Gigabírságot kap a túrázó, ha ezt nem tudja: el a kezekkel ettől a 11 kora tavaszi virágtól!

Tavasszal a természetjárók úton-útfélen színpompás vadvirágokba botlanak, és bizony ebben a sokszínűségben különleges ritkaságok is előfordulnak. Érdemes néhánnyal közelebbről megismerkedni, egyrészt, hogy még nagyobb élmény legyen a kirándulás, ha felismerjük őket, másrészt azért is, mert akár többszázezres bírságot is bezsebelhetünk egy-egy növény letépéséért. Azt javasoljuk, inkább csak gyönyörködjünk bennük, hisz a vadvirágok a természetben mutatnak a legjobban.

Az élővilág jogszabályi védelme napjainkban kétféle módon valósul meg. Egyrészt védelemben részesülnek bizonyos állat- és növényfajok, ugyanakkor a védelem egy másik lehetősége, amikor úgynevezett védett természeti területeken (nemzeti parkokban, tájvédelmi körzetekben, természetvédelmi területeken és természeti emlékek helyén) az élővilág területi védelemben részesül. A KSH adatai szerint Magyarországon csaknem 3000 növényfaj él, a növénytársulások száma megközelíti a 400-at. A 733 jelenleg védett növényfajból 87 fokozott védettséget élvez. 2000 óta 37%-kal nőtt a védett növények száma, ezen belül a fokozottan védetteké több mint kétharmadával.

A büntetés természetkárosítás esetén 1-5 évi szabadságvesztés is lehet, ha az elpusztított egyedek pénzben kifejezett együttes összege eléri a fokozottan védett egyedeinek legmagasabb, pénzben kifejezett értékének a kétszeresét.

Aki jogellenesen megszerzi, forgalomba hozza, az ország területére behozza vagy onnan kiviszi, azon átszállítja vagy azzal kereskedik, illetve károsítja vagy elpusztítja, az bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A vadvirág a természetben a legszebb

A Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság tanácsa szerint a természetben – különösen védett területeken – egyébként se szedjünk virágot. Ezekből fejlődik a mag, belőlük lesz a termés. Ha leszedjük például az adott növény összes virágát, akkor abban az évben nem lesz a növénynek arra lehetősége, hogy magokat neveljen és így szaporodhasson.

Általában a legszebb virágokat szedik le – ez sem jó, mert így folyamatosan csak a "silányabbaknak" van lehetőségük a szaporodásra. Igaz, hogy sok virágos növény sarjakkal, hagymákkal, gumókkal és sok más praktikával ivartalanul is tud szaporodni, azonban a virágok letépése ezeket a növényeket is sok energiától fosztja meg. Ráadásul a legtöbb virág 1-2 óra alatt elhervad a kezünkben, tehát eleve gyors kidobásra van ítélve a leszakítása után.

Fontos kiemelni, hogy védett területen a nem-védett fajok, például a népszerű medvehagyma gyűjtése is tilos, illetve engedélyhez kötött. Nem védett területen, nem védett fajokat saját célra, azaz 1-2 marékkal szabad gyűjteni.

Hogy véletlenül se érjen minket kellemetlen meglepetés a természetjárás során, a HelloVidék összegyűjtötte azokat a védett virágokat, amelyekről jobb, ha csak fényképet készítünk, ha el akarjuk kerülni a magas pénzbüntetést.

1. Csillagos nárcisz

A nárciszfélék közül Magyarországon a csillagos nárcisz fordul elő. Természetvédelmi értéke: 10.000 Ft. Termete: 20–40 cm. Áprilisban, májusban virágzik. Hegyi, ártéri és más üde rétek virága.

A büntetés természetkárosítás esetén 1-5 évi szabadságvesztés is lehet, ha az elpusztított egyedek pénzben kifejezett együttes összege eléri a fokozottan védett egyedeinek legmagasabb, pénzben kifejezett értékének a kétszeresét.

2. Kikeleti hóvirág

Magyarországon ez az egyedüli őshonos hóvirágfaj. Rendkívül ismert, népszerű növény, de gyűjteni nem szabad. Termete: 10-20 cm. Februártól áprilisig virágozhat. Üde- és nedves lomboserdőkben, középhegységi gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, patak- és folyómenti ligeterdőkben. Természetvédelmi értéke: 10000 Ft.

3. Dombi ibolya

Az ibolya az ibolyafélék családjának névadó és egyben legnagyobb nemzetsége, mintegy négyszázötven fajjal. A fajok többsége évelő gyökérzetű lágyszárú, néhány félcserje, egy csoportjuk egy- vagy kétéves lágyszárú növény. Termete: 4-15 cm. Márciusban, áprilisban virágzik. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.

4. Tavaszi kikerics

Az Ásotthalmi Lápréten él a Kárpát-medence egyik legjelentősebb, körülbelül 80000 tövet számláló állománya. A törékeny, rózsaszín-ibolyás színezetű növényt hívják egyhajúvirágnak vagy tavaszkikericsnek is. Magyarországon fokozottan védett, azonban valószínű, hogy hathatósabb védelem nélkül a hazai állomány nagy része ki fog pusztulni. Természetvédelmi értéke: 250000 Ft.

5. Kakasmandikó

Szent György virágának is nevezik, illetve kutyafoggyökérnek is, a tatárok szerelemkeltő szernek tartották. Termete: 10-30 cm. Márciusban virágzik. Inkább mészkedvelő, így bükkösök, gyertyános-tölgyesek, száraz tölgyesek, hegyi és nedves rétek virága. Természetvédelmi értéke: 50000 Ft.

