Ezért jó a kapor ültetése: Tudd meg, mi a kapor hatása, miért hasznos a kapor tea készítése cukorbetegeknek!

A kapor a halas ételek és az ínycsiklandó, üde mártások elmaradhatatlan kelléke, amelyet a magyar konyha is hasznosít jellegzetes, autentikus ételeinkben felhasználva. Amellett, hogy a kapor egy igazán jellegzetes ízű, hazánkban is megtermő fűszernövény, gyógynövényként sem utolsó, ugyanis a kapor fogyasztása és a kapor tea készítése sokat segíthet a cukorbetegségben szenvedőknek.

Cikkünkben eláruljuk, hogyan történik a kapor ültetése és gondozása, a kapor mikor terem és melyik részeit érdemes hasznosítani a növénynek. Tudd meg, hogy van a kapor angolul vagy latinul és hogyan tárold ezt a növényt, hogy sokáig elálljon! Gondoltad volna, hogy a kapor mennyi módon hasznosítható?

A kapor fogyasztása

A kapor egy jellegzetes aromájú gyógy- és fűszernövény, ami a Földközi-tenger partvidékéről származik. Alapvetően a kapor leginkább a halas ételek ízvilágát emeli ki, jól illik a kapor mellé a citrusos, sós ízesítés, illetve mártások formájában is kiváló (joghurtos kapormártás, kapros zöldolaj, stb.). A magyar konyhában a kapor két jellegzetes étel elengedhetetlen kelléke: ez nem más, mint a tökfőzelék és a kovászos uborka.

A kapor egész évben fogyasztható, nyáron szedhetjük frissen, az év többi részében pedig megvásárolhatjuk szárított formában. A szárított kapor hasonló intenzitással fejti ki ízeit, mint a friss kapor, így télen sem kell nélkülöznünk a kapor üdeségét. A friss kapor vázában eláll néhány napig, illetve a tövét belecsavarhatjuk nedves törlőkendőbe, így a hűtőben is aránylag sokáig friss marad, ugyanúgy, ahogy a petrezselyemzöld. A kapor fagyasztható is, azonban ügyeljünk rá, hogy külön kis csokrokba szedve tegyük el a növényt, hogy a levelek ne fagyjonak össze.

A kapor elnevezései

• a kapor népies elnevezései: fűszerkapor, kertikapor, uborkafű, kertikömény
• a kapor angolul: dill
• a kapor latinul: Anethum graveolens L.

A kapor származása

A kapor eredetileg a Földközi-tenger partvidékének jellegzetes fűszernövénye, Európában valószínűleg még a rómaiak terjesztették el, így honosodott meg az akkori Magyarország, azaz Pannónia területén is, később pedig meghódította Amerikától Ázsiáig az egész világot. A kapor népszerűsége az ókor óta töretlen, számos európai konyhában, így a magyar gasztronómiában is közkedvelt ízesítő.

A kapor jellemzői

A kapor egy egyéves, kissé fásodó szárú növény, a zellerfélék családjába tartozik, gyengén fejlett karógyökérrel rendelkezik, ami akár 40-60 cm mélyre is hatolhat a talajban. A kapor érzékeny a talaj felső részének a víztartalmára és a környezeti tényezőkre, ennek függvényében a kapor magassága 60 és 140 cm között változik. Keskeny levélsallangjait hasznosítjuk a gasztronómiában. A kapor hajtásai és aprócska, sárga virága ernyősek egyaránt.

A kapor ültetése és gondozása

A kapor tenyészideje viszonylag rövid, mindössze 3-4 hónapig tart, ezért elő- és utónövényként ültetik a háztáji kiskertekben. A kapor elszórt magjairól képes még évek múltán is felbukkanni egy-egy elhagyatott kertben, udvaron. A kapor ültetése tavasszal, magvetéssel történik; ha szükségünk van a kapor magjaira a következő évi vetéshez, az ültetést mindenképpen végezzük el májusig, hogy legyen a növénynek ideje beérni.

A kapor a meleg, nyári időben igényli az öntözést, hogy egészséges növények fejlődhessenek ki. A kapor ültetése csoportban vagy szegélyként a legalkalmasabb, de megfelelő gondozás mellett dézsában is elél, például a balkonon. Ha fűszernövénynek termesztjük, akkor még zsenge korában megtörténik a kapor szüretelése, amikor a kapor körülbelül 30-35 cm magas, vagyis még nem történt meg a kapor szárbaindulása.

Ha növénybetegség nyomait vesszük észre, a kapor esetében gyanakodjunk a lisztharmattal könnyen összetéveszthető fuzikládiumos varasodásra, ami a kapor bimbós állapotában támad. A beteg növényi részeket távolítsuk el, semmisítsük meg. A rovarok közül a levéltetvek és a lepkék hernyói jelentenek veszélyt a kapor fejlődésére.

A kapor hatása gyógynövényként

A kapor a népi gyógyászatban évezredek óta elismert gyógynövény, ami rengeteg pozitív hatással bír egészségünkre nézve. A kapor hatása az emésztőrendszer támogatásában nyilvánul meg: a kapor hatékony vízhajtó, segít leküzdeni a puffadást és az emésztési zavarokat, de jó hányinger vagy étvágytalanság ellen is. A kapor mindemellett csökkenti a fogínygyulladás tüneteit, sőt, még sebgyógyításra is használható antimikrobális hatásának köszönhetően.

A kapor gazdag A-, B-, C- és E-vitaminban, emellett tartalmaz kalciumot, rézt, vasat, magnéziumot, foszfort, cinket és különböző egészséges folsavakat, telítetlen zsírsavakat (pl. omega 3) is. A kapor rosttartalma magas, kalóriatartalma alacsony, mindemellett kiváló antioxidáns, vagyis erősíti egész szervezetünket. A kapor tágítja az ereket, ezáltal növeli a fogyasztója testi és szellemi teljesítőképességét, segít küzdeni a fáradtság és a fejfájás ellen.

Kapor tea készítése cukorbetegeknek

A kapor természetes inzulin formájában is támogatja a testet kettes típusú diabétesz esetén, ugyanis a kapor magjában található eugenol a hasnyálmirigyben serkenti az inzulintermelést. A kapor tea fogyasztása segít a szervezetnek a zsír lebontásában, így a test nem raktározza el a szénhidrátot, egyenesen az izomsejtekbe juttatja azt, ahol energiává alakul. A kapor tea fogyasztása mindemellett csökkenti a koleszterinszintet is, így javallott a fogyasztása magas vérnyomás vagy elhízás esetén. A kapor tea készítése cukorbetegeknek igazán egyszerű: forrázzuk le a kapor magjait (vagy tetszés szerint a kapor leveleit is), hagyjuk pihenni 10 percen keresztül lefedve, majd szűrjük le. Egy bögrényi kapor tea elkészítéséhez (kb. 3 dl víz) egy teáskanálnyi kapor kell.