Ők voltak a válság legnagyobb nyertesei: a járványhelyzet sem küldte padlóra őket

Ha visszatekintünk, 2020 januárjában, nagyrégiók szerinti bontásban láthatjuk, hogy Közép-Magyarországon 634 496 vállalkozást regisztráltak, a Dunántúlon 491 226, az Alföldön és az Északi régiókban pedig összesen 667 003 új vállalkozást iktattak be. 2021 januárjában a számok tovább emelkedtek. Közép-Magyarországon a regisztrált vállalkozások száma 643 960 volt, a Dunántúlon 496 483, míg az Alföldön és az Északi régiókban összesen 669 695-re ugrott. Ha összesítve nézzük az idei adatokat is jól látszik a növekedés: míg 2021 januárjában 1 815 013 volt a regisztrált vállalkozások száma, ez a szám júliusban már 1 842 746 volt.

De nem csak a vállalkozások száma növekedett, hanem a beruházások száma is emelkedésnek indult. A KSH adatai szerint 2021 II. negyedévében a fejlesztések volumene az egy évvel korábbi, a Covid19-járvány által leginkább érintett időszakhoz képest 10,8%-kal bővült. Elsősorban a feldolgozóiparban és a szolgáltatásban tevékenykedő vállalkozások gépberuházásai növelték a teljesítményt. A beruházások szezonálisan kiigazított tárgyidőszaki volumene az előző negyedévhez viszonyítva 3,6%-kal emelkedett, kismértékben meghaladta a 2019. III. negyedévben mért eddigi legmagasabb szintjét.

Ahogy a KSH adatai mutatják, a beruházási tevékenység volumene 10,8%-kal gyarapodott. Ezen belül a teljesítményérték 57%-át képviselő építési beruházásoké 3,2, a több mint négytizedét kitevő gép- és berendezésberuházásoké nagymértékben, 24%-kal nőtt. A gépberuházásokon belül a belföldi gyártású és az importált gépek volumene egyaránt jelentősen emelkedett.

• A beruházási teljesítmény 57%-át megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene számottevően gyarapodott (13%-kal), ebben többek között szerepet játszott a járvány miatt ideiglenesen leállított projektek újbóli elindítása is.
• Ugyanakkor a beruházások 13%-át realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések lényegében stagnáltak (+0,2%). A központi szervek növelték, a helyi önkormányzatok csökkentették beruházásaikat a bázisidőszakhoz képest.
• A beruházások volumene a legtöbb nemzetgazdasági ágban bővült. A nemzetgazdasági beruházások 26%-át adó, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a II. negyedévben 11%-kal nőttek, így ez a terület a legnagyobb mértékben, 2,8 százalékponttal járult hozzá a beruházások volumennövekedéséhez. Szinte mindegyik alágban emelkedett a teljesítmény, köztük a nagy súlyú járműgyártásban és az élelmiszeriparban is, viszont a legnagyobb súlyú villamos berendezés gyártása területén csökkenést mértünk.
• A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések 17%-át megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye a II. negyedévben mérsékelten, 4,3%-kal nőtt, 0,8 százalékponttal emelte a nemzetgazdasági beruházások volumenváltozását. Miközben a lakásépítések csökkentették, az üzleti ingatlanfejlesztések (pl. raktárak, irodák) növelték a volumenváltozást.
• A szállítás, raktározás beruházási volumene az előző negyedévekben tapasztalt csökkenés után ismét nőtt (14%-kal), a kedvező teljesítmény mögött főleg közúttal és vasúttal kapcsolatos állami fejlesztések álltak. Ennek eredményeképpen a terület 2,2 százalékponttal emelte a beruházások tárgyidőszaki volumenbővülését.
• Szintén jelentős mértékben, 2,3 százalékponttal növelte a nemzetgazdaság beruházásiteljesítmény-változását a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztrált 49%-os volumennövekedés. Itt kiugróan bővültek a kiskereskedelem (azon belül elsősorban az élelmiszer jellegű bolti vegyes kiskereskedelem) tárgyidőszaki fejlesztései.
• A művészet, szórakoztatás, szabad idő nemzetgazdasági ág jelentősen, 2,2 százalékponttal növelte a beruházások volumenváltozását, mivel fejlesztései mintegy 2/3-dal bővültek. A tornaterem- és tanuszoda-építések mellett gyógyfürdőkkel kapcsolatos fejlesztések is támogatták a teljesítményt.
• A mezőgazdaság beruházási teljesítménye ismét jelentősen, 7,5%-kal elmaradt a bázistól, ez a terület kismértékben, 0,4 százalékponttal visszafogta a nemzetgazdasági beruházások volumenváltozását. A visszaeséshez hozzájárultak az állattenyésztéssel foglalkozó nagyvállalatok mérsékelt fejlesztései is.

Hogyan vészelték át a válságot az egyes ágazatok szereplői?

A Takarékbank elemzői szerint a kilábalás, a GDP helyreállása korántsem egyenletes, egyes ágazatok már bőven meghaladják a járvány előtti szintet, élen az infokommunikációs szektorral. Az idegenforgalomhoz, rendezvényszervezéshez kapcsolódó szolgáltatások ugyanakkor még bőven elmaradnak a járvány előtti szinttől.

Az ipari termelés az első negyedéves 3,9%-os éves növekedésről mintegy 40%-ra pattant fel, ami érdemben hozzájárul a GDP robosztus növekedéséhez. Negyedéves alapon azonban az ipar csak minimális, kb. 0,6%-os növekedést mutatott, ami lehetett volna gyorsabb is, ha nem lenne chip- és más alapanyag hiány. Viszont igen jelentős megrendelésállomány miatt a kilátások kifejezetten kedvezőek. Az építőipar az első negyedévi 2%-os csökkenés után mintegy 13%-os növekedésbe váltott, ami szintén hozzájárul a dinamikus növekedéshez. Az alapanyaghiány és a brutális drágulás azonban itt is fékezi a még gyorsabb növekedési lehetőségeket. A kiskereskedelmi forgalom a 3,2%-os első negyedéves visszaesés helyett 7,4%-os éves növekedést ért el a második negyedévben, azonban negyedéves alapon marginális visszaesés volt.

Hatalmasat javított azonban a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás, amit a repülőtéri utasforgalom alakulása is tükröz. A vendéglátóhelyek árbevétele az első negyedévben még 38%-kal zuhant az egy évvel ezelőttihez képest, azonban a második negyedévben 64%-kal ugrott, az árbevétel javulása negyedéves alapon mintegy 72%-os. A vendégéjszakák száma az első negyedévben még 86%-kal zuhant, a második negyedévben a tavalyi extrém alacsony bázishoz képest 93%-kal nőtt, az előző negyedévhez képest pedig majdnem megnégyszereződött.

A korlátozások enyhítésének és a mély bázisok hatására a többi szolgáltatói ágazat is impozáns növekedést mutathatott (szállítás, fuvarozás, szakmai, műszaki, tudományos ágazatok, oktatás, egészségügy, szabadidős tevékenységek, sport, kultúra).

A delta variáns ugyan egyértelmű kockázatot jelent, azonban ezen ágazatok folytathatják a helyreállást, ami még jövőre is áthúzódik (az idei első negyedéves és részben második negyedéves korlátozások miatt egyes ágazatokban még igen mély lesz a bázis a jövő év első negyedévi növekedéshez). Ezért a következő negyedévekben még kifejezetten erős növekedésre számíthatunk, amit a munkaerőpiac helyreállása és az erőteljes bérdinamika is támogat. Jövőre pedig a szja-visszatérítés, a rendőröknek tervezett féléves bónusz, a további egészségügyi béremelések, a 13. havi nyugdíj kéthetes részlete, valamint a 25 év alattiak szja-mentessége adhat további lökést a gazdaságnak

- vázolták a Takarékbank elemzői.

A nagy pofon után talpra állt a hazai munkaerőpiac

A harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a hazai munkaerőpiac, történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma, a nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a hazai piacra. A Takarékbank elemzőinek várakozása szerint idén 3,7%, jövőre pedig 3,3% lehet a munkanélküliség a statisztikai módszertan szerint. A regisztrált álláskeresők száma ennél magasabb, de az év eleje óta ez a szám is aktívan csökkent, a legutóbbi adatok szerint 262 ezer fő volt. A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárultak a munkahelymegőrzéshez.

Voltak nagy vesztesek, de győztesek is

A legnagyobb mértékű visszaesések az utazáshoz, a szórakozáshoz, kultúrához és sporthoz kapcsolódó tevékenységek, valamint a személyes kontaktusra épülő szolgáltatások körében, továbbá a gépjármű-kereskedelemben, illetve az elektronikai fókuszú gyártásban következtek be. A válság nyerteseinek számítanak ugyanakkor az informatikához, a házhozszállításhoz, vagy az egészségügy kiszolgálásához kapcsolódó tevékenységek, sorolható még a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a pénzügyi közvetítés, illetve a papír- és vegyipar is.

2021 II. negyedévében igen erős képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban. A mezőgazdaságban egyedül 15 ezerrel csökkent a foglalkoztatás, míg a feldolgozóiparban 5 ezerrel, az építőiparban 25 ezerrel, a piaci szolgáltatások területén óriási visszapattanás után 44 ezerrel, a nem piaci szolgáltatások területén pedig 19 ezerrel nőtt a létszám, így nemzetgazdaság-szerte helyreállás látszik az egyes iparágakban, egyedül a mezőgazdaság nem tud felzárkózni, vélhetően a munkaerőhiány miatt emelkedő bérszinteket kevésbé tudják kigazdálkodni egyelőre.

Jöhet a létszámbővítés?

A Takarékbank szakemberei szerint a versenyszféra foglalkoztatási hajlandósága visszaerősödött. Az építőipar pörög, és a belföldi turizmus szintén jó teljesít a korlátozások feloldása óta, ezek a szektorok gyorsan szívják fel a munkaerőt, ezért a munkaerőpiaci helyzet már most ki van feszítve. Hónapok óta minden ágazatban több cég készült a létszám bővítésére, mint csökkentésére, kivéve a kereskedelemben.

Hagyan alakulnak a bérek idén a KKV szektorban?

Az erőteljes várakozások ellenére az idei évben sem látszik lassulás a béremelkedésben, a munkaerő megtartása és odavonzása érdekében, illetve az inflációs környezet figyelembevétele miatt továbbra is aktív béremelésre „kényszerülnek” a munkaadók. A béremelkedésbe a nyár kezdetétől már szinte az összes szektor bekapcsolódott, így megszűnhet az eddig látott szektoriális kettősség a hazai munkaerőpiacon, a nyitás miatti munkaerőigényt csak erőteljes bérajánlatok fényében lehet kielégíteni, nem ritkák az egy év alatt 20%-ot emelkedő bérajánlatok a válság előtti munkaerő keresletet meghaladó piacon. Közfoglalkoztatás nélkül a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 447 300 forint volt a júniusban.

A tavalyi évben még jelentős segítséget nyújtó erőteljes minimálbéremelés az idei évben kevésbé jelent támaszt, bár a piaci folyamatok láthatóan kompenzálják ezt a hatást, illetve amennyiben jövőre megvalósul a tervezett 200 ezer forintos minimálbér és a szintén nagyot emelkedő bérminimum, akkor ezt az idei régiós hátrányt képes lehet ledolgozni a hazai bérszínvonal

- hívták fel a figyelmet az elemzők.

A látható elhalasztott kereslet következtében a pandémia előtti szinten lévőnek látszik jelenleg a munkaerő-kereslet és a bérverseny, ami tovább erősítheti az idei bérdinamikát, erősítve a felfelé mutató kockázatokat és támaszt adva a GDP-nek is fogyasztási oldalról. Ágazati bontásban az idei évben a legdinamikusabban például az építőiparban, a vendéglátásban és az IT területen emelkedhetnek a fizetések, míg láthatóan átlag alatti az energiaszektorban, a kereskedelemben, a logisztikában és a szálláshely-vendéglátásban. Az éves várakozásunk idénre 9%-ot elérő béremelkedés és az infláció függvényében 4% körüli reálbér növekedés, jövőre pedig 8.5%-os bérnövekedés lehet, de ebben az esetben a minimálbér mértéke még érdemben módosíthat a pályán.

Megváltoztak a foglalkoztatás és munkavégzés körülményei

A koronavírus-járvány kirobbanása előtt az otthonról dolgozók jelentős részét azok tették ki, akik internetkapcsolaton alapuló távmunka vagy home office keretében végezték munkájukat. Számuk nagyságrendileg 100 ezer főre volt tehető. A Takarékbank elemzői szerint a járvány megjelenésével a munkahelyek jelentős részében megfigyelhető volt, hogy – ahol az informatikai háttér, a szükséges eszközök rendelkezésre álltak, illetve a tevékenység jellege megengedte – a munkavállalók nem a tevékenységüket függesztették fel, hanem biztonságos környezetben folytatták munkájukat.

A járvány első hullámának csúcsán 760 ezer főre nőtt a számuk, mely a KSH szerint a foglalkoztatottak 17%-át jelentette. A korlátozások tavaly júniusi feloldását követően a nyári hónapokban többen tértek vissza a munkahelyükre, így csökkent a home office-ban dolgozók száma. A járvány második és harmadik hulláma nem okozott a tavaszihoz hasonló mértékű kiugrást, de újra emelkedésnek indult a nem irodában dolgozók aránya (mind a második, mind a harmadik hullám esetén körülbelül 500 ezer fő körül tetőzhetett a home office-ban dolgozók aránya).

Mint mondták, a teljes körű (heti 5 nap) otthoni munkavégzés már kevésbé elterjedt. A vállalatok esetében a hibrid munkavégzés terjedése figyelhető meg.

Mire számítanak az elemzők, hogy zárul az év?

Minden várakozást felülmúlva, 17,9%-kal szárnyalt a hazai GDP a második negyedévben a tavalyi extrém alacsony bázishoz képest, szezonálisan és munkanappal kiigazítva 2,7%-kal bővült az előző negyedévhez képest. A vártnál lényegesen jobb második negyedéves GDP hatására az idei növekedési előrejelzésünket 8% környékére javíthatjuk az eddigi 7,7%-ról, míg jövőre továbbra is 7%-os növekedésre számítunk. A korlátozások tavaszi fokozatos feloldásával határozott lendülettel folytatódott a helyreállás, így a hazai GDP már mintegy fél százalékkal meghaladta a járvány előtti szintet. Az idei növekedés már akkor elérheti a 6,8%-ot, ha a második félélvben stagnál a gazdaság

- vázolták a Takarékbank elemzői, akik arra is kitértek, hogy milyen változásokra kell készülniük a KKV-szektor képviselőinek.

Mint mondták, a magyar gazdaság erősödésének és növekedésének legfontosabb bázisát továbbra is a mikro-, kis- és középvállalkozások adják. A szektor vállalkozói a hozzáadott érték több mint felét termelik meg, és a magyar munkavállalók több mint kétharmadát foglalkoztatják. A koronavírus-járványnak a munkaerőpiacra gyakorolt egyik hatása az otthoni munkavégzés szerepének felértékelődése volt. Iparág- és vállalatfüggő megoldások jelentek meg arra vonatkozóan, hogy hol milyen (hibrid) modell lesz a megoldás. Egyes vállalatok a teljes home office-ra állnak át, van, ahol a heti egynapos otthon történő munkavégzés folyik, máshol meg nincs lehetőség home office-ra.

A KKV szektor termelékenységének helyzete a nagyvállalatok termelékenységéhez képest már sokat fejlődött, de további növekedésre van szükség. A magyar KKV-k hiányossága az üzleti digitalizáció és az e-kereskedelem használata terén magas. Az elmúlt egy éveben a koronavírus miatt digitalizációs hullám ment végig a vállalatokon, néhány hónap alatt kellett több év fejlesztési elmaradásait pótolni.

Elérhető segítség a vállalkozások számára

Vállalati hiteleknél – az MNB NHP program kivezetése, valamint az EXIMBANK Kárenyhítő programjának várható kifutása mellett is - további erőteljes KKV-hitelezési expanzióval számol a Takarékbank, a nagyvállalati finanszírozásban pedig a klasszikus hitelezés mellett az NKP-ban való részvételen keresztül is igyekszik növelni piaci súlyát a hitelintézet. A vállalati hitelek piacán öt új, speciálisan a vállalkozások újraindítását segítő, kamat- és díjtámogatott Széchenyi Kártya Konstrukciót vezettek be, ez elérhető a Takarékbanknál.

A program konstrukcióival a napi működési költségek, a vállalkozások működtetésére alkalmas forgóeszközök beszerzése, valamint a fejlesztések, beruházások egyaránt finanszírozhatók. A konstrukció bevezetésekor kiemelt figyelmet kapott a turisztikai ágazat, így az ő számukra speciális konstrukcióban az újranyitást támogató finanszírozás is bevezetésre került

- emelték ki a szakemberek, kitérve arra is, hogy mindemelett az MFB Pontokon továbbra is elérhetőek olyan támogatott konstrukciók, amik a vállalkozások valamely forgóeszköz, vagy beruházási igényének finanszírozására, illetve likviditás biztosítására használhatók fel, mint a gazdaság sikeres újraindítását támogató Kamatmentes Újraindítási Gyorskölcsön.