Évtizedek óta hatalmas probléma az illegális hulladéklerakas: mutatjuk mely régióban a legrosszabb a helyzet

December közepén az Országgyűlés elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium törvénymódosítási javaslatát a hulladékgazdálkodás rendszerének megújítására. Ezzel lehetővé válik a körforgásos gazdaságra való átállás megkezdése, az illegális hulladék lerakásának felszámolása és a lerakók szigorúbb büntetése, a visszaváltási rendszer kialakítása, valamint a hulladékgazdasági tevékenység racionalizálása.

A körforgásos gazdaságra való áttérés érdekében olyan hulladékgazdálkodási rendszert vezetnek be, amely nyersanyagként kezeli a hulladékot, így az visszakerülhet a gazdaságba, és ott tud hasznosulni.

Az újratermelődés megakadályozását szolgálja a hulladék illegális lerakásának szigorú szankcionálása is. Januártól a jogsértőket a kormányhivatalok szervezetén belül létrejövő hulladékgazdálkodási hatóság tagjai - más szervekkel együtt - szigorúan büntethetik. Az illegális szemetelőknek pénzbírságot kell fizetniük, a jelentős mennyiséget meghaladó hulladék elhelyezéséért három évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható lesz, a veszélyes hulladék vagy különösen jelentős mennyiségű hulladék elhelyezéséért pedig akár öt év szabadságvesztésre ítélhető az elkövető.

Az italcsomagolásra vonatkozóan az állam egy kötelező visszaváltási díjas rendszert alakít ki és működtet, amelyben a vásárlók visszakapják a csomagolás díját az automatákban és kézi visszaváltó helyeken visszaváltott termékek után. Ez növeli a csomagolás életciklusát és megakadályozza, hogy az a hulladéklerakókban kössön ki, ezáltal Magyarország a vonatkozó uniós irányelvnek való megfeleléshez is közelebb kerülhet. Novemberben mi is megírtuk, hogy a kötelező visszaváltás várhatóan 2023. július 1-jétől lép életbe.

Nagyjából egy héttel azután, hogy az Országgyűlés elfogadta a törvénymódosítást, Áder János köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz fordult, mert szerinte bár a törvény több rendelkezése kifejezetten pozitív változást jelent, alkotmányossági szempontból több ponton aggályos. A pozitív változásokhoz sorolta a hulladékképződés megelőzése elvének érvényre juttatását, a körforgásos gazdaságra történő átállást és az illegális hulladékokra vonatkozó új rendelkezéseket. Az alkotmányossági aggályokat abban látja, hogy

a törvényjavaslat elvonja a termelési és ipari hulladékok tulajdonjogát, miközben semmilyen kártalanításról nem gondoskodik, sőt fizetési kötelezettséget is kilátásba helyez a termelőknek, amivel duplán kárt okozna nekik.

Mint megjegyezte, a közösségi jog értelmében a hulladék terméknek minősül, így a törvény az Európai Uniónak az áru szabad áramlására vonatkozó elvét is sértheti.

A köztársasági elnök szerint a javaslat tulajdonjogi korlátozásai egyszerre érintik az önkormányzatokat, a hulladékot előállító gyártókat, a hulladékgazdálkodásban közreműködő gyűjtőket, kereskedőket és szállítókat, valamint a hulladék birtokosait. Alaptörvény-ellenesnek tartja azt is, hogy a koncessziós társaságok a törvénymódosítással egyoldalú erőfölényt szereznek. Kifogásolta továbbá, hogy az új jogszabály nem biztosít kellő garanciákat arra az esetre, ha egy koncessziós vállalkozás megszünteti tevékenységet, ez pedig szerinte veszélyeztetheti az állampolgárok alkotmányos jogát az egészséges környezethez.

Egyelőre kérdéses tehát, mi lesz a törvénnyel és így a magyar hulladékgazdálkodási rendszer megreformálásával, a témához azonban érdekes adalék lehet a KSH frissen publikált Statisztikai Tükör kiadványa, ami a települések infrastrukturális ellátottságával foglalkozik 2019-es adatok alapján, és amiben többek között a települési hulladékról is szó van.

Újrahasznosulás, szelektív gyűjtés és szemétégetés

Magyarország településeinek hulladékgazdálkodási feladatait – közszolgáltatás keretében – az önkormányzatoknak kell biztosítani, a közszolgáltatást pedig az ingatlanhasználó köteles igénybe venni. Az átvett települési hulladékba beletartozik a vegyes, a zöld-, valamint az elkülönítetten gyűjtött papír-, üveg-, műanyag- és fémhulladék.

Az Európai Unió a tagállamok számára fokozatosan a hulladék egyre nagyobb arányú elkülönített gyűjtését, az újrafeldolgozását, valamint a hulladéklerakás csökkentését írja elő.

A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék éves mennyisége 3 millió tonna körül mozog. 2013-ig csökkenő tendenciát mutatott, azóta azonban évről évre kismértékben növekszik.

Ezen belül a közszolgáltatás keretében elkülönítetten gyűjtött települési hulladék aránya a háztól történő elszállításnak és a környezettudatosság növekedésének köszönhetően egyre nő. 2019-ben a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék 19%-át elkülönítetten gyűjtötték. Az elkülönített gyűjtés sokkal jobb újrahasznosítási arányok elérését teszi lehetővé, és ezáltal csökkenti a környezeti terheket.

A hulladékkezelési eljárások közül ökológiai szempontból az anyagában hasznosítás kevésbé környezetterhelő megoldás, mint az ártalmatlanítás. A közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék egyre nagyobb része kerül anyagában hasznosításra (2019-ben közel 30%). Ezzel párhuzamosan csökken a legnagyobb környezeti terhet jelentő, lerakással történő ártalmatlanítás aránya.

2019-ben a települési hulladék 13%-át ártalmatlanították energiahasznosítással vagy anélkül történő égetéssel.

A légszennyezés mellett azonban az égetés során keletkezett maradékokat is ártalmatlanítani kell, ami további kockázatot jelent.

Itt a legtöbb az egy főre jutó települési hulladék

2019-ben Magyarországon a közszolgáltatás keretében elszállított települési hulladék járásonkénti egy főre jutó mennyisége 105 és 812 kilogramm/fő között ingadozott, a gazdaságilag fejlettebb, illetve az idegenforgalmi szempontból jelentős területeken volt a legmagasabb. A turisztikai célpontok, így például

a Balaton környékének magas értékét az okozza, hogy a viszonylag alacsony lakónépesség ellenére a közszolgáltatás körébe tartozó hulladék mennyisége – különösen a nyári időszakban – nagyon jelentős.

Hasonlóan magas arányokat lehet látni a bajai és a csongrádi járásban is egyébként, ahogy a következő térképen is látszik:

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal