Mentőövet dobnak a kis- és középvállalkozásoknak: itt vannak a mesterterv részletei

Az Európai Uniónak figyelembe kell vennie a kis- és középvállalkozások szükségleteit, hogy tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket teremtsen minden uniós polgár javára, figyelembe véve a világjárvány következményeit és a jelentősen megnövekedett állami támogatások következményeit. Erről fogadtak el döntést a közelmúltban az Európai Bizottságban. A szervezet nemrég tette közzé a 2020-as versenypolitikáról szóló jelentést, amely részletes tájékoztatást ad a legfontosabb szakpolitikai és jogalkotási kezdeményezésekről, valamint az Európai Bizottság által az előző évben az uniós versenyjog alkalmazásában hozott döntésekről.

A 27 tagállam által az Európai Bizottság két egymást követő felmérésére adott válaszok azt mutatják, hogy a 2020. március közepe és december vége közötti időszakban az addigra jóváhagyott 2,96 billió eurós támogatásból mintegy 544 milliárd eurót költöttek el ténylegesen. Abszolút értékben kifejezve – a tagállamok által megküldött előzetes adatok szerint: Franciaország a teljes kifizetett támogatás több mint egynegyedét (155,36 milliárd euró) folyósította; ezután következik Olaszország, a teljes kifizetett támogatás 19,8 százlaékával (107,9 milliárd euró); Németország 19,1 százalékkal (104,25 milliárd euró) és Spanyolország 16,7 százalékkal (90,8 milliárd euró).

Relatív értékben kifejezve – a tagállamok által megküldött előzetes adatok szerint – saját GDP-jéhez mérve:

• Spanyolország teljesít a legjobban (7,3 százalék);
• Franciaország (6,4 százalék),
• Olaszország (6,0 százalék),
• Görögország (4,4 százalék),
• Málta (3,9 százalék),
• Magyarország (3,7 százalék),
• Portugália (3,6 százalék),
• Lengyelország (3,6 százalék),
• Ciprus (3,5 százalék).

A Régiók Európai Bizottsága december elején tartotta plenáris ülését, ahol kiemelték, hogy a versenypolitikáról szóló jelentést „merész cselekedeteknek” kell követniük.

Az Európai Unió versenypolitikájának követése elengedhetetlen a kis- és középvállalkozások zökkenőmentes és eredményes működésének, akik az egységes európai piacon működnek. Ez egyfajta teszt is az Európai Unió egységével kapcsolatban

– mondta Tadeusz Truskolaski, a lengyel Białystok polgármestere a HelloVidékhez eljuttatott bizottsági anyagban.

Az általa készített vélemény rámutat arra is, hogy az uniós versenypolitika céljainak különös tekintettel kell lenniük a kis- és középvállalkozások szükségleteire, és tisztességes és egyenlő versenyfeltételeket kell teremteni minden uniós polgár javára. Az Régiók Európai Bizottsága emellett kiemelte, hogy átlátható, társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból is felelős állami támogatási szabályokra van szükség az erőforrások egyenlőtlen és nem hatékony elosztásának elkerülése érdekében. A szakemberek úgy vélik, hogy a COVID-19-hez kapcsolódóan támogatást kell biztosítani azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a világjárvány azonnali pénzügyi hatásait tapasztalták vagy tapasztalják.

A helyi és regionális vezetők leginkább olyan mechanizmusok létrehozását szorgalmaznák, amelyek elősegíthetik az európai gazdaság működését a különböző típusú válságok miatti gazdasági visszaesés idején (mint például a COVID-19 világjárvány esetében), ám a közvetlen finanszírozás arányának csökkentését is javasolták, amely szerintük „mesterségesen megzavarhatja a piaci kapcsolatokat”.

A szakemberek emellett hangsúlyozzák, hogy az egységes piacon az egyenlő versenyfeltételek a vállalkozások számára kulcsfontosságúak, különösen a kis- és középvállalkozások számára, az innováció, a zöld technológiák fejlesztése és a fenntartható munkahelyteremtés szempontjából. Úgy vélik, a kis- és középvállalkozásoknak egyértelmű támogatást kell kapniuk az európai intézményektől a külföldi piacokon, beleértve a tagállamok termékeinek és szolgáltatásainak a globális piacon történő esetleges bojkottálása elleni fellépést is.

Az Európai Bizottság közben elfogadta a digitális piacokról szóló törvényre vonatkozó javaslatát, felszólítva a tagállamokat, hogy fokozzák erőfeszítéseiket a technológiaátadás előmozdítása érdekében, különösen a kevésbé fejlett, periférikus régiók és szigetek felé. Kiemelték azonban, hogy a fogyasztók sok esetben csak korlátozottan férnek hozzá a termékekről és szolgáltatásokról szóló teljes körű online információkhoz, mert korlátozott a rendelkezésre álló digitális ökoszisztémák és platformok száma, ráadásul ezekből keveset fordítanak le a tagállamok nyelvére.

A fogyasztók nem tudják megfelelően ellenőrizni saját adataikat és digitális identitásukat, ami ebből következően adatvédelmi kockázatokat jelent. Az európai digitális átalakulási folyamat egyfajta fellépést tesz szükségessé az úgynevezett monopolisztikus struktúrák ellen. A digitális piacokról szóló törvénynek ezért meg kell akadályoznia, hogy a „kapuőrök” illegális gyakorlatokat folytassanak a versenyelőny megszerzése érdekében

– mutatott rá a Régiók Európai Bizottsága az angol nyelvű jelentésben.

A véleményben a helyi és regionális önkormányzatok bírálják, hogy a versenyjogi szankciókból származó költségek a fogyasztókra hárulnak, így végső soron az uniós polgárok az egyedüli áldozatok.

A múlt hónapban a Régiók Európai Bizottsága megnyitotta a lehetőéget az Európai Vállalkozói Régió (EER) 2023-as díj elnyerésére. A „Vállalkozás és rugalmas közösségek” téma keretében városok, régiók és önkormányzatok nyújthatnak be stratégiákat arra vonatkozóan, hogyan tervezik a kis- és középvállalkozások támogatását a következő két évben. A jelentkezési határidő 2022. március 29.