Nyárilegelő megállóhelynél.
• 15:52 Erdei vasúttal visszaindulás Pörbölyre.
• 16:18 Érkezés Pörbölyre.

Részvételi díj: Felnőtt: 9 000 Ft/fő, Gyerek: (14 éves korig): 6 500 Ft/fő

Előzetes jelentkezés: a korlátozott számú férőhely miatt előzetes bejelentkezés szükséges az Ökoturisztikai Központban telefonon, email-ben vagy személyesen 2022. július 14. 12:00 óráig.

4. Paprikás-patak, Solymári vízesés

A hangulatos Alsó-Jegenye-völgyben futó Paprikás-patak egy nagy, 4-5 méter magas sziklalépcsőjén találjuk a Budai-hegység legnagyobb, kristálytiszta vízesését. A lélegzetelállító Solymári vízesést a Budai-hegység legnagyobb vízeséseként tartják számon. Egy hangulatos kis erdőben vezet az 5,6 km-es túra, végig a patak partján haladva, kifejezetten gyerekbarát, akár babakocsival is végigjárható kényelmes, változatos sétaúton egészen a szép kilátást nyújtó solymári várig mehetünk.

Megmártózhatunk frissítő vizében de vigyázat, hideg lesz, mivel forrásvíz!

A patak partján haladó, kifejezetten gyerekbarát, akár babakocsival is végigjárható kényelmes, változatos sétaúton egészen a szép kilátást nyújtó solymári várig megyünk.

A Sárga sáv és Kék Mária útjelzéseket követve a Paprikás-patak árnyas völgyében utunk végig a tiszta vizű patak mentén halad, mindig halljuk a kellemes, megnyugtató csobogását. Több kis fahidacska könnyíti meg az átkelést a patak fölött. A fő látványosság persze a hazánkban is igen impozánsnak számító vízesés. Tábla sajnos nem jelzi, hol kell letérni a vízeséshez, de balra, ha látunk egy, a patakhoz levezető falépcsőt, akkor jó helyen járunk. A vízesést kényelmesen felülről lehet megcsodálni, elméletileg le lehet menni az aljához is, de elég meredek és csúszós a patak partja. Főleg csapadékos idő után és hóolvadáskor szép a 4-5 méter magasról, egy kis tiszta vizű tavacskába zubogó víz.

A túra hossza: 5,6 km, időtartama: 1,5 óra (pihenők nélkül), szintkülönbség: 90 méter fel, 90 méter le.

5. Túr bukó

Szatmárcseke-Tiszakóród között, a falutól nyugati irányban található a Túr folyó. Itt ömlik a Túr vize a Tiszába. A Túr a Gutin hegységből ered, és a 1261 négyzetkilométer vízgyűjtő-területéből jelenleg csak 25 százaléknyi folyik Magyarországon.

A hely érdekessége, hogy a sokszor nagyon magas vízállású Tisza miatt a Túr folyó vizét néhány méter magas, úgynevezett bukógáton keresztül engedik a Tiszába, hogy magas vízállásaikor a Tisza vissza ne duzzassza a Túr vizét, ami így vízesésként ömlik le.

A bukógátat több mint 90 éve, 1929. augusztus 4-én adták át a rendeltetésének. A gát 28,70 méter hosszú vasbetonból készült, merev keretszerkezet, amelyet a parti szárnyfalak és négy közbülső borda osztanak 5 egyenlő részre.

A bukógát melletti diófaligetek, s a vízesésként ömlő Túr nyáron a környék kedvelt kiránduló és fürdőzőhelye.