Valami nincs rendben a Balaton vízminőségével: erre 40 éve nem volt példa

A Balaton megfelelő vízminősége csak akkor lehet hosszútávon fenntartható, ha jól működik az ökoszisztéma. A szakemberek ezért elsősorban azt szeretnék megérteni és értelmezni, hogy a tóban élő ökológiai közösség hogyan viselkedik, hogyan hat rájuk például a klímaváltozás, a környezeti problémák és más jelenségek.

Az ember nagyon sokféleképpen hathat a környezetére, ám ha bármit teszünk a természettel, az nem feltétlenül csak és kizárólag problémák sorozatát eredményezheti, hanem rengeteg negatív és pozitív kölcsönhatás is kialakulhat. Ebben a megközelítésben nem az a legfontosabb kérdés, hogy egyes fajok hogyan reagálnak a klímaváltozásra, hanem az, hogy miként hat ez az egész ökológiai rendszerre. Ilyen értelemben egyes fajok kipusztulása vagy megjelenése talán annak a jele, hogy maga a rendszer próbál alkalmazkodni a megváltozott viszonyokhoz

– mondta el az online tanácskozáson dr. Jordán Ferenc, a Balatoni Limnológiai Intézet igazgatója, aki az ember és környezet között kialakult, igen bonyolult és összetett kapcsolatrendszert próbálta bemutatni, ami nem véletlenül évek óta az egyik legnagyobb konfliktus forrás a természetvédelem és a politika között.

Hozzátette azt, hogy valamilyen mértékű fajlecserélődés teljesen természetes folyamat, de egyáltalán nem mindegy, hogy mit teszünk ma a környezetünkért. Hogy miért? Mert a mai tevékenységeink hatását talán nem 5 vagy 10 év múlva, hanem csak 50 vagy 100 esztendő elteltével fogjuk mi, a gyerekeink vagy az unokáink látni és tapasztalni. A természet egyszerűen így működik.

A természetes ökoszisztémák jól tudnak alkalmazkodni, ezt gyakorolják 4 millió éve; az egyes kapcsolatok képesek úgy is átrendeződni, hogy egy adott helyen pontosan ugyanazok a fajok élnek tovább, de a rendszer mégis adaptálódik. Máskor fajok tűnnek el és újak érkeznek, de a mi elsődleges feladatunk az, hogy megértsük, hogy az egyes folyamatok mit tesznek, milyen változásokat indítanak el a közösségekben. Az ember azonban felgyorsítja ezeket a folyamatokat

– magyarázta a szakember a HelloVidék konkrét kérdésére, hozzáfűzve, hogy olyan új, jövevényfajok jelentek meg a Balatonban, mint tegzes bolharák vagy az invazív kvagga- és vándorkagyló.

A klímaváltozás nem csak a tó élővilágára és mindennapjaira, hanem az emberekre is hat, számos, előre megjósolhatatlan, akár indirekt változást előrevetítve. Ilyenek például a már most is tapasztalható, meglepően hirtelenül bekövetkező árvizek és aszályok, vagy épp a hideg és meleg időszakok gyors váltakozása. Ebben az embernek óriási a felelőssége, ami számos lokális hatással is járhat a magyar tenger mindennapjaira.

Emberi hatások:

• üveghatású gázok,
• élőhelypusztítás,
• szennyezések,
• mikroműanyagok,
• túlhalászat,
• globális kereskedelem.

Az embert azonban egy percig sem lehet elválasztani a természettől. A szakemberek szerint bár sok mindent kontroll alatt tudunk tartani, de rengeteg dolgot nem. Ezekkel együtt kell élnünk és megpróbálni alkalmazkodni.

Lokális hatások a természetre és a társadalomra:

• hőmérséklet- és csapadékviszonyok (trendek és változatosság),
• szezon hossza,
• életmód,
• mezőgazdaság (például vörös borok),
• tápanyagforgalom, algák, vízminőség,
• nád,
• szúnyogok, vektorok, kórokozók,
• jövevényfajok (főként a part mentén nagy ezeknek az aránya).

Ezeknek a folyamatoknak jobb megértését szolgálják a tavaly áprilisban, Tihanyban kialakított tudományos mezokozmoszok. Ebben a vízi rendszerben összesen tizenkét darab, egyenként öt köbméteres tartály kapott helyet, amelyekben a kutatók képesek modellezni a különböző környezeti változások hatásait az olyan sekély, mérsékelt övi állóvizekre, mint amilyen például a Balaton. A csúcstechnológiás laboratóriumban automatizált méréseket és szabályozást építettek ki, ahol ismételhető kísérleteket tudnak létrehozni.

A tartályokban bizonyos kémiai és fizikai paraméterek változtatásával a szakemberek tanulmányozni tudják adott ökoszisztéma reakcióit például az emberi tevékenységgel járó külső behatásokra, megváltozott tápanyagviszonyokra, jövevényfajok megjelenésére, a tó hőmérsékletének változására vagy épp a klímaváltozás hatásaira. Meg tudják azt is nézni, hogy a Balaton egyes kisebb közössége hogyan reagál egyes változásokra, majd ezek alapján különböző forgatókönyvek készülhetnek az „éles helyzetekre”. A kis, lokális folyamatok ugyanis nagy hatással vannak a teljes ökoszisztémára és választ adhatnak a Balaton esetlegesen felmerülő „problémáira”.

A tavalyi algásodást több szakember is felidézte a konferencián. Abban javarészt egyetértettek, hogy az ezt előidéző foszfor-terhelés nem kívülről érkezett a Balatonba. Ennek az volt az oka, hogy az üledékfelszín oxigénmentessé vált, ami ritkán fordul elő a sekély és nagy felületű Balatonnál, és amit magas vízhőmérséklet és a magas nyári vízállás is ösztönzött. De a kérdés ennél jóval összetettebb.

A tavalyi szezon vége megmutatta, hogy bármikor jelentős algavirágzás alakulhat ki a Balatonon, ám most szerencsénk volt, mert ez nem okozott jelentősebb vízminőségi problémát. Ezeknek az algáknak a domináns része zöld alga volt, ami kifejezetten a jó vízminőséghez kapcsolódik, a kék alga az, ami jelentős problémákat generálhat az élővilág egyéb szintjein. A látványra is borzalmas jelenségre az 1980-as évek óta nem volt példa a Balatonon. Többek között ezért is zajlik a balatoni mederkotrás újraindításának előkészítése

– válaszolta a HelloVidék kérdésére Pécseli Péter, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője.

Első ütemben várhatóan a keszthelyi és szigligeti öböl egy-egy szakaszán indítják el a munkálatokat. A kikotort anyagot várhatóan a balatongyöröki zagytározó fogja befogadni a növényzet és a korábban odahordott zagy eltávolítása után. Egyelőre azonban még csak a mederkotrás tervezési előkészítése folyik, és a minták kielemzése után tudják a szakemberek meghatározni a pontos helyszíneket. Addig azonban még azt is el kell dönteni, hogy vékonyréteg- vagy mélyréteg kotrással dolgozzanak.

Pécseli Péter az online konferencián beszélt az időközben 120 centiméterre emelt vízszintmaximum okozta változásokról is a Balatonon. Ahogy fogalmazott, az ötlet nem újszerű és azokra a kérdésekre próbál választ adni, mint például, hogy mi az a legnagyobb valószínűség, amivel a balatoni szezont a legoptimálisabban tudják kezdeni és zárni. Megtudtuk azt is, hogy jelenleg is zajlik a Balaton új partvonal-szabályozási tervének egyeztetése, amely során vitatottá vált, hogy a Balaton új, tavaly februártól érvényes üzemeltetési engedélye szerint 120 centiméterre emelt vízszintmaximum mellett érvényes-e még a tó korábbi jogi partvonala.

A vízszint-emelés hatásai:

• megnőhet a Balaton területe,
• változhat a jogi határ,
• vízpart, partvonal-szabályozási terv,
• partvédművek,
• elöntések, „kilendülés” a mélyfekvésű területeken (inkább a déli parton jellemző),
• csapadékvíz elvezetés nehézségei (az elvezető rendszerek zöme a plusz egyméteres mértékadó vízszintre épült ki),
• nád,
• erózió,
• jégzajlás.

Az új partvonal-tervek a vízgazdálkodásért felelős belügyminisztérium erről szóló rendeletének kihirdetése után válnak véglegessé.