Japán szilva kisokos: így gondozd a fát, hogy a legfinomabb japán savanyított szilva készülhessen

Az itthon megszokott, kellemesen édes szilvafélék mellett a gömbölyded japán szilva is rendkívül népszerű és elterjedt gyümölcs, amiből rengeteg finomságot, sőt, savanyúságot is készíthetünk. Cikkünkben eláruljuk, hogyan történik a japán szilva termesztése a háztáji kertekben, és hogy mire figyeljünk oda a japán szilva gondozása során. Hogyan zajlik a japán szilva fa ültetése, a japán szilva oltvány milyen fákhoz adható sikeresen? Izgalmas japán savanyított szilva recept: így készíts különleges, fűszeres köretet ételeid mellé!

Milyen növény a japán szilva?

A japán szilva egy távol-keleti szilvaféle, a hazai nemes szilváktól úgy tudjuk a legkönnyebben megkülönböztetni, ha megvizsgáljuk az alakjukat és a héjukat. Míg az európai kék szilvák (nem összekeverendő a ringlószilvával) tojásdad alakúak, héjuk kék színű és hamvas, addig a japán szilva alakja egészen kerek, mérete nagyobb, héja pedig fajtától függően világos, sötétlila, akár feketébe hajló árnyalattal és jóval kevésbé hamvas, mint a hazai gyümölcsök.

A gyümölcshús íze hasonló, ám a japán szilva színe belülről egészen élénksárga, illetve pirosas, középen mindkét esetben csonthéjas mag található. A japán szilva gazdag vitaminokban, rostokban és természetes illóolajokban, fogyasztása egészséges, gyakorlatilag bármilyen diétába könnyedén beilleszthető. A japán szilva felhasználása ugyanúgy történik, mint a „sima” szilváé: nagyszerű szilvalekvár, alkoholos párlat, süteménytöltelék, sőt, savanyúság is készíthető a japán szilva fa terméseiből.

A világon a legnagyobb mértékben Kínában termesztik ezt a gyümölcsöt (találkozhatunk a kínai szilva elnevezéssel is). Mivel ez egy keményebb húsú, nagy szemű szilva, leggyakrabban étkezési gyümölcsként és desszertgyümölcsként hasznosítják. Gyakran keresztezik a gyümölcsöket a cseresznyeszilvával, aminek az eredményeképp a japán szilva húsa vöröses, héja világosabb. Ma már számtalan nemesített japán szilva fajta elérhető a kertészetekben, gondozásuk azonban hasonlóképpen történik.

A japán szilva fa ültetése és gondozása

A japán szilva fa csemeték ültetése a legtöbb gyümölcsfához hasonlóan az október végétől március végéig történik, a hideg, ám fagymentes időszakban – a szabadgyökerű facsemeték bármelyik nagyobb faiskolából könnyen beszerezhetőek már körülbelül 3.000 forinttól. Sokáig úgy tartották, hogy a japán szilva a természetben a mediterrán térségtől északra már nem ültethető, azonban Magyarország éghajlata alkalmas a japán szilva termesztésére.

A japán szilva ültető gödrét a fa méretéhez igazítsuk, általában elég egy 60x60-as mélyedést kiásnunk. A sérült, törött gyökereket érdemes eltávolítanunk, a hosszú szálakat visszavágnunk. A földdel betakart facsemeték tövénél taposással tömörítsük a talajt, ami gyakorlatilag bármilyen típus lehet. A japán szilva fa ültetési távolságát 3-5 méter között állítsuk be, vegyük figyelembe azt is, hogy a japán szilva koronája dinamikusan növekszik.

Amíg a japánszilva fa fiatal – az első 3 évben -, alkalmazzunk koronaalakító metszést, a szilvafákra jellemző váza- vagy katlanformára. Ügyeljünk a kisebb termőnyársak meghagyására, alkalmazzunk külső rügyre történő metszést. A metszést a kora tavaszi fagyok után, de még a virágzás előtt végezzük el, higiénikus eszközökkel. A 4. évtől már csak fenntartó metszést végezzünk, öreg japánszilva fa esetén ifjítsuk a koronát.

Érdemes évente trágyázni a talajt a japán szilva fa fejlődése érdekében. A japán szilva inkább a napfényes területeket kedveli, vízigénye közepes – a legnagyobb szárazságok idején locsoljuk. Permetezzük más szilvafákhoz hasonló módon (lemosó permetezés ajánlott), azonban, ha jelentős kiterjedésű növénybetegséget, vagy kártevőfertőzést észlelünk, mindenképpen forduljunk növényegészségügyi szakemberhez.

Japán szilva oltvány: milyen fát oltsunk be vele?

A japán szilva esetében gyakran keresztezik a gyümölcsöket úgy, hogy oltványokat helyeznek el különféle szilvafákon. Kísérletezhetünk európai nemes szilvákkal, cseresznyeszilvával, illetve ringlószilvával is; a lényeg, hogy a japán szilva oltvány mindig a föld fölötti részre kerüljön.

Japán szilva recept: különleges savanyúság készülhet belőle

A japán savanyított szilva a Távol-Keleten és Európában is igazi kuriózum, azonban minden országnak megvan a maga verziója a különféle savanyítási eljárások esetében. Magyarországon leginkább az ecetes ízeket kedveljük, éppen ezért mindenképpen ajánljuk, hogy próbáljuk ki a fűszeres savanyú szilva készítését. Nézzük, hogyan készül a japán szilva savanyúság sok-sok fűszerrel!

A japán szilva savanyúság hozzávalói

• 4 kg japán szilva (kemény gyümölcsök)
• 700 g kristálycukor
• 1 kk szegfűszeg üvegenként
• 1 db fahéjrúd üvegenként
• 1 db babérlevél üvegenként
• 2 dl ecet (20%-os)
• 2 l víz
• 1 ek só

A savanyított japán szilva készítése

1. Válogassuk ki a szilváinkat: azok az érett (semmi esetre sem zöld) gyümölcsök a megfelelőek, amik még kemények, roppanósak (a puha japán szilvát inkább süteménybe tegyük). Mossuk meg a szilvákat alaposan, majd egészben, vagy félbevágva, kimagozva tegyük őket nagyobb befőttes üvegekbe (literes üveg ajánlott, mert a japán szilva nagyméretű gyümölcs).
2. A vizet az ecettel, a cukorral, a sóval és a fűszerekkel forraljuk össze, majd öntsük egyből a szilvákra. Hagyjuk állni 10-15 percig, majd öntsük vissza a lábasba és forraljuk újra. Ha ezzel készen vagyunk, öntsük a levet a szilvákra, rendezzük el a fűszereket úgy, hogy minden üvegbe jusson belőlük, majd zárjuk le az üvegeket légmentesen.
3. Száraz dunsztban hagyjuk, hogy a japán savanyított szilva lassan, 2-3 nap alatt hűljön ki, ezután mehetnek a befőttek a polcra. Fontos tudnunk, hogy ilyenkor a savanyú japán szilva még nincs kész: 6-8 hetes érlelés következik, ez idő alatt a japán szilva és az ecetes felöntő lé kölcsönösen átveszik egymás ízét, a gyümölcshús állaga megváltozik. Ősszel, télen fogyasszuk bármilyen húsétel mellé, fűszeres, egzotikus savanyúság formájában.