6. Kárpáti sáfrány

A nősziromfélék családjába tartozó faj, európai eredetű. Termete: 10-20 cm. Márciusban, áprilisban virágzik. A Kárpátok és a Balkán-hegység endemikus növénye. Élőhelyei hegyvidéki, alhavasi rétek, legelők, bozótok, üde lombhullató erdők, főként gyertyános–tölgyesekben, keményfa-ligeterdőkben és ezek tisztásain él. Természetvédelmi értéke: 10000 Ft.

7. Magyar kökörcsin

Magyarországon bennszülött növény, de alig tíz, kisebb-nagyobb különböző helyzetű populációja fordul elő a Nyírségben. Ezen kívül a Pilisben és a Bodrogközben is előfordul. Fokozottan védett. Termete: 6–10 (–20) cm. Márciusban, áprilisban virágzik. Mészszegény vagy mészmentes, száraz, sovány homoktalajon, napos vagy félárnyékos, viszonylag meleg termőhelyeken fordulnak elő. Természetvédelmi értéke: 100000 Ft.

8. Tavaszi hérics

A boglárkafélék családjához tartozó, mérgező növényfaj. Termete: 5-40 cm. Márciustól májusig virágzik. Mészkedvelő sztyepnövény, száraz, napsütötte pusztafüves lejtőkön, zárt sziklagyepekben, lösz- és homoki gyepekben, karsztbokorerdőkben, ligetes tölgyesekben, irtásréteken és legelőkön néhol ma még gyakori. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.

9. Illatos hunyor

Már virágzó hunyorokkal is találkozhatunk, korai nyílásuk üde színfolt a fák koronája alatt, az árnyékosabb kertrészekben. A nemzetség három faja honos hazánkban, és mindegyikük védett. Dísznövényként kertészeti változataikat ültetik. Nemcsak a hibridek sokfélesége miatt különböznek virágaik, hanem a boglárkafélék családjára jellemző variabilitás miatt porzóik száma és a sziromlevélből módosult mézfejtők, csövecskeszerű képletek száma is igen változatos.

Az illatos hunyor (Helleborus odorus) a hazai bükk- és gyertyánerdők lakója, megjelenésében meglehetősen visszafogott, hiszen kizárólag a zöld árnyalatait vonultatja fel, virágai azonban melegebb napokon a bodzáéhoz hasonló illatot árasztanak. A többi hunyortársához hasonlóan alkaloid tartalma miatt minden része mérgező. Magyarországon védett, természetvédelmi értéke 10000 Ft.

Így néznek ki a vácrátóti virágmezők február végén

A Kerek-szigeten nyílik egyik legkorábbi tavaszi virágunk, a téltemető. Egész évben földben pihenő szárgumójából tél végén hozza szép, élénksárga, magányos virágait.

Három, örvösen álló, szeldelt gallérozó levél veszi körül a napsárga virágokat. A boglárkafélék családjába tartozik, és több rokonához (hunyorok, héricsek, sisakvirágok) hasonlóan mérgező, így csak csodáljuk őket. Leszakítani amúgy sem szabad. Középhegységeinkben és a Dunántúlon, páradús, üde erdőkben, szórványosan fordul elő a védett szépség. Érdekes, hogy a magyar flórában jövevény, valószínű, hogy a középkorban a kolostorkertekből vadulhatott ki a szabadba ez a mediterrán növény. Kertünkben is spontán terjed, ha egyszer elültetjük, a hangyáknak nagy segítségével..

A kerten átfutó Sződ-Rákos patakot kísérő keményfa-ligeterdő üde talaján, a lombfakadás előtt, mikor még nem borul mélyárnyékba a gyepszint, a gumós, erdőalji növények a hónap végére tarka szőnyeget varázsolnak az öreg bükkök, kőrisek, gyertyánok és égerek alá.

10. Téltemető

A téltemető (Eranthis hyemalis) a boglárkafélék családjába tartozó gumós, bokros tövű 8-18 cm magas évelő növény. A hóvirággal együtt virágzó, de annál korábban nyíló védett geofiton növény. A csésze alakú, világító sárga virágai alatt a gallérozó murvalevelek körben állnak. Hazánkban nem őshonos, mediterrán származású dél-európai faj, de jól beilleszkedett a hazai flórába, nem vált gyomnövénnyé, és ma már számos helyen megtalálható a nedves talajú gyertyános-tölgyesekben és ligeterdőkben. Nyáron mint a hóvirág visszahúzódik a talajba. Legszebb és legnagyobb vadon élő állománya Aszófő község közelében él. Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.

11. Tavaszi tőzike

Elsőként a hóvirágok és a tőzikék nyílnak, valamint a messziről feltűnő lila színű kárpáti sáfrány, mezei nevén krókusz. Kárpáti bennszülött növény, de két belső magyarországi termőhelyen is él, a Beregben és a Bakonyalján, gyertyános-tölgyes és ligeterdő tisztás.

A tőzike eredetileg Dél-Európában őshonos, hagymás évelő növény, de mára már a Pireneusoktól egészen Romániáig és Nyugat-Oroszországig elterjedt. Tudományos neve görögül „fehér ibolyát” jelent.

A tavaszi tőzike 15–35 cm magas, levelei hosszúkásak, penge alakúak. Enyhén illatos, kis fehér harang alakú virágai vannak, mindegyik lepellevelének a csúcsán zöld (esetleg sárga) folt található. A virágai kora tavasszal, közvetlenül a hó olvadása után megjelennek. Itt kell még megjegyeznünk, hogy a tőzike minden része mérgező! Természetvédelmi értéke: 5000 Ft.