Brutális árrobbanás várható a vidéki piacokon: ennek sok háziasszony nem fog örülni

A WAPA előrejelzései szerint főleg a nagy veszteségeket okozó tavaszi fagyok miatt az EU körtetermése 1,6 millió tonnára esik vissza, ami 28%-os csökkenés a 2020-as év amúgy is alacsony terméséhez képest. Ez az elmúlt 30 év legalacsonyabb termése, a nagy termelők közül egyedül Spanyolország volumene marad nagyjából stabil (300 ezer tonna, 2%-os visszaesés a 2020-as szinthez képest). Az EU messze legnagyobb körtetermelője, a szokásosan 600-700 ezer tonna közötti mennyiséget betakarító Olaszországban a legsúlyosabb, 65%-ot is meghaladó a visszaesés, a taljánok idén 213 ezer tonnás termésre számítanak. Hollandiában a 2020-as 400 ezer tonnás mennyiség idén 20%-kal csökken, 325 ezer tonnát várnak, Belgiumban 25%-os a visszaesés (393 után 295 ezer tonna), és évek óta először, igaz, kis mértékben csökkent az országban a termőterület is, tudósított róla a FruitVeb.

Magyarországon a 2020-as 16 ezer tonnás termést idén 17 ezer tonna követi, és déli szomszédunkban, Romániában is hasonló a helyzet (19 után 21 ezer tonna). Növekedés csak néhány kevésbé jelentős európai körtetermelőnél valószínűsíthető, az egyik ilyen Portugália (139 után 189 ezer tonna) és Lengyelország, ahol a 2020-as 65 ezer tonnás termést idén 70 ezer tonna körüli betakarított mennyiség követheti.

Magyarországon a körtetermés az évek többségében a 30-40 ezer tonna közötti sávban ingadozik, sokéves átlagban 32 ezer tonna körül alakul. Ez az EU-28 termésének mindössze 1,5%-a, így egyértelmű, hogy semmilyen meghatározó szerepünk nincs a piacon

- magyarázta el dr. Apáti Ferenc az Agrárszektornak.

A FruitVeB elnöke beszélt arról is, hogy a körte termőterülete már mintegy évtizede lassan, de folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami vélhetően a termesztési kudarcélményeknek tudható be. A körte termesztéstechnológiai érzékenysége, termőhely-igénye, szélérzékenysége, valamint magasabb pára- és vízigénye miatt specifikus faj, csak szűk termesztőkörzetek alkalmasak a hatékony termesztésére. Magyarországon jelenleg mintegy 2200 hektáron termelik ezt a gyümölcsfajt, ami közel 30%-os visszaesésnek felel meg a 2010. körüli 3 ezer hektáros termőterülethez képest.

A magyar körtetermesztés gyenge versenyképességében szerepet játszanak az elöregedett, vagy kiöregedőfélben lévő ültetvények magas aránya, az öntözés, a modern tárolási feltételek, valamint a korszerű termesztéshez szükséges szaktudás hiánya

– mutatott rá Apáti Ferenc.

A szakember elmondta, hogy a hazai fajtaszerkezet is eltér az unióstól. Legnagyobb területen az őszi érésű, jól tárolható ’Bosc kobak’ fajtát termesztik. Jelentős a ’Vilmos’ felülete is, 20%-ot képvisel a 2200 hektár termőterületből. E két fajta adja a hazai termés mintegy felét. Nagyobb arányban található még a ’Clapp kedveltje’, a ’Packham’s Triumph’ pedig lassan, de biztosan váltja az igényesebb és érzékenyebb ’Hardenpont téli vajkörte’ fajtát.

A hazai fogyasztás évek óta enyhén növekvő tendenciát mutat, ám a magyar kínálat nem mindig tudja követni a keresleti időszakokat, ezért az import növekszik. A piacon jelen vannak a nagyobb termelő uniós tagországok árui, az év eleji hónapokban pedig a déli féltekéről származó is. A megfelelő tároló kapacitások alacsony szintje miatt december-januártól már relatíve kevés hazai termésű körte található meg a boltok polcain

– árulta el Apáti Ferenc.

Körtéből a tavalyihoz hasonlóan, nagyon gyenge termést várnak, mindössze 16-17 ezer tonnát. A 2021. évre várható európai körtetermés közel 30%-kal marad el az előző év termésétől, illetve a többéves átlagterméstől is, amivel lényegében az elmúlt tíz év legrosszabb körtetermésére lehet számítani, közölte a FruitVeB elnöke.

A termelők bosszankodnak

Wilde Róbert nem kertel, amikor rákérdezek, hogyan alakult az idei körtetermése és a szedd magad akció, amit minden évben meghirdet: csapnivalóan, hangzik a rövid és tömör válasz:

Az utóbbi 20 év leggyengébb körtetermését hozta az idei év, de sajnos nem csak körtéből, a cseresznyétől kezdve az őszibarackon át a körtéig egyik pofon jött a másik után. A meleg tél után jött a fagyos tavasz, és itt, Veszprémben nagyon régen nem volt eső, pedig most készülnének fel a gyümölcsfák a télre, ez pedig elegendő talajvíz nélkül szinte lehetetlen lesz.

A veszprémi gazdálkodó másfél hektáron nevel nyári és őszi kertét, és a szedd magad akció java már lezajlott volna nála, ha érdemes lett volna egyáltalán idén is megtartania.

A másfél hektáron majdnem nulla volt a körtetermés, ha azt veszem alapul, hogy normál esetben egy hektáron 100 tonna teremne meg átlagban. Nekünk elég volt saját használatra, és egy kicsit el is adtam belőle, 10-20-30 kilót vitt el néhány vevő, termelői áron 500 forintért kilóját.

A gazdálkodó a jövő tekintetében sem túl derűlátó, az időjárást nézve sem, de nem ez a legnagyobb gond. Bár a lombhullás sem véletlenül akkor történik, amikor, minden azt szolgálja a természetben, hogy a növény előkészüljön a télre, felvegyen elég tápanyagot az elhullott levelekből, elegendő vizet a talajból, hogy a a rügykezdeményeit már most megnöveszthesse, hisz nem tavasszal kezdődik ez a folyamat, mondja el Wilde Róbert. Hozzáteszi, hogy a mai világban a mezőgazdasági árak függetlenek a ráfordítástól "nem mi mondjuk meg az árat", elképesztő, hogy a narancs, a banán olcsóbb a hazai szezongyümölcsnél. A legnagyobb problémát szerinte a jövőben a szakképzett munkaerő hiánya fogja okozni a szektorban, mert nincs, aki elmenne ennyi pénzért idénymunkára, vagy aki belevág, nem ért hozzá, az öreg motoros kistermelők pedig lassan ellehetetlenülnek, annyira ráfizetéses az ágazat.

Nem az időjárás szélsőségei okozzák a legnagyobb gondot, mert ahhoz alkalmazkodik az ember, és fejlődik a technológia, azon, hogy nem volt termés, azon túl leszünk – lehet alkalmazkodni az időjárási tényezőkhöz. Persze az is igaz, hogy meg is kell azt tudni fizetnie az embernek a technológiát, mert rettenetesen drága. De nézzük például a málnát. Gyerekkoromban bőségesen termett az országban, mára megszűnt Magyarországon szinte teljes egészében a bogyós gyümölcsök termesztése. Nem éri meg. A szakszerű munkaerő hiánya fogja a mezőgazdasági termelés ellehetetlenülését hozni. Csillagászati áron lehet majd megművelni a területeket, szakszerűen learatni a termést, igen ám, de akkor a piacokra, boltokba kerülő portéka is csillagászati áron lesz kapható. Nagyon nem mindegy tehát, mi fog történni például a gyümölcstermesztésben hosszú távon. Mert nem lehet az a cél, hogy vegyszerrel oldja meg egy termelő a termesztést, amivel kijön úgy a befektetett pénze és energiája, hogy legalább nem fizet rá a munkára. Mert mi isszuk meg majd a levét, vagyis esszük meg a vegyszeres terméket...

Más őstermelőt is megkérdeztem a tapasztalatairól, de náluk sem volt sokkal jobb az idei év gyümölcstermése. A Pest megyei gazdálkodó család legpocsékabb gyümölcstermése kajszibarackból lett, a téli körte, amelyből szedd magad akciót idén ők sem hirdetnek, viszonylag elfogadhatónak mondható náluk.

A sárgabarack annyira nem jött be idén nekünk, hogy 600 fáról egy lekvárfőzésre elég termett idén, amit saját magunknak készítettem el. A vilmoskörte pedig rendkívül apró lett, élvezhetetlen. A téli körte elfogadható, de nem hirdetünk belőle szedd magad akciót, mert sokan nem tudják, hogyan kell úgy leszedni, hogy a fát ne károsítsák, és azzal a jövő évi termés is veszélybe kerül. 500 forint körüli áron szeretnénk értékesíteni a termést, de nem mi diktáljuk az árakat, csak alkalmazkodunk

- mondta el a neve elhallgatását kérő gazdálkodó a HelloVidéknek, aki került már kellemetlen helyzetbe amiatt, mert elmondta az igazat.