Fajsúlyos változás jön a Balatonnál: hamarosan rá sem ismerünk a magyar tengerre

A Balaton Kiemelt Térség Fejlesztési Program Koncepciója a következő fő célt fogalmazza meg:

a Balaton térségének dinamizálása, fenntartható gazdasági fellendítése, a régió ökológiai rendszerének megőrzésével együtt, hogy a térségben élők és dolgozók számára egész évben biztosítható legyen egy kiemelkedő minőségű élet és munkakörnyezet

Még vonzóbbá tennék a Balaton térségét

A fő törekvésekhez négy átfogó cél kapcsolódik:

• Megbízható jövedelem-szerzés és javuló életminőség: a környezetkímélő technológiák alkalmazásának széles körű elterjedése által kívánnak magas minőségű környezetet biztosítani a helyi lakosok számára. A cél középpontjában az egész éves, anyagi biztonságot, megbízható jövedelemszerzést nyújtó foglalkoztatás megteremtése áll. A Balatonnál lakók fő bevételi forrását ugyanis a turizmus jelenti, amit erősen meghatároz a szezonalítás. A cél részletes kifejtésében megjelenik, hogy a térségben országos viszonylatban is kiemelkedő a vállalkozási aktivitás; a vállalkozói szakismeret és az ehhez kapcsolódó magas életszínvonal fenntartásához azonban elengedhetetlen a magas minőségű környezet biztosítása, amit környezetbarát technológiák széleskörű alkalmazásával kívánnak elérni.
• Vonzó működési környezetet biztosítása: ez a cél elsősorban szolgáltatásokat kínáló és innovatív, magas hozzáadott értéket előállító és döntően magasan képzett munkatársakat foglalkoztató vállalkozásokra fókuszál. Ide kapcsolódik a komplex és összehangolt gazdasági programok megvalósítása, a helyi „körforgásos gazdaság” feltételeinek kialakítása, a „helyi piacok” térségi szemlélettel történő működtetése.
• Vonzó természeti és épített környezeti feltételek és magas színvonalú szolgáltatások biztosítása a térséget felkeresők számára: ennek eredményeként növekedhet a Balaton térségébe látogató turisták tartózkodási ideje, attrakciókhoz kapcsolódó költésekben és szolgáltatás vásárlásban megmutatkozó elégedettsége.
• A változó igényekhez, természeti folyamatokhoz rugalmasan igazodó és folyamatosan megújulásra képes szolgáltató és cselekvőképes, együttműködő intézmények és szervezetek: akiknek a feladata a lakosság, a turisták és a vállalkozások kiszolgálása.

Az ehhez szorosan kapcsolódó, stratégiai célok javítanák például a balatoni gazdaság jövedelemtermelő és minőségi, egész éves foglalkoztatási képességét; növelnék a turizmusból származó bevételeket; a térség természeti forrásaira épített egészségipari szolgáltatásokat közvetítenének; ösztönöznék a helyben, vidéki térségekben előállított és feldolgozott egészséges élelmiszerek termelését, feldolgozását és fogyasztását; szorgalmaznák a táj fenntartható módon való használatát; illetve erőforrás hatékony közlekedési rendszert működtetnének a Balaton térségében.

A koncepció ezekhez a stratégiai célokhoz összesen kilenc prioritást rendelt:

• Víz és infrastruktúra;
• Természetvédelem és klímavédelem;
• A térségi népességmegtartó –képesség fejlesztése;
• Gazdaságfejlesztés;
• Közlekedésfejlesztés;
• Turizmusfejlesztés;
• Mezőgazdaság, helyi termékek;
• Egészségfejlesztés;
• Térségi együttműködések.

A koncepció, a stratégia, valamint az operatív program által megfogalmazott célkitűzések, beavatkozások megvalósításának módja jelenleg még kialakítás alatt áll, döntés erről csak később, várhatóan 2021. év végén – 2022. tavaszán várható.

Természetvédelem és turizmus egyidejűleg?

A koncepcióhoz a szakemberek feltárták a Balaton Kiemelt Térség felülvizsgált területfejlesztési dokumentumai környezeti és fenntarthatóságra gyakorolt hatásait is. Ez azért bizonyult szükségesnek, mert a megfogalmazott prioritások, célok megvalósulása egyes környezeti elemeket átlagosnál nagyobb mértékben érinthet. A gazdaságfejlesztés – dinamikusan működő gazdaság megvalósítása például a térség több lábon állását hivatott szolgálni. Az üzleti infrastruktúra fejlesztése, a technológiai központok, parkok létesítése, befektetésösztönzés, marketing tevékenységek azonban közvetlenül vagy közvetett módon növeli a környezeti terhelést.

Eközben a közlekedésfejlesztés a térség belső és külső elérhetőségi viszonyainak fejlesztésére, a közlekedési szolgáltatások magas színvonalra történő emelésére fókuszál. Mindez azonban közvetlenül negatívan hat a környezeti elemekre a vele együtt járó építések, csomópontok kialakítása, elkerülő utak kialakítása, úthálózat fejlesztések során, ezek a talaj tömörödését fokozzák, a termőréteg eltávolítását okozzák, befolyásolják a talaj víztárolási képességét és nem utolsó sorban a levegőminőségre is hatással vannak.

Fontos cél a turizmus és a természetvédelem integrálása úgy, hogy a természetvédelem kapjon nagyobb hangsúlyt. Meg kell érteni: az a cél, hogy a turizmust egy stabil és reziliens természeti környezetbe illesztjük, így adva meg a turizmus stabilitását és biztonságát. A fenntarthatóság azon értelmezésében miszerint a környezet eltartóképességén túl ne terheljük azt, és figyelembe véve, hogy ökológiai mekkora, a turizmus nem fenntartható. A környezet eltartóképességét az itt lakók is jobban igénybe veszik, mint azt annak a megújuló képessége engedné, a turizmus ehhez még hozzájárul évi több százezer turistával

– fogalmaz a dokumentum.

Hangsúlyozza azt is, hogy elsődlegesen a helyi lakosság és a természeti környezet eltartóképességét szeretnék egyensúlyba, egyfajta fenntartható fejlődési pályára állítani. Ha az állandó lakosság nem használja túl az ökoszisztéma szolgáltatásokat, akkor lehet arról beszélni, hogy mekkora turizmust bír el a környezet nagyobb károsodás nélkül, vagy mekkora az a károsodása a környezetnek, amit még el lehet fogadni.

A szakemberek kiemelik: a tervezett beavatkozások, intézkedések megvalósítása csak a terhelhetőség határáig növelheti a természeti és környezeti szempontból érzékeny területek állandó népességét és üdülőit, vendégeit. Elsőbbséget kell, hogy élvezzenek azok az intézkedések, melyek a természeti, táji környezet terhelését csökkentik. A népességmegtartás célterületei a nem védett tájak, kiemelten a települések belterületei és az azokhoz kapcsolódó természetvédelem alatt nem álló területek.

Az erősen fokozódó beruházási kedv vitákat generál

A fennálló környezeti konfliktusok, problémák leírása kapcsán a stratégia megemlíti a Balaton Régión belül található, különböző veszélyeztetettségű területek meglétét. A Balatontól északra elhelyezkedő karsztos területek és a Kis-Balaton vizes élőhelyei ugyanis kiemelten veszélyeztetett, míg a partközeli sávot és a távolabbi vizes élőhelyeket leszámítva a déli területek kevésbé veszélyeztetettek.

A Balaton térésgében kialakult egy kettősség a szőlőhegyek problémáját illetően: míg a délebbi, somogyi területeken a pusztulás, a művelés felhagyása a jellemző, addig északabbra a szőlők felparcellázása, kivágása és a pincék üdülővé alakítása fémjelzi ezt a folyamatot. Mindez mindkét esetben a kultúrtáj összeomlásához, és a soványodó táji harmónia teljes feloldódásához vezethet, ami a fenntarthatóság ellenében hat: a felhagyott szőlőket eláraszthatják az inváziós növényfajok, a beépülő szőlőhegyeken pedig a kultúrnövények eltűnésével és a zöld területek beépülésével csökken a zöldfelület, tehát a biológiailag aktív hasznos tömeg

– fogalmazták meg az anomáliákat a szakemberek.

Szorosan ide sorolták a magyar tengernél erősen fokozódó beruházási kedvet, ami egyre nagyobb társadalmi vitákat eredményez. A 2010-es esztendő óta a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén mintegy 5 636 lakás és üdülőegység épült a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint. Ennek mindössze tizede jött létre a háttértelepüléseken, így a parti településekre koncentrálódik az építések 90 százaléka.

Az apartmanház építési láz ellen fellépést sürgetnek az önkormányzatok, a lakosság, a civilek és a vízügyi és természetvédelmi és építésügyi szakemberek is. Ennek ellenére a többszintes apartmanházak szaporodása nem mérséklődött. Ez ellen a saját tulajdonú ingatlanterületeik hasznosítása kapcsán az önkormányzatok tudnak közvetlenül tenni.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni a klímaváltozást

A településszerkezet kialakítása nagyban befolyásolja a klímaváltozáshoz kapcsolódó hatások intenzitását. A Balaton tekintetében a legújabb számítások azt mutatják, hogy a 2001 utáni időszakokra egyértelmű a melegedés, és 2031-től kezdve összességében 1,5 Celsius fokot is meghaladó melegedés várható, 2051 után pedig nyáron és ősszel a 3 Celsius fokot is elérheti a melegedés. A fagyos napok száma rendkívüli mértékben csökken, a jelenlegi 78-80 napról már 2021-2050 között eléri a 60 napot. Ugyanakkor jónéhány nappal megnövekszik a 30 Celsius fok feletti maximális hőmérsékletű hőségnapok száma, amely egészségügyi kihívást is jelent.

A csapadék tekintetében az éves csapadékösszeg alig változik, viszont a szezonális eloszlás erősen átalakul. A nyári csapadék erősen csökken, míg a tavaszi erősen megnövekszik. 2051 után a nyári csapadék csökkenése meghaladhatja a 30 százalékot, amely a vízgazdálkodásra és a mezőgazdaságra vonatkozóan súlyos következményekkel jár. Az őszi csapadék is kevesebb lesz, és csökken a hó formájában hulló csapadék mennyisége azzal párosulva, hogy tavasszal növekszik a csapadék mennyisége, fokozott erózióveszélyt jelent.

A Balaton Fejlesztési Tanács 2021. július 17-ig várja a Balaton Kiemelt Térség területfejlesztési koncepciójával kapcsolatos észrevételeket, véleményeket.