Rejtőzz el a világ elől: íme 12 elfeledett magyar tó a tökéletes kikapcsolódáshoz

Ahogy arról beszámoltunk, az interneten legfőképp a belföld kontra külföld téma osztotta meg az utazni vágyókat az utóbbi időben. A felhasználók leginkább itthoni, rövidebb utazásokat terveznek tenni az idén, ebből az utazók 48 százaléka hétvégi kikapcsolódáson vesz részt.

A favorit továbbra is a magyar tenger, a vizsgált közösségi média tartalmak tizedében megemlítik a Balatont.

Különösen felfutott a népszerű helyeken készített képek megosztása, az Instagramon rögtön negyedével több balatoni témájú bejegyzést posztoltak, mint az előző héten. A megkérdezettek fele a családjával szokott utazni, közel harmaduk pedig párjával tölti a kikapcsolódást. A belföld mellett voksolók 55 százaléka olyan úti célt választ, ahol még nem járt.

A március óta jelenlévő pánikérzet egy megszokott bizonytalanságot hozott magával, minden második válaszadó kétségesnek érzi utazása megvalósulását. Mivel a Balaton a legnépszerűbb úti cél a hazai tavak közül, itt lehet a legnagyobb tömegre számítani a nyári szabadságolások, hétvégék alatt. Ha azt érezzük, hogy nem éreznénk magunkat jól nagyobb embertömegben, de nem mondanánk le a jól megérdemelt pihenésről, akkor érdemes olyan helyeket keresni, ahol kevesen járnak és itt eltölteni a szabadidőnket.

Nem kell lemondanunk a vízparti sétákról sem, hiszen rengeteg rég elfeledett, vagy épp kevésbé ismert tó van Magyarországon, ahol bármikor megejthet a család egy kirándulást. Ahhoz, hogy listánkat elkészítsük, a Natura 2000, különleges, természetmegőrzési területeinek gyűjteményéből válogattunk, mely nemzeti parkonként említette meg a legfőbb látnivalókat. Melyek ezek? Mutatjuk őket!

Balaton-felvidéki Nemzeti park Igazgatóság:

• Miklósfai Mórichelyi-halastavak: Erdők, termőföldek ölelik a Zalai és Somogyi Dombsághoz is tartozó lakott tájat. Különlegessé teszi a kelet felé ívelő, magas dombhátak között a kanyargó utak, a meredek horhosok, partok és a kisebb terek együttes látványa. A tereken hajdan kerekes kutak álltak, a mának is megőrződött néhány. A déli vasútvonal telepítését követően a régi országút megszüntetésre került. Az l870-ben épített új út, a Nagykanizsa-Gyékényes közút észak-dél irányban szelte át a falu Alsó utcáját /Miklósfa út/. A környékhez tartozik a Mórichelyi szőlőhegy, a Halastavak a madárvédelmi területtel és a 2008-tól működő Mórichelyi Lovasklub. A legtöbben Nagykanizsa - Miklósfa - Miklósfai-halastavak - Bajcsa - Kiskanizsa útvonalon túráznak végig. Az útvonal végig gyönyörű látványt nyútj, csodálatos természeti szakasz van benne, a halastavak környéke pedig ősszel is igazán pompázatos.

Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság:

• Pacsmagi-tavak: A Duna–Dráva Nemzeti Park felügyelete alá tartozó Pacsmagi-tavak Természetvédelmi Terület Tamási és Regöly között a Koppány folyó meanderező völgyében található. A tó eredetileg mint víztározó emberi közreműködéssel jött létre. A viszonylag nagy vízfelület idővel a vándormadarak fontos szálláshelyévé vált. Ezért 1990-ben védetté nyilvánították és bekerült a ramszari egyezmény védett területeinek listájába. Több veszélyeztetett és védett madár fészkelőhelye. A terület alapját kréta kori sziklák képezik, amelyek közé a Balatonból eredő Koppány folyó vájt mély völgyet és itt a folyami hordalékból kialakult löszréteg határozza meg a növénytakarót.

Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság:

• Dinnyési-Fertő: A Dinnyési-fertő nem is olyan régen még a Velencei-tó szerves része volt, ma is jóformán csak a balatoni vasútvonal és az országút választja el a tó délnyugati részeitől. Védett, biztonságos vizein, nádasaiban számtalan madár talál ideális fészkelő és táplálkozóhelyet. Egész évben csodálatos környezet fogadja a látogatót, de a tavaszi, és különösen az őszi madárvonulás idején hatalmas récetömegek, s több ezres vadlúdcsapatok zsúfolódnak össze a vízen. Az egyik leglátványosabb esemény az őszi vadlibahúzás, amikor is alkonytájban a Fertő melletti földeken táplálkozó húszezer, vagy még több vadlúd behúz a Fertő biztonságot nyújtó vizére, hogy ott töltse az éjszakát. A program során a vetési ludak mellett 10-14 féle récefajt, 5-6 vadlúdfajt, nagy kócsagot, szürke gémet, rétisast és még sok egyéb madárfajt lehet megfigyelni.

Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság:

• Csohos-tó: A Hajdúsági Tájvédelmi Körzet újlétai területe Létavértes és Újléta között helyezkedik el, kiterjedése több mint 300 ha. Itt található a Csohos-tó is. Változatos, párját ritkítóan mozaikos táj került védelem alá a két község határában. A tavasszal vízzel borított lápmedrektől kezdve a kiszáradó lápréteken és a száraz homoki legelőkön keresztül a buckatetői pusztai tölgyesekig sokféle élőhellyel találkozhat az erre sétáló. Sok és sokféle természetes élőhelyfolt keveredik itt, otthont nyújtva számos növénynek és állatnak. A víz szerepe kiemelkedő a területegység „működésében”, növénytársulásait leginkább a víz határozza meg. A legmélyebb térszíneken kialakult fűzlápokban tavaszonként akár combig érő vízborítás is kialakulhat. Különösen szép az a patkó alakú lápmeder, hajdani folyómeder, amely közel egy kilométer hosszan kanyarog.
• Sándorosi-tavak: A védett sziki élőhely-együttes a Nagykereki vasútvonal mentén található, a Hosszúpályihoz tartozó Messzelátó-Sóstó vasúti megállótól Ny-ra, Konyár község irányában. Délen a nádszegéllyel borított szikes maradványtavak, a Kis-Fehér tó, a Kerek-fenék tó és az Esztári-tó található. Északra a korábban szabad vízfelületű, már benádasodott nagy kiterjedésű Sándorosi-víztározó helyezkedik el. Gazdag nádi madárközösségnek ad otthont. A Messzelátó-Sóstó valaha fontos gyógyfürdő volt és Nagyváradról is jártak erre a fürdőhelyre a 20. század első felében, a gyógyfürdő tó maradványai még láthatóak a településen.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság:

• Kiskunsági szikes tavak: A Solti-síkságon, Szabadszálás és Akasztó között húzódik a Felső-Kiskunsági tavak területe (3905 ha). A valamikor összefüggő területen található a Duna-Tisza köze legnagyobb kiterjedésű szikes tórendszere. A tavak közül már sok, pl. a Fehér- szék elmocsarasodott. A Szabadszállás határában levő Zab-szék, vagy a fülöpszállási Kelemen-szék viszont ma is őrzi eredeti állapotát. A Kelemen-széket a Borda tanyától induló Cankó tanösvényen érdemes megismerni. A tanösvény végén levő madárlesből minden évszakban megfigyelhetők a gyepeken, vagy a sekély vizű mesterséges tó vizén táplálkozó madarak.

Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság:

• Hómezővásárhelyi Kék-tó: A vásárhelyi Kéktó, Hódmezővásárhely és Nagymágocs között, a Rárósi út mellett mintegy 600 holdnyi, összefüggő rét. Kisebb csenkeszfoltok mellett az egész terület enyhén szikes, magasfüvű kaszáló jellegű. A tavaszi esőzések után rengeteg, zöld fűvel borított vizes terület alakul ki. Egy 1700-as évekből származó térkép szerint itt abban a korban egy 14 km hosszú, 7 km széles nagy tó terült el.
• Fekete-, Fehér- és Kettős-Körös: Az összefoglalóan Körösök néven ismert folyók teljes hossza 741,3 km, Romániában, Erdélyben erednek és egyesülésük után 200 kilométerrel Magyarország területén a Tiszába vezetik vizüket. A Körösök vízgyűjtő-területe mintegy 27 537 km², ennek 53 százaléka Romániában, Erdélyben van. A Magyarországon lévő 47 százaléka a Tiszántúl nagy részét magában foglalja. Ezt a vidéket a 18-19. századi folyószabályozások előtt a kanyargós, lassú, egymásba sok helyen átkötő, mocsárvilágba vesző, majd onnan újra előbukkanó folyóágak szövevénye jellemezte. A Sebes-Körös nyáron oly kicsiny és oly szelíd, hogy esetenként egy gyermek is átgázolhat a felső szakaszán, de hirtelen hóolvadások, vagy nagy esőzések idején vad és gátat nem ismerő, mint a Tisza. Amint a Fehér- és Fekete-Körös egymásba ömlik, utána mintegy tíz kilométeres szakaszon nyílegyenesen halad a Kettős-Körös egészen Békés városáig. Köröstarcsa után a folyó megtartja kanyargós jellegét, de egyre szaporodnak a kövezéssel védett éles kanyarulatok, amiket az arra járó horgásznak feltétlenül érdemes jó néhány próbadobással alaposan kitapasztalni.

Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság:

• Harkai-tó: Harkakötöny határában található egy tó, a Harka-tó. A halászat és haltenyésztés céljaira kialakított tavat szikfok és vakszik növényzettel, sós réti növényzettel, szikes mocsárral borított felületek kísérik. A tófelület elsősorban a vándorló és a téli vendégként itt tartózkodó madárfajok, a szikes legelők, rétek pedig a fészkelő madárfajainak szempontjából jelentősek. Védett és fokozottan védett fajok fordulnak elő úgy a növény-, mint az állatvilágból.
• Szelidi-tó: A Kalocsai-síkságon, Dunapataj – Kalocsa – Miske - Hajós között egészen szabályos, félkör alakú, a holocén korban lefűződött, később feltöltődött morotvák mélyednek. Állandóan csak egy morotvában van víz, a Szelidi-tóban. A Szelidi-tó 5 km hosszú, 150-200 m széles, 3-4 m mély, vízfelülete kb. 80 ha. A tó déli partján nyugalomba jutott futóhomok, az úgynevezett „Várdomb” látható. A „Várdomb” jelentős régészeti lelőhely. A tó vize nátrium-karbonátokon és magnézium sókon kívül nátrium-kloridot és nátrium-jodidot is tartalmaz. Összes sótartalma kb. 4 százalék. Ez az egyetlen ilyen vízösszetételű szikes tó hazánkban. A tó déli partja sűrűn beépült üdülőterület. A fürdésre alkalmas víz miatt a forgalom nagy, nyári időszakban a tó terhelhetőségét meg is haladja.
• Gátéri Fehér-tó: A Gátéri Fehér-tó két megye válasz-határ metszés vonalát érinti: Bács-Kiskun megye és Csongrád-Csanád megye. Három település: Gátér és Pálmonostora Bács-Kiskunhoz, illetve Tömörkény Csongrádhoz átnyúlva osztozódik eme kistérségekbe. Félegyházi-vízfolyás nevezhető meg táp-forrásának, ami tisztított-szennyvizet közvetít. A Csukás-éri-főcsatornával Gátéri-levezető-csatornán érintkezik, majd a Dong-éri-főcsatornával egyesülve jut végül a Tiszába, Baksnál dupla-zsilipen.
• Izsáki Kolon-tó: A madárvilág iránt érdeklődőknek nyújt élményt az Izsák határában elterülő Kolon-tó. A terület bejárására az Izsákot Soltszentimrével összekötő 12 km hosszú, sárga sáv jelzésű túraútvonalat és a hozzá kapcsolódó tanösvényeket ajánljuk. Az Kolon-tó, mint Duna-Tisza köze a legjelentősebb vizes élőhelye mint nádas mocsarak, fűzlápok, zsombékosok hazája ideális költő helye sok hazánkban előforduló gémfajnak. A Kolon-tónál működő Madárvárta a kiskunsági ornitológiai kutatások bázishelye. A területen programszerűen folyik a nádi énekesmadarak és vízimadarak vonulás-kutatása.