Dübörög a lakásfelújítási támogatás: jócskán megugrottak a munkadíjak is

A hiteligénylésekkel kapcsolatosan a Takarékbank eddig tapasztalatai alapján vidéken nagyobb az érdeklődés a Takarék Otthonfelújítási Kamattámogatott Kölcsön iránt. Mintegy 90 százalékát vidéki fiókokban nyújtották be az igényléseknek. Az elmúlt hetekben emellett nőtt a személyikölcsön-igénylések száma is, sokan ugyanis nem a jelzálogfedezetű kamattámogatott hitelt, hanem a fedezet nélkül is felvehető személyi kölcsönt igénylik a felújításhoz, az utólagos állami támogatás előfinanszírozásához. A Takarékbanknál márciusban igényelt kölcsönök átlagos összege meghaladja a 4,5 millió forintot.

A leggyakoribb kérdések amelyekkel találkoznak az igénylőktől:

• A hitelnél is 50-50 százalékban kell-e elszámolni az alapanyagköltségeket és a munkadíjat?
• Mióta kell az ingatlanban lakniuk ahhoz, hogy jogosultak legyenek?
• A gyereküknek is ott kell-e laknia a felújítandó ingatlanban?

A feltételeknek megfelelő ügyfeleknél nem találkoznak tipikus problémával. Ugyanakkor az igénylők számára eldöntendő kérdés, hogy a kamattámogatott, de jelzálog alapú hitelt vagy piaci alapú, fedezet nélküli kölcsönt vegyenek fel.

A munkálatok megkezdése előtt érdemes a Falusi CSOK igénylésével kapcsolatban előre tájékozódni bankfiókban. Mivel két helyre nem lehet ugyanazokat a számlákat benyújtani, ezért fontos, hogy pontos tervvel és költségvetéssel rendelkezzen a támogatást igénylő. A Falusi CSOK korszerűsítésre és az Otthonfelújítási támogatás igényelhető ugyanarra az ingatlanra. Azonban fontos, hogy mindkét támogatáshoz külön kell költségvetést készíteni, hiszen azonos munkálatokra nem vehetők igénybe.

Az építőiparra gyakorolt hatásokat és ágazati változásokat folyamatosan nyomon követi az ÉVOSZ. Koji László elnökúr a lakásfelújítási programmal kapcsolatban elmondta, hogy az ÉVOSZ becslései szerint március végén, április elején a lakásfelújítással foglalkozó cégeknek kb. 10 %-kal nagyobb a rendelésállománya múlt év február végéhez mérten. A lakásfelújítási program iránti érdeklődés egész évben ki fog tartani és erősödni fog.

Az építőanyag árak nem a felújítási program miatt emelkednek, hanem az építőipari alapanyagokat gyártó cégek által előállított termékekhez szükséges alapanyagok világpiaci ára emelkedett meg.

Az ÉVOSZ épp most készített egy konjunktúra felmérést, melyben 200 céget kérdezett meg. A kivitelezők 3 okból kifolyólag várnak áremelkedést: alapanyagok drágulása, elsősorban a szigetelőanyagok, ragasztóanyagok, hő és hangszigetelő anyagok, acélipari termékekre vonatkozóan, másrészt az alvállalkozói bérmunkák árának emelkedése, harmadrészt pedig az élőmunka árának növekedése miatt.

Az év elején 5-7 %-os áremeléssel lehetett találkozni, de évközben akár kétszámjegyű áremelkedés is elképzelhető.

Ez a helyzet óvatosságra és kivárásra inti a kivitelezőket, ezért inkább tételes szerződéseket kötnek. A kivitelezőknek az a jó, ha tételes ajánlatot adnak, mert megmutatják az ügyfélnek, hogy melyik tételnél, milyen mértékű árváltozás következett be, az anyagot pedig megvásároltatja a megrendelővel.

Amikor sok a munka, akkor előjönnek a kóklerek. A támogatási konstrukció ez ellen hat, mert csak az kaphat támogatást, aki írásban szerződik, tételes műszaki tartalmat határoz meg és a pénz számlákon keresztül mozog. Azt várják a programtól, hogy a piac tisztulni fog, de ez nem jelenti azt, hogy a felújítások zöme támogatásokkal fog megvalósulni. Nagyon sokan nem fognak támogatást felvenni, mert pl. nem felelnek meg a feltételeknek. Az ő igényeik kiszolgálásáért a kóklerek megsokszorozódnak.

Alaposan át kell gondolni és megtervezni a felújítást, de nemcsak azt, hanem a finanszírozást is, különösen akkor, ha támogatást akarnak igénybe venni. Lehet előleget is kérni, de aki nem igényli, annak benne áll a pénze, amíg a bank nem utal, ami időigényes és bürokratikus folyamat. A banknak kötelessége meggyőződni arról, hogy a benyújtott számlák mögött lévő anyagok és szolgáltatások a jogszabályilag meghatározott létesítményeken valósult-e meg.

A felújításhoz sokkal több időt kell szánni az előkészítésére és a vállalkozó kiválasztására, mint 2008-13 között, amikor válság volt az ágazatban és gyorsan találtak szakembert, nyomott áron. Most más a helyzet, mert szakmunkás és mérnökhiány van és egy jó mesterre átlagosan 2 hónapot várni kell.

Nem az a jó vállalkozó, aki állítja magáról, hanem akiről a korábbi megrendelői mondják. Az építőipari vállalkozók gomba mód szaporodnak, de ennek 2 oka van: a cég egy adott projekt elvégzésére jön létre és amikor végzett, meg is szűnik. Ez egy ilyen ágazati sajátosság. A másik pedig, hogy amikor sok a munka, akkor nagyon sok szakmunkás gondolja úgy, hogy nem kell neki főnök, a munkát képes ő is megszerezni, ezért saját lábára áll, mint vállalkozó. Az esetek jelentős részében, ő továbbra is egy kiváló szakmunkás, de nem vállalkozó. Nincsenek vállalkozói ismeretei, nem tud írásban szerződni, ajánlatot adni és nem tudja a munkáját vállalkozó módjára előfinanszírozni, mint ahogy ebben a szakmában szokás.

Vannak adatbázisok, amivel ki lehet szűrni a kóklereket.

Sok olyan tevékenység van, ami engedélyköteles, pl. ami az életre veszélyes tevékenységre mutat (gázszerelő, villanyszerelő). Ezeknek van egy kötelező regisztrációja, melyet a Magyar Mérnökkamara, a Magyar Építészkamara és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara végez. Itt célszerű szétnézni. Az MKIK évi 5000 Ft-os díja mellett van egy kötelező szakmai regisztrációjuk is, ahol közel 100.000 vállalkozás van nyilvántartva. Lehet keresni településre és szakmára is. Kétségtelen, mivel a regisztrációhoz kötelező adatokat megadni, az időközbeni adatváltoztatásokat már elfelejtik jelenteni, így az adatbázis kb. 80 %-ban hiteles.