100 szó az ország keleti feléből, amit máshol nem ismernek: te hányat használsz?

A tájszó a nyelv olyan szava, amely nem található meg az írott és beszélt köznyelvben, csak egy, vagy több nyelvjárásban, így fő jellemzője a területi kötöttsége.

Az északkeleti nyelvjárás a magyar nyelvjárás-területnek az a nyelvjárása, amely Hajdú-, Szabolcs-, Bereg-, Szatmár megyékben és Bihar nagy részében használt. Ez a nyelvjárás nem különbözteti meg a zárt ë hangot a nyílt e-től; a régi zárt é hangot í-re változtatta, pl. kík, egísz, ídes; az ugyanazon szótaghoz tartozó r, l, j előtt megnyújtja a rövid mássalhangzót: kárd, érdő, álma, ájtó, kórpa, kőrte. Valamint az ő, é, ó hangokból ez a nyelvjárás kettős hangokat fejlesztett a kiejtésben, például Debrecenben a bíró bíraó, a kéz keéz vagy a jegyző jegyzeőnek hangzik. Szabolcsban pedig hosszú magánhangzóval ejtik a kettőshangzókat vagy diftongusokat: így lesz az autóból "ótó". További érdekesség, hogy a hosszú magánhangzókat errefelé gyakran lerövidítik, és egy ejtéskönnyítőnek szánt l-et toldanak bele a beszélt nyelvben: szóda-szolda.

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye az északkeleti nyelvjárás része, melyhez Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Hajdú-Bihar megye és Szlovákia egy része tartozik. Ebből kifolyólag a megyék szókincsében több átfedés lehetséges, azonban egy térségen belül is rengeteg eltéréssel találkozhatunk: még az is előfordulhat, hogy egyes szavakat már a szomszéd faluban sem ismernek.

Szintén jellegzetes felszólító módban ezen a vidéken a "-fele" irányjelző szócskával történő nyomatékosítás (pl. csináld megfele, menjél kifele stb.). A környéken élők a "d", "t" és "n" hangokat sokszor "gy", "ty" és "ny"-nek ejtik (pl. térd - térgy), néha pedig kétszer is kiteszik a tárgy ragját (pl. osztat, őtet, eztet).

De az igeragozásban is akadnak eltérések a köznyelvhez képest, az E/2 igéknél -ol ragot biggyesztenek a tőhöz: futsz helyett "futol", látsz helyett "látol", de előfordul az -en régies rag hozzátoldása is, pl. "megyen". stb. Ez egyébként a nyelv egy régebbi nyelvállapotát tükrözi, korábban máshol is így beszéltek az országban. Ez a helyzet a "mensz" alakkal is, ezt Szabolcsban falvakban használják a mégy helyett, Kemecsén például biztosan, ha máshol kihalóban is van. A régi szótő "men", a menni igenévből, és ehhez biggyesztették oda az "sz" E/2 igei személyragot. Még Zrínyi Miklós is így használta a Szigeti veszedelem című eposzában. Abban az időben az E/1 is "menek" volt még, nem megyek.

És hogy mely szavak és kifejezések érthetetlenek azoknak, akik az ország más vidékéről ékeznek ide? Íme egy lista ízelítőül:

• család - gyerek (Hajdú-Biharban)
• kojtol - elfojtva ég, füstöl
• kótog - kalapál
• pacuha - rendetlenül felöltözött
• furik - talicska
• ájer - illat, levegő
• gerjed - gyullad
• gerjeszt - gyújt
• csilánt - csalán
• susnyás - gazos aljnövényzet
• lér, ler - sütő
• spór - sparhelt, tűzhely
• sufni - fáskamra
• firhang - függöny
• hokedli - háttámla nélküli konyhai kisszék
• nokedli - galuska
• lóca - pad
• levonó - matrica
• dücskő - farönk
• acskó - zacskó
• szolda - szóda
• szikvíz - szódavíz
• kenyér fara - kenyér vége
• mackó - melegítő
• mackónadrág - melegítőnadrág
• pecu - kamra
• púp - köldök
• sikárkó - jeges csúszóka
• sikárkózik - jégen csúszkál
• süsü - kapucni
• góré - kukoricakóró
• kizárja a gázt - elzárja a gázt
• leöltözik - levetkőzik
• lefő - leizzad
• magol - napraforgómagot rágcsál, szotyizik
• kolomol - zajt csap
• túros - sebes
• a brant egye meg - káromkodás - brant: seb üszkösödése, franc,
• szomorodjon meg - érje valami rossz
• cinke - a szabolcsi, szatmári dödölle
• pöcörő, pucu, puca - kisfiú nemi szerve
• pucugaluska, pucagaluska - nudli
• nyögő, nyögvenyelő - sztrapacska
• bicskás - szabolcsi ember, gúnynév - ma már vicces felhanggal
• hurkás - hajdú-bihari ember, gúnynév - ma már vicces felhanggal
• öhön, öhöm - slambuc
• gihercs - sovány, girhes ember
• gógyi - ész
• gönc - ruha, cókmók
• cula, cucc - kacat, holmi
• abajgat -piszkál
• guba- gallér
• happáré - hoppá/ egyszerű bocsánatkérésféle
• tik - tyúk
• tikmony - tyúktojás
• köszméte - egres
• mensz - mész
• ótó - autó
• cicakaka - apró takonydarab (gyerekeknél)
• felmérő - dolgozat
• tengeri - kukorica
• kolompér - krumpli
• parázs hús - sovány hús
• hamis kutya - harapós kutya
• paszuly - bab
• pulya - gyerek
• kóku - mumus
• Megyünk mamánál - megyünk nagyihoz
• otthol - otthon
• bigyusz - holmi, cucc
• futol - futsz
• rizsa - rizs
• canga - bicikli
• zsinatol - lármáz
• zsengés - keletlen, sületlen kenyér
• tolonc - fogoly
• szalonnás - ragacsos
• széna vagy szalma? - igen vagy nem?
• süket - hamisan éneklő, nincs hallása
• lipityóka - libikóka
• iromba - cirmos
• furi - aranyos (Hajdú-Bihar)
• abárol - abál
• curikkol - hátrafelé megy
• kasu - bamba
• szakállka - előke, partedli
• güzül - keményen dolgozik
• gyepel - legel
• gyerekeszű - könnyelmű, meggondolatlan
• tarhás - koldus, szegény
• laska: hosszúmetélt
• hadovál - össze-vissza beszél, humbugol
• spúr - zsugori
• puci - csupasz
• torka - kemence
• A fagylaltot pedig ezen a vidéken nem gombócban, hanem gömbben mérik.