Ezek a legnagyobb tévhitek a tojásról: lerántjuk a leplet a magyarok nagy kedvencéről

Az első és legáltalánosabb tévhit, hogy a házi tojás színe sötétebb, mint a ketrecesé. Ugyanis semmi köze a tartástechnológiának a héj színéhez. A tojáshéj színét a tojótyúk színe és fajtája határozza meg: a barnás tyúkok barna héjú, a fehér tyúkok fehér színű tojást tojnak – közölte a HelloVidéknek a Magyar Tojásszövetség titkára, Dr. Molnár Györgyi. Aki több hasonló kérdésünkre is válaszolt:

A tojássárgája sem feltétlenül attól sárgább, hogy a tyúk szabadon kapirgál

A tojás minőségére, sárgájára a takarmányok minősége és a megfelelő összetétele hat. Ha a takarmány sok kukoricát vagy zöld alapanyagot (például füvet) tartalmaz, a tojássárgája mélyebb, sötétebb sárga lesz, a szójaliszttől például pirosassá válik, a lenmag viszont barnássá változtatja. Kalciumpótlással pedig a tojáshéj vastagságát, erősségét lehet növelni. Illetve amennyiben a takarmány E-vitamin tartama vagy az Omega-3 zsírsavtartalma magasabb, a tojásban is megnő ezeknek az anyagoknak mennyisége.

- nyilatkozata Dr. Molnár Györgyi.

Tehát tévhit az is, hogy a házi tojás sárgája sárgább eleve, attól függ, mivel etetik - vagyis nem lehet ilyen egyszerűen, szín alapján felismerni a háztáji tojást.

Ketreces? Mélyalmos? Szabadtartású?

A magyarok egyik legfontosabb szempontja tojásvásárláskor még mindig az ár-érték arány, de figyelembe veszik a tojás származási helyét is, viszont sokan nincsenek tisztában a különböző tartási módok közötti valós különbségekkel. Sokan azt gondolják, hogy a különböző tartásmódok különböző minőségi tojást állítanak elő: finomabb tojás lesz a szabadtartásos, miközben ez jóval inkább az állatoknak adott takarmány minőségétől függ, nem a tartástechnológiától. Mégsem mindegy, milyen tojást veszünk.

A tojásszakma 3+1 féle tartást különböztetnek meg:

• EU-konform ketreces – A tojáson található jelölő kódja 3.

Ez a nagyüzemi ketreces tartással kifejlesztett rendszer, amelyben a tyúkok összezárt elemek között (minimálisan 750 négyzetcentiméter) élnek, rendszerint egymás fölött elhelyezve. Még 2012-ben, a magyar tojástermelők jelentős hányada a korábbi hagyományos ketreces tartásról áttért a megnövelt alapterületű, módosított (berendezett) EU-konform ketrecek használatára: az új rendszert állatvédők bevonásával alakították ki.

A EU-szabályozás szerint 1 négyzetméterre 6 tyúkkal lehet számolni, 4 m2/tyúk kifutó területtel. Ülőrudat, karomkoptatót és fészket írt elő, de az állatok nem mehetnek ki a ketrecből. A ketreces tartásban élő tyúkok jellemzően előre bekevert takarmányt kapnak. Az állat csőrét 10 napos koráig lecsípik, mert az ingerszegény környezet kedvez a bántalmazásnak.

Az EU-konform ketreces tartástechnológia viszont, hívja fel rá a figyelmet a Tojásszövetség - a legkörnyezetkímélőbb, ennek a módnak a legkisebb az ökológiai lábnyoma, például a káros gáz (ammónia, szén-dioxid, metán) kibocsátás is ennél a tartásnál a legalacsonyabb. Az EU-konform ketreces tojástermelés vízszükséglet igénye a legkisebb és a legkevesebb takarmánytermő területet igényli.

• Mélyalmos (alternatív) – A tojáson található jelölő kódja 2.

A tyúkok ebben a tartási módban is zárt térben élnek, nem mennek ki a szabadba, de nem korlátozottak a mozgásban, szabadon mozoghatnak azon belül, almozott kaparótér áll a rendelkezésükre. Négyzetméterenként 9 tyúkot lehet így elhelyezni. A tyúk kapirgálhat, porfürdőzhet, és tojófészekben tojja le a tojásait.

• Szabadtartású – A tojáson található jelölő kódja 1.

A tyúkok napközben a szabadban mozoghatnak és a szabadtéri kifutójukat nagyrészt növényzetnek kell borítania, így körülbelül a szükségleteik szerint élhetnek.

• Van még egy típus, a biotojás

Ebből a fajtából van a legkevesebb. A biotojás ellenőrzött ökológiai gazdálkodásból származó termék, mely igazodik az Európai Unió biológiai tojástermelésre vonatkozó előírásaihoz. A tyúkokat nem zárják ketrecbe, hanem az istálló területén, valamint az istállókat körülvevő zöld, füves legelőn szabadon mozoghatnak. Sem kémiai (vegyszer, adalékanyag, színezék), sem biológiai (állati fehérje), sem pedig szintetikus anyagot tartalmazó takarmányt nem fogyasztanak, és nem részesülnek antibiotikumos kezelésekben sem. A tyúkok naponta kijárnak a füves legelőkre, szabadon kapirgálnak. A tyúkok csak ellenőrzött körülmények között termelt (igazolt biotermelésből beszerzett), génmanipulációtól mentes bio-alapanyagokból előállított takarmányt fogyasztanak.

A magyarok ezt vásárolják

A belföldi tojásigény 52 százalékát a nagyüzemi termelés (ketreces, mélyalmos), 26 százalékát a háztáji adja, 21-22 százalék az import. A mélyalmos mellett egyre többen keresik a biotojást is, de a mennyiség egyelőre elenyésző: az Agronapló információi szerint 1 százaléknál kevesebb, viszont egy év alatt 40 százalékot emelkedett.

A boltban vásárolt tojás jelölését érdemes figyelni, mert sok minden kiderül belőle.

Jó tudni, mit jelölnek a számozások a tojáson! (Forrás:NÉBIH)

Más országokhoz képest mennyire vagyunk tojásfogyasztó nemzet?

A tojásfogyasztás itthon évről-évre nő. Magyarországon az egy főre jutó tojásfogyasztás 2019-ben még 243 db volt, amely 2013 óta folyamatosan nő, akkor még csak 214 darab tojást ettünk meg átlagosan egy évben:

Forrás: Tojásszövetség

Várhatóan az éves hazai tojásfogyasztás, a korábbi évekhez hasonlóan, idén is 2,3 milliárd darab körül lesz. 2021-re a regisztrált termelés újra növekedését várjuk, ez 1,15-1,2 milliárd db tojás termelését jelenti. A belföldi tojásigény kb. 50 százalékát az üzemi termelés, 28 százalékát a háztáji (kb 600 millió darab), 21-22 százalékát az import (kb. 480-520 millió darab) fedezi. Húsvétkor átlagosan 100-150 millió darab tojás fogy, ez az éves fogyasztás nagyjából 4-7 százaléka." - összegezte a Magyar Tojásszövetség.