Súlyos veszély leselkedik a háztartásokra: nagy baj lehet, ha így tárolod a chipset, csokit, müzlit

Az élelmiszerpazarlás napjainkban jelentős környezeti probléma, visszaszorítása közös érdekünk, és egyre gyakrabban merül fel a kérdés, hogy miként lehetne elejét venni. Hazánkban először 2016-ban készítettek 100 háztartás bevonásával élelmiszerhulladék-felmérést a Nébih Maradék nélkül programjának a szakemberei. Az Európai Unió által ajánlott módszertan szerint végzett kutatást 2019 végén megismételték 165 háztartással.

A legújabb adatok alapján egy átlagos magyar állampolgár 65 kg élelmiszert dob a szemetesbe évente, szemben a korábbi, 68 kg/fő/év mennyiséggel. A 4%-os csökkenés jelentős eredmény, mivel az eltelt időszakban a vásárlóerő bővülése megközelítőleg 16%-os volt. Annak ellenére, hogy az élelmiszerárak az inflációt meghaladó mértékben növekedtek.

Évente tehát egy főre vetítve mintegy 32-33 kilogramm olyan élelmiszerhulladék keletkezik hazánkban az összesen kidobott 65,5 kilogrammból, ami tudatosabb otthoni élelmiszer-gazdálkodással elkerülhető lett volna. Ráadásul ezzel egy átlagos magyar család évente akár 50 ezer forintot tudna megspórolni.

Elkeserítő adat, hogy havonta több kiló élelmiszer végzi a kukában a háztartásokban, ami elképesztően nagy mennyiség. Pedig egy kicsit több odafigyeléssel elkerülhetnénk a pazarlást, amivel szó szerint kihúzzuk a zsebünkből az ezreseket, hogy a szemetesbe dobjuk. Nem is gondolnánk, de a tudatos vásárlás mellett a tudatos tárolással, raktározással is nagyon sok élelmiszert, alapanyagot meg tudunk menteni attól, hogy a szemétben végezze. Ehhez most a Nébih legújabb kiadványa is nagy segítséget nyújt!

Tároljunk okosan, a kevesebb hulladék érdekében!

Azok, akik a spájzukban, kamrájukban nagyobb adag élelmiszerkészletet tárolnak, gyakran nézhetnek szembe azzal a problémával, hogy főzés előtt, válogatás, rendezgetés közben kezükbe akad egy bontatlan, de már lejárt szavatosságú termék. Kevesen tudják, de ezeknek az alapanyagokank is van egy bizonyos ideje, amíg még fel lehet őket használni. Mielőtt tehát a kukába dobnánk mindent, érdemes szelektálni ezeket a termékeket és sorra venni, mit lehet még megmenteni belőlük. Ehhez ad nagy segítséget a most elkészült Nébih kiadvány, melyben sorra veszik a legnépszerűbb élelmiszereket és azok minőségmegőrzési idejét.

A minőségmegőrzési idő a tartósabb termékeken szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni. Elképzelhető, hogy egy-egy ilyen élelmiszer minősége már nem olyan, mint egy frissebb terméké. Viszont, ha bontatlan, sértetlen csomagolásban, a gyártó ajánlásának megfelelően tároltuk és kibontás után a normál termékhez képest nem tapasztalunk számottevő elváltozást (íz, szín, szag, állag), a lejárt minőségmegőrzési idejű termék akár még hetekkel, hónapokkal a lejárati idő után is elfogyasztható. Egy doboz konzerv, vagy egy üveg ásványvíz a lejárat után akár 1 évig is jó lehet még

- hívták fel a figyelmet a Nébih szakértői, majd hozzátették, hogy a lejárt élelmiszereket továbbra sem lehet kereskedelmi forgalomba hozni.

Fontos változás azonban, hogy egy idei jogszabály-módosításnak köszönhetően az Európai Unióban adományozhatóvá váltak a lejárt minőségmegőrzési idejű élelmiszerek. Az adományozásra szánt termékek biztonságosságáért, megfelelőségéért az adományozó, azaz a kereskedő felel.

Mit és meddig lehet fogyasztani?

Fontos kiemelni azt is, hogy az ajánlott intervallumok a megfelelően tárolt élelmiszereknél tekinthetők irányadónak, továbbá lényeges, hogy minden esetben egyéni mérlegessel lehet csak eldönteni, valóban fogyasztható-e a termék. Ezt minden esetben észben kell tartani!

Hogy könnyebben tudjunk dönteni, a szakemberek összegyűjtötték, hogy az egyes, minőségmegőrzési idővel rendelkező termékek lejárat után még mennyi ideig maradhatnak biztonságosak. Az alábbi ábrán termékcsoportonként olvasható, hogy a lejáratot követően hány hónapon belül ajánlott elfogyasztani az egyes lejárt minőségmegőrzési idejű termékeket. A felhasználási (fogyaszthatósági) határidőket a nemzetközi ajánlásokkal összhangban határoztuk meg.

Kizárólag „minőségmegőrzési idővel” jelölt termékek esetében alkalmazhatók! Lássuk, mit és meddig fogyaszthatunk!

Forrás: Nébih

Mire vonatkozik az útmutató?

Az élelmiszerek jelölésén a lejárati dátum kétféleképpen szerepelhet: a fogyaszthatósági idő vagy a minőségmegőrzési idő megadásával.

• A „fogyaszthatósági idő”-vel rendelkező termékek (friss fogyasztású, romlékony élelmiszerek) a lejárat után egészségügyi ártalmat okozhatnak, ezért ekkor már nem fogyaszthatók!
• A tartós élelmiszerek lejárati idejét a „minőségmegőrzési idő” jelzi. Ezek a termékek a lejárat után is fogyaszthatók megfelelő elővigyázatosság mellett, kereskedelmi forgalomba azonban már nem hozhatók.

Ahogy fentebb már említettük, az adományozással kapcsolatban is történtek változások. Az élelmiszer-higiéniáról szóló Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete értelmében a lejárati időt követően is adományozhatók olyan élelmiszerek, amelyeknél a 1169/2011/EU rendelet alapján minőségmegőrzési időt állapítanak meg.

Ezek az élelmiszerek abban az esetben adományozhatók/fogyaszthatók el a minőségmegőrzési idő lejártát követően, ha:

• a termék csomagolása bontatlan, sértetlen, szennyeződésmentes,
• az élelmiszer érzékszervi tulajdonságai nem mutatnak eltérést, azok az adott
  termékre jellemzők, nem merül fel a termék szemrevételezésekor
• élelmiszerbiztonsági gyanú (pl. penészesedés, kellemetlen szag),
• az élelmiszert végig a gyártója által előírt körülmények között tárolták és
  szállították; fagyasztott termék esetében a tárolási hőmérséklet nem haladta meg
  a -18°C-t;
• az adott termék nem csecsemők és kisgyermekek táplálására szánt speciális
  élelmiszer, anyatej-helyettesítő tápszer.