Kiadták a figyelmeztetést: súlyos a helyzet a Balatonnál, cselekedni kell

A természet és az ember által előidézett veszélyek, az antropogén hatások és a szélsőséges éghajlatváltozási események folyamatosan nyomás alá helyezik a természeti és kulturális örökséget, ráadásul mindez idővel egyre gyakrabban fordul elő. Az ilyen katasztrófák új és folyamatosan változó természetvédelmi kihívásokat jelentenek, aminek megoldásához sürgős innovatív megőrzési és védelmi megközelítésre van szükség, különösen szélsőséges éghajlati viszonyok között.

A STRENCH eredményei ehhez járulnak hozzá nagymértékben, amelyek kifejezetten régióra szabottan javasolnak kész megoldásokat WebGIS eszköz, veszélytérképek, sebezhetőségi rangsorolási módszertan, katasztrófakockázat-csökkentési stratégiák segítségével. Ezekkel mérik fel az éghajlatváltozás hatásait a veszélyeztetett kulturális örökség védelmét szolgáló stratégiák meghatározása érdekében, segítve a helyi érdekelt feleket a beavatkozási prioritások és stratégiák meghatározásának folyamatában: felkészültség, vészhelyzet, helyreállás tekintetében.

A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. feladata projektpartnerként egy olyan módszertan és eszközrendszer kidolgozásának támogatása volt, amely sikerrel alkalmazható a Balaton térségben található jellemző veszélyek (vegetációtűz, erózió, földcsuszamlás, szélviharok, esőzések) érintette kulturális örökségi helyek (épületek, természeti értékek, területek) megóvására. A módszertan elméleti kidolgozása után a projektpartnerek feladata volt annak gyakorlatban történő tesztelése, illetve a visszajelzések, javaslatok útján történő finomítása. A Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. a vezető partnerrel egyetértésben a módszertan tesztelési helyszínére, mérlegelés után, a Somogy megyei Zala községben található Zichy Mihály Kúriát és Emlékházat és az azt körülvevő parkot, mint tájvédelmi területet) választotta ki.

A szempontok a következők voltak:

• Átlagos állapotban lévő épület, melynek hiányosságai alapján jól tesztelhetők a módszertani sajátosságok, egyben az épített és a természeti örökség egyidejűleg értékelhető.
• Kettős (állami, önkormányzati) működtetése ugyancsak több helyen megtalálható.
• A területre jellemző időjárási sajátosságok jól tükrözik a Balaton térség nagy részére jellemző időjárási veszélyhelyzeteket.
• A növényzet sérülékenysége alapján a módszertan sikerrel tesztelhető olyan környezetben is, amely kifejezetten a szélesebb „kultúrtájakra” jellemző veszélyeket rejt.

A módszertan alapján a szakemberek elvégezték a 150 éves kulturális és természeti értéket képviselő Zichy Mihály Emlékház és park helyszíni felmérését, dokumentációjának bekérését, részelemeinek kategorizálását. A sérülékenységi értékének kiszámítása után elkészült a sérülékenységi beszámoló. Közben tesztelték a WebGIS térképes időjárási veszélyelemző eszközt: adatokat gyűjtöttek és összegeztek a területre vonatkozó katasztrófavédelmi, meteorológiai sajátosságok mentén; felsorolták és elemezték a jellemző veszélyhelyzeteket; részletezték a területre ható időjárási veszélytényezők hatásait; kiválasztották a múltbeli megfigyelési adatokat és jövőbeli prognózisokat.

A WebGIS eszköz célja, hogy segítse a döntéshozókat a közép-európai kulturális örökség kockázati területeinek és sebezhetőségének azonosításában, amelyek ki vannak téve az éghajlatváltozással összefüggő extrém eseményeknek, különösen a heves esőknek, árvizeknek, földcsuszamlásoknak, szélviharoknak és az aszályos időszakokban előforduló tűzvészeknek.

Az elemzés alapján a fő veszélyt a heves esőzés jelenti, ami villámárvízzel és viharral jár együtt. A laza talaj eróziót okozhat, míg a hőség enyhe növekedése rontja a gyökérzet talajmegtartó képességét. A Balaton térségében enyhén nő az aszály miatt a tűzesetek száma is. A Zichy-kúria és park kapcsán kiemelt fontosságú lenne az önkéntesek, például tűzoltó egyesületek bevonása a kulturális örökségvédelmi tervezésbe. Szintén szükségszerű a védekező intézkedések megvalósítása helyi segítséggel, az aljnövényzet pótlása a növénylefedettség biztosítására, a 130 éves fák felmérése és osztályozása, a park feletti mezőgazdasági művelés újragondolása, a vízelvezetés megoldása új árkok tervezésével, valamint a Kis-Koppány mellékágak további szabályozásával

– mutattak rá a legfontosabb feladatokra a szakemberek a Balaton Fejlesztési Tanács legutóbbi ülésén.

A WebGIS térképes időjárási veszélyelemző vizualizációja révén átfogóan feltérképezték a helyi kulturális értékeket: kategorizálták az eszközöket érték, mérték, súly, kezelési igények szerint. Kidolgoztak egy vészhelyzeti tervet, amiben szerepelnek a teendők, a mentési eszközök, a mentési sorrend, a mentőszemélyek, a szállítás módjai, a tárolási lehetőségek, de a helyi védelem kérdései is. Ezt majd egy úgynevezett veszélyhelyzeti gyakorlat követ.

Az erre a területre ható időjárási veszélytényezők, mint az erős szél, a heves esőzés és viharok, illetve hőhullámok természetesen a Balaton térségében számos egyéb ponton is problémát jelentenek, ilyen módon tehát az itt szerzett tapasztalatok alapján a térképes eszköz jól használható más, a Balaton környékén található természeti és kulturális örökségi hely veszélyeztetettségének felmérésére is

– hangsúlyozták a Balatoni Integrációs Közhasznú Nonprofit Kft. munkatársai a megbeszélésen.

A STRENCH projekt 24 hónapos időtartamú, megvalósításában összesen hét ország (Szlovénia, Magyarország, Németország, Csehország, Horvátország, Ausztria és Olaszország) kilenc szervezete vesz részt. A projekt vezetője az olaszországi Légköri Tudományok és Éghajlatvédelmi Intézet - Nemzeti Kutatási Tanácsa (Institute of Atmospheric Sciences and Climate – National Research Council of Italy).