Berobbant a drágulás a piacokon: őrült áron mérik a szezon slágergyümölcsét

Muszáj személyes szállal kezdeni. Nagyszüleim mindkét ágon sok-sok éven át a szilvaaszalásból szereztek mellékes jövedelmet. Állítólag nagyapám, Pais József milejszegi portáján állt a megye legnagyobb aszalója. A Zalai Hírlap cikkezett is erről, ahol nagyapám maga mesélte el, hogy még 1942-ben, balkáni mintára építette fel az első fatüzelésű kemencéjét. Akkorát, amelyben egyszerre 700 kg szilvát tudott aszalni. A lapban anno el is mesélte, hogy bérmunkában aszal, kilónként 3 forintot kap érte, és csak abban a szezonban (a hetvenes években járunk) a székesfehérvári FÜSZÉRT 100 mázsát rendelt tőle. Én ebbe születtem bele, hogy ősszel ez volt a program: a szilvaaszalás. Szüleim is erre tartogatták a szabadságukat, ha a nagyszülők beindították az aszalót, nem volt megállás, egy hónapon át éjjel-nappal fűtötték és forgatták az egyre fonnyadó szilvákat. Manapság én már csak nosztalgiával gondolok vissza a padlásnyi aszalt gyümölcsre, amiből nálunk sosem volt hiány.

A göcseji falvak (Becsvölgye, Pálfiszeg, Kustánszeg, Csonkahegyhát) hagyományos szilvaaszaló településeknek számítottak, hogy mennyi köze volt ehhez nagyapámnak, ki tudja… mindenesetre ma már alig akad olyan porta, ahol használják még ezt a tartósítási technikát, pláne az ősrégi fatüzelésű módszert. Az utolsók egyike a Csonkahegyháton élő Gyenese család (bevallom, ők is rokonok), amelynek a gyümölcstermesztésen túl a fő profilja a kemencés aszalás. Ők az egyik utolsó őstermelők, akik – munkahely mellett – még tovább viszik ezt a régi (Göcsejben tényleg családi) hagyományt.

Idén mindössze egy hétig tartott a Göcsejben a szilvaaszalás

Míg Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből idén rekordtermésről hallani, addig az ország nyugati végén, Zalában szinte semmi sem termett a szilvafákon. A Göcsejben ennek ellenére idén sem maradhatott el a fatüzelésű kemencés szilvaaszalás, de amilyen hamar elkezdődött, olyan gyorsan véget is ért:

Az aszalást a mai nappal befejezzük, egy hetet foglalatoskodtunk vele, de semmi többet. Máskor 3-4 hétig is eltartott a szilvaaszalás, most mindössze egy hétre való termést sikerült begyűjtenünk. A korábbi 25 mázsához képest idén jó, ha 15-öt leaszaltunk

- mesélte a HelloVidéknek Gyenese Árpádné Kiss Kati, aki hozzátette, hogy évek óta szerencséjük volt, mert tavaly az országban szinte mindenütt elfagyott a szilva, de akkor náluk megmaradt. Csonkahegyhát, ahol élnek, a zalai dombvidék egyik legmagasabb pontján fekszik. De idén ez sem segített rajtuk.

Nincsen olyan gyümölcs a fákon, ami ne lenne sérült. A meggy-, a barack- és a szilvafa is mind elfagyott

– tette hozzá. Ahhoz képest, hogy tavaly 5 mázsa meggyet és 2 mázsa barackot leaszaltak – idén semmit. Még körtét sem tudnak, mert azt viszont a jég vitte el.

Így Zalában, aki idén aszalni akart, az mind vásárolni kényszerült a szilvát.

A szilvaaszalás ma is családi munka, türelem és idő kell hozzá

Zalában hagyományosan október elején fűtötték be először a szabadtéri aszalókat, aztán heteken át forgatták a cserényeket (így hívják errefelé a rácsokat, amikre a szilvát fektetik.) Katiék egy közel 70 éves, nagyszülőktől rájuk maradt fatüzelésű aszalóval dolgoznak, amiben mind a mai napig kiváló minőségű aszalványokat készítenek. Saját erdejükből hozzák a tűzifát, egyébként költséges mulatság lenne a kemence fűtése, ugyanis egy-egy aszaláshoz 3-4 köbméter fát is felhasználnak.

Mire végeznek, a gyümölcs tömegének 10-20 százaléka marad csak meg. A szilva esetében 36 órán át, 80 fokon aszalnak, közben a kemencében a cserényeket is cserélgetni kell, amelyik először legalulra kerül, az aztán egyre feljebb és feljebb. Egy cserény 24 óra alatt fordul át, így aszalódik a gyümölcs:

Időnként meg kell rázogatni, át kell válogatni. Időigényes munka ez. Az időjárástól is függ, milyenre sikerül. Ha szelesebb az idő, akkor kikapja belőle a meleget, sokkal nehezebb a munka

-mesélte Kati.

Jobb időben, ha bőségesen terem a szilva, egy szezonban 25 mázsát is leaszalnak. Idén ebből jó, ha 15 mázsa lesz.

Készítenek szilvából magozottat és magnélkülit, de dióval töltve is aszalják, amelynek szintén régi hagyománya van a Göcsejben. A magozáshoz és a dióval töltéshez elkel a szorgos kéz, rendkívül időigényes és aprólékos munkák ezek, ilyenkor a rokonok is besegítenek a családnak.

Így alakul idén az aszalt szilva ára

Jó pár éven keresztül tartottuk az árainkat, de most muszáj lesz emelnünk

– közölte Kati, akitől azt is megtudtuk, hogy a magos aszalt szilva, ami tavaly 2500 forintba került – idén 3000-3500 ft/kg körül lesz. A magozott aszat szilva ára viszont marad a tavalyi: 4000 ft/kg-ért kínálják.

Az aszalt szilva igazi gyógyszer

Ha az aszalt szilva jótékony hatásairól van szó, sokaknak az jut eszébe, hogy segít megakadályozni, illetve enyhíteni a székrekedést - de valójában ennél sokkal több mindenre jó ez a finomság. Annyi hasznos anyag található benne, hogy felsorolni is nehéz, ráadásul, mint minden növényi táplálékban, ezek egymáshoz viszonyított aránya, hasznosulása pont ideális az emberi szervezet számára. Ha egy mondatban akarnám összefoglalni a lényeget: “A szilva éppolyan jó az idegeknek, és a szellemi megerőltetésekhez, mint amennyire hasznos az emésztésben.”

Gyerekkoromban mi legtöbbször nyersen ettük. Beáztatva, almával isteni kompótot készíthetünk belőle. De ezerféleképen használhatjuk a konyhában, például a padlizsánkrém egyik legjobb titkos összetevője. Elég bele pár szem, és isteni ízt kölcsönöz neki! Próbáljátok ki!

Bableves aszaltszilvával

Hozzávalók

• 20 dkg szárazbab
• só
• 1 csomag magozott aszalt szilva
• tejföl
• liszt vagy keményítő

A szárazbabot áztassuk vízbe, majd hagyjuk pár órát állni. Az aszaltszilvát, ha kemény, úgyszintén tegyük vízbe, aztán szűrjük le. A babot főzzük majdnem puhára, közben sózzuk, borsozzuk, tehetünk bele babérlevelet is. Mikor puha a bab, keverjük bele az aszalt szilvákat.

A tejfölből/tejszínből és a lisztből vagy az étkezési keményítőből késíztsünk habarást, majd az egész mehet a bablevesbe. Ilyenkor már ne forraljuk túl, csak egyet melegítsünk rajta.

Aszalt szilvával és kecskesajttal töltött csirkemell - őszi gyümölcskörettel

Hozzávalók:

• 4 nagyobb csirkemell
• 1-2 csomag szeletelt bacon
• 20 dkg kecskesajt (érlelt, penészes)
• 1 csomag aszalt szilva
• só
• bors

A csirkemelleket érdemes néhány órával az elkészítés előtt fokhagymás tejbe áztatni. A húsokat vékonyabb szeletekre vágjuk, megsózzuk, borsozzuk majd mindegyikre 1-1 kisebb darab kecskesajtot és aszalt szilvát teszünk, amit bacon szalonnával betekerünk. Jénai tálba helyezük, a tetejét nagyon kevés olívaolajjal megkenjük, majd fóliával letakarva az előmelegített 180 fokos sütőbe helyezzük, ahol nagyjából 35-40 percig sütjük. A végén a fóliát levesszük a tetejéről, és kicsit még átpirítjuk a húst is. Frissen nagyon finom, de hidegen is, akár szeletelve a hidegtálakhoz, tökéletes.

Tipp: a hús mellé, a tepsibe vagy Jénai tálba tegyünk leszemezett szőlőt, gerezdekre vágott almát és félbe vágott diót. A gyümölcs párolódjon együtt a hússal, végeredményként pedig remek gyümölcsköretet kapunk.