Ezért fontos, hogy virágba boruljanak a hazai települések: az életünk múlik rajta

A beporzásért felelős rovarok kapcsán elsőként mindenki a méheket említi, de ugyanebbe a csoportba sorolandók a zengőlegyek, nappali és éjszakai lepkék, valamint bizonyos darazsak és rovarok is. Ezek az apró állatkák táplálkozásuk során virágról virágra szállva viszik a lábaikra és testükre tapadt virágport, amik jelentősen hozzájárulnak a magok és gyümölcsök megkötéséhez, amihez 5-ből 4 virágzó növénynek szüksége is van, hogy termőre fordulhasson. Ez pedig nemcsak a minket körülvevő flóra, hanem az emberiség számára is létfontosságú, ugyanis élelmiszereink mintegy 70%-a igényli a beporzó állatok közreműködését, árulta el az Ébredj! mozgalom egyik képviselője, Stromajer Andrea a mellbevágó adatot.

A szorgos kis rovarok pedig egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben. A monokultúrás növénytermesztés elterjedésével, az intenzív mezőgazdasági gazdálkodással, a növényvédő szerek használatával, az egyre fokozódó környezetszennyezéssel, a felmelegedés miatti éghajlatváltozással, valamint a invazív fajok megjelenésével és a hasznos rovarokra veszélyes patogének miatt évről évre csökken a számuk, ami már nemcsak a szakértők, hanem a lakosság fejében is megkongatta a vészharangot.

Számos neves hazai szakemberrel dolgozunk együtt annak érdekében, hogy felhívjuk a figyelmet arra, hogy az ember képes harmóniában élni a természettel, és alakíthatja úgy a környezetét, hogy azzal ne rombolja azt. A méhek fontosságát mindannyian ismerjük. A nagyipari mezőgazdaság egyre nagyobb területeket von a saját hatásköre alá, ezért egyre kevesebb a vadvirágos terület, ami természetes élőhelyként és táplálékként szolgál a beporzó állatok számára is. Meghirdettünk több kampányt is a témában, és, örömünkre, nagyon sok civil és önkormányzati szereplővel kerültünk kapcsolatba, akik pozitívan fogadták a kezdeményezésünket a vadvirágos legelők létrehozására. Már minimális energia- és pénzügyi befektetéssel meg lehet valósítani egy kisebb méhlegelőt. A lényeg, hogy hazai, tiszta, őshonos és minél gazdagabb fajösszetételű virágmagokból hozzuk létre a beporzók számára kedvező természetes életközösségeket. A minimális energiabefektetéssel létrehozott természetes előhelyek pár év után, jó esetben, például megfelelő időjárási körülmények esetén, nem igényelnek külön emberi beavatkozást

– indokolta meg az Ébredj! mozgalom képviselője a projekt 2020-as indulását.

Stromajer Andrea szerint az országos méhlegelő telepítési program keretében legalább 4-500 négyzetméteres területnagyságban gondolkodnak, aminek felső határa a csillagos ég, de bármilyen kis terület beültetése hasznos a sok kicsi sokra megy alapon. Az Ébredj! mozgalom képviselője szerint nincsenek területi megkötések, így ha egy önkormányzat mindezt csak az út széli, parlagon fekvő területeken tudja kivitelezni, annak sincs semmi akadálya.

Szeretnénk a jövőben egy kezdeményezést elindítani az utak kezelését végző szervezetek és önkormányzatok felé, hogy az utak melletti területeken tegyék lehetővé a természetes növényzet szabad növekedését a kötelező kaszálások esetleges csökkentésével. Az elvetett vadvirágok ugyanis a megfelelő fűfélékkel variálva idővel elnyomják az allergén növényeket is

– hívta fel Stromajer Andrea a figyelmet az közutak kínálta lehetőségre.

A mozgalom áprilisban hozta létre saját kísérleti méhlegelőjét, majd júniusban a fővárosban, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat támogatásával megszületett az első közösségi méhlegelő. Ezt követően megkezdődtek a tárgyalások 50-60 önkormányzattal további méhlegelők kialakításáról, amik közül többek között Szentesen, Ballószögön, Vanyarcon, Súron, Aszófőn, Bezedeken és Gyomaendrődön már meg is valósult a projekt, 2021-ben pedig már csak a virágzást várják.

Stromajer Andrea hozzátette, az önkormányzatokon túl olyan cégek is érdeklődtek a program után, akik az országban elszórtan, viszonylag nagy területen üzemeltetnek napelemparkokat, ahol a rovarok egy településhez képest még nagyobb nyugalomban telepedhetnének meg. És ha már a háborítatlanság került szóba: a mozgalom szántóföldi környezetben is tervez méhlegelőnek való területet kialakítani, hogy a természetes társulásokkal megtörje az egybefüggő monokultúrás növénytermesztést, amik csupán 1-2 hétre kínálnak terülj, terülj asztalkámot a beporzó állatoknak, szemben az ideális esetben majdnem egész évben virágzó rétekkel.

Az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa, Kovács-Hostyánszki Anikó közreműködésével egy olyan oktatóanyag létrehozásán dolgoznak, amit óvodákban és iskolákban is bevethetnek majd, hogy már egészen fiatal korban megismerkedhessenek a gyerekek a beporzókkal és az ő hasznos munkájukkal, az önkormányzati méhlegelőkön pedig akár meg is szemlélhetik őket. Stromajer Andrea szerint az önkormányzati főkertészek komoly szakmai tudással bírnak, ezért számukra főként az őshonos magok összetételének meghatározásában tudnak segítséget adni, de az online elérhető – az MTA ÖKK által kiadott és KHA által szerkesztett – kisfüzet révén bárkinek segítséget tudnak nyújtani, aki kedvet érez magában, hogy egy beporzóbarát kertet alakítson ki. Így az is elképzelhető, hogy valaki csupán az esztétikum miatt ülteti tele a kertjét virágokkal, de ez végső soron hosszú távon egy óriási hozamú befektetés is egyben az élővilág javára.

De mégis mekkora hatással lehetnek ezek az önkormányzati szinten pár száz és átlagemberek kertjében lévő néhány négyzetméteres legelők a beporzók populációjára? Egy interneten fellelhető angliai méhlegelő telepítési program eredménye szerint a poszméhek száma 6x-osára, a lepkék száma 12x-esére, a beporzó rovarok száma pedig 10x-esére emelkedett az érintett területeken. Az adatokat az Ébredj! mozgalom képviselőjével is megosztotta a HelloVidék, mondja el róla véleményét, mennyire reálisak ezek a konkrét intervallum nélkül feltüntetett számok.

Máté András agrár-szakember kollégánk régóta foglalkozik a témával, és saját tapasztalata szerint a telepített méhlegelőkön valóban megjelennek a beporzók. Előfordult olyan helyszín is, ahol a terület létrehozását követő 2 éven belül 6 féle poszméh is előfordult. Mi a saját területünkön végeztük el a kísérleti vetést, és arról tudunk beszámolni, hogy már az első évben rengeteg beporzó állat jelent meg, a legkülönfélébb méhektől, a zengő legyeken át a pillangókig. Tehát abszolút reálisak ezek az adatok, a méhlegelők valóban működnek

– számolt be örömmel a program pozitív hatásáról Stomajer Andrea